A volt bjutos, régiós képviselő menedékkérelme

Magyarország: a Sepelev-ügy

Lapzártánk után, szerdáig hozhat döntést Magyarország a júliusban Budapesten elfogott volt ukrán parlamenti képviselő, Olekszandr Sepelev és felesége kiadatási eljárásában.

Már vádat emelt az ukrán ügyészség annak a 2006-os gyilkosságnak, illetőleg egy tavalyi merényletkísérletnek az ügyében, amelynek vélt felbujtóként érintettje a júliusban Budapesten letartóztatott, és jelenleg Magyarországon kiadatási őrizetben lévő volt kijevi parlamenti képviselő, Olekszandr Sepelev. Az egykori politikusra több feltételezett társa is terhelő vallomásokat tett, s amennyiben Magyarország kiadja Ukrajnának a férfit, más súlyos, életellenes cselekmények ügyében is meggyanúsítják – tudta meg a Magyar Nemzet. Vaszil Nevolia, az ukrán Interpol vezetője, a Sepelev elleni nemzetközi elfogatóparancs kiadója a lap tudósítójának kijevi hivatalában elmondta, az említett vallomások s az egyéb bizonyítékok véleménye szerint elegendőek ahhoz, hogy Magyarország kiadja a volt politikust hazájának. Az ukrán külügyminisztérium sajtóosztálya keddi közleménye szerint sem kaphatja meg a politikai menekült státuszt Magyarországon Olekszandr Sepelev volt ukrán parlamenti képviselő és neje. A menedékkérelem elbírálása hónapokig, akár fél évig is eltarthat, Sepelevék kiadatási őrizetéről s annak meghosszabbításáról viszont szerdán dönteniük kell az illetékeseknek. Ám amíg a menedékkérelem ügyében nincs jogerős végzés, addig a kiadatás ügyét is felfüggeszthetik. Ebben az esetben kérdés, hogy Sepelevék letartóztatásban maradnak-e, ennek időtartama alapos okkal egy évig hosszabbítható meg – tájékoztatta a lapot Győző Gábor, a hasonló ügyekkel is foglalkozó Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje. Az ukrán külügy a budapesti ukrán nagykövetségtől származó információkra hivatkozva közölte, hogy a magyar illetékes szervek jelenleg az Ukrajnának való kiadatásuk kérdését vizsgálják. Közben Sepelev apja, aki egyben ügyvédje is, nyilvánosságra hozta, hogy a fia és annak házastársa kiadatásáról szóló döntést szeptemberre halasztotta az ügyben eljáró magyar bíróság.

Az ügyvéd emlékeztetett arra, hogy augusztus 14-éig a budapesti bíróságnak döntenie kellene a kiadatás ügyében. Állítása szerint viszont a magyar fél úgy határozott, hogy meghosszabbítják Sepelev és neje fogva tartását. A bírósági határozat elnapolása mellett az ügyvéd állítása szerint „a volt képviselő politikai üldöztetése, a politikusokkal szemben Ukrajnában elterjedtté vált nyomásgyakorlás, továbbá a vádak nem kellő megalapozottsága” miatt döntött Budapest.

Emlékezetes, Olekszandr Sepelevet július 4-én fogták el Budapesten egy közös akcióban a magyar, valamint a német szövetségi rendőrség munkatársai. Vele együtt őrizetbe vették feleségét is, akire szintén vonatkozik Ukrajna kiadatási kérelme, mivel ott különféle vizsgálatokban súlyos gazdasági bűncselekményekkel, több tíz milliárd forint értékű csalással, sikkasztással gyanúsítják, illetőleg vádolják. Sepelev elfogásakor egy fiktív személy adatait tartalmazó, de valódi magyar útlevéllel próbálta igazolni magát, és további – német, kanadai, francia, cseh, s értesülésünk szerint izraeli – úti okmányokat is találtak nála. Erről a Népszava online azt írja, hogy a magyar útiokmány Sevcsenko névre volt kiállítva. A lap kérdésére a belügyminisztérium sajtófőosztálya a következőket közölte: „Amennyiben az üggyel összefüggésben bármilyen bűncselekmény gyanúja merülne fel, annak kivizsgálására az eljárásra jogosult hatóság intézkedik”.

Őrizetbe vétele után, kihallgatásakor közölte, hogy ő kanadai állampolgár. Akkori ügyvédje azt tanácsolta neki, sürgősen kérjen menedékkérelmet Magyarországon, amit Sepelev visszautasított, majd később meggondolta magát, és benyújtotta a kérelmet.

Az ukrán hatóságok bíznak abban, hogy a magyar társszervek azért sem veszik komolyan Sepelev menedékkérelmét, mert tavalyi, Ukrajnából történt eltűnése után hosszabb ideig igazolhatóan élt Kanadában, Franciaországban, Németországban, Csehországban, majd Magyarországon, s korábban egyik helyen sem nyújtott be hasonló kérelmet, illetve egyik országban sem jelezte senkinek, hogy hazájában üldöztetésnek lenne kitéve. A kijevi nyomozóknak arról is vannak információik, hogy Sepelev a hazánknak benyújtott menedékkérelmen kívül az utóbbi napokban igyekezett megmozgatni kiváló izraeli kapcsolatait is, vélhetőleg ezzel több államban is keresi a lehetséges menekülési útvonalakat vagy befogadókat.

Ismert, Olekszandr Sepelev először a jelenleg börtönbüntetését töltő egykori ukrán kormányfő, Julia Timosenko pártjának színeiben került be a kijevi parlamentbe, majd miután az ellene indított támadások nyomán a miniszterelnök körül elkezdett fogyni a levegő, Sepelev minden fenntartás nélkül ült át az ellentábor, a Viktor Janukovics vezette politikai mozgalom padsoraiba. Információink szerint Sepelev és segítői Budapestről már megpróbálták felvenni a kapcsolatot Timosenko és Janukovics köreivel is, hogy politikai befolyásukat latba vetve segítsék ügyében.

k