Az EU nem ígért pénzt, az EU-s csatlakozás egyelőre lefújva
A vilniusi csúcstalálkozón még bármi megtörténhet
Az ukrán kormány leállította csütörtökön az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodás aláírása érdekében folytatott felkészülési folyamatot.
Az erről szóló kormányrendeletet Mikola Azarov miniszterelnök írta alá, és a kabinet honlapján tették közzé.
A kormány nemzetbiztonsági megfontolásokkal indokolta a döntést. Egyúttal döntött arról is, hogy a gazdasági kapcsolatok fellendítésének érdekében „felújítja az aktív párbeszédet” Oroszországgal, a Moszkva irányította vámszövetség tagjaival, valamint a Független Államok Közösségével.
Az ukrán kormány emellett kezdeményezte, hogy hozzanak létre egy háromoldalú bizottságot Ukrajna, az EU és Oroszország részvételével az áttekintendő kérdések megvitatására. Ukrán híradások szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök előre támogatásáról biztosította Kijev ez irányú javaslatát, még annak elhangzása előtt kijelentette, hogy Oroszország kész részt venni egy háromoldalú tárgyaláson.
A média emlékeztetett, hogy az utóbbi hetekben Viktor Janukovics államfő két alkalommal is folytatott titkos tárgyalásokat Putyinnal.
Az ukrán kormány október 18-án hagyta jóvá az Európai Unióval kötendő, szabadkereskedelmet is magában foglaló társulási megállapodás tervezetét, amelyet az unió november 28-29-i vilniusi keleti partnerségi csúcsértekezletén készültek aláírni. Ehhez Kijevnek már csak az ügyészségekről szóló törvényt kellett korszerűsítenie, illetve megoldania a bebörtönzött és a fogva tartása alatt meggyengült egészségi állapotú Julija Timosenko volt kormányfő külföldi gyógykezelésének ügyét, az úgynevezett „lex Timosenko”-t.
Janukovics határozottan elzárkózott attól, hogy elnöki jogkörével élve legalább részleges kegyelemben részesítse politikai ellenfelét. Ehelyett a parlamentre tolta át a feladatot, hogy jogalkotással rendezze a problémát. Kijelentette ugyanakkor, hogy Ukrajna „folytatja útját az európai integráció felé”.
Az ukrán parlament csütörtökön elutasította az összes törvényjavaslatot, amely Timosenko ügyét rendezhette volna. A kudarcért az ellenzék személyesen Janukovics elnököt és a mögötte álló Régiók Pártját tette felelőssé, a kormányzó párt frakciója ugyanis egyetlen javaslatot sem támogatott.
A kormányrendelet kiadása után Arszenyij Jacenyuk, az ellenzéki Batykivscsina párt frakcióvezetője közölte, hogy a társulási megállapodás aláírásának meghiúsításáért kész bíróságon kívüli alkotmányos vádemelési eljárást kezdeményezni az államfő ellen, továbbá követeli a kormány menesztését.
„Taktikai, nem pedig stratégiai” döntés volt az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási folyamat leállítása – jelentette ki pénteken Mikola Azarov ukrán miniszterelnök a parlament ülésén.
A kormányfő szavai szerint nehéz döntést hoztak, „de az egyetlen lehetségest” az ország jelenlegi helyzetében. Leszögezte, hogy a lépést kizárólag a gazdasági körülmények indokolták, az ország stratégiai célkitűzései nem változtak.
Azarov kijelentette, hogy a teendők között az első helyre most Oroszország és Ukrajna kapcsolatainak helyreállítása, a két ország közötti vitás kérdések rendezése kerül. Hozzáfűzte, hogy a Kijev által kezdeményezet háromoldalú, EU–ukrán–orosz tárgyalások lehetőséget nyújtanak arra, hogy „feloldják az ellentmondásokat, és Ukrajna katasztrofális gazdasági veszteségek nélkül haladjon a stratégiája által meghatározott úton”.
Azarov bejelentette, hogy a háromoldalú, kereskedelmi-gazdasági ügyeket tárgyaló bizottság, az EU, Ukrajna és Oroszország részvételével még a vilniusi csúcstalálkozó előtt összeülhet.
A kormányfő beszédét követően elhagyta az üléstermet, Volodimir Ribak házelnök pedig berekesztette az ülést.
A törvényhozás így az előző napi előrejelzéssel ellentétben nem tárgyalt a két hátramaradt európai integrációs jogszabályról, az ügyészségről szóló törvény módosításáról és a bebörtönzöttek külföldi gyógykezelését szabályozó, Julija Timosenko volt kormányfő ügyét rendezni hivatott indítványokról sem.
Csalódottságuknak adtak hangot az Európai Unió képviselői annak kapcsán, hogy Ukrajna leállította az EU–ukrán társulási folyamatot.
Ukrajna sokat veszít ezzel a döntéssel – hangsúlyozta nyilatkozatában Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, aki továbbra is úgy véli, hogy Ukrajna jövőjét az EU-val való szilárd kapcsolatok jelentik.
Ashton szerint az unió eddig egyetlen partnerének sem ajánlott olyan ambiciózus tartalmú társulási megállapodást, mint Ukrajnának. Az aláírással Kijev megerősíthette volna a reformirányvonalat, és világos jelzést adhatott volna a befektetőknek, valamint a nemzetközi pénzintézeteknek, hogy komolyak a modernizációs ígéretei, az ország a nemzetközi piacok megbízható tárgyalópartnere.
Mélységes csalódottságának adott hangot az Európai Parlament (EP) Ukrajnában tartózkodó két különmegbízottja, Aleksander Kwasniewski volt lengyel államfő és Pat Cox volt EP-elnök. Közös közleményükben immár tényként állapították meg, hogy „küldetésük 27. ukrajnai látogatása végén” tudomásul veszik az ukrán kormányfő közlését.
Kwasniewski és Cox nyilatkozata nyugtázza, hogy Azarov az ukrán gazdaság siralmas állapotára is utalt, és arra, hogy az elmúlt hetekben drámai mértékben megnőtt az Ukrajnára nehezedő orosz nyomás.
Az EP megbízottai üdvözölték azt, hogy az ukrán törvényhozás legalább a parlamenti választásokról szóló törvény módosítását elfogadta. Felszólították Viktor Janukovics ukrán elnököt, hogy teljesítse korábbi ígéreteit, és fogadja el Ukrajna az ügyészség reformjáról szóló, az ügyészi intézményrendszer függetlenségét megerősítő törvényt, valamint „az elítélt személyek külföldi gyógykezeléséről szóló törvényt”, és amely jogszabály tervezetének egyetlen szövegváltozatát sem sikerült elfogadtatni csütörtökön a kijevi parlamentben.
Az amerikai külügyminisztérium nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy Washington az Európai Unióhoz csatlakozva csalódottsággal veszi tudomásul Ukrajna döntését. Jen Psaki, a külügyminisztérium szóvivője a hivatalos állásfoglalásban úgy értékelte, hogy az Európai Unió történelmi lehetőséget ajánlott az országnak az ukrán nép európai jövőjének megalapozásához.
Az ügy kapcsán a Zerkalo Negyeli azt írja: Putyin elnök azt nyilatkozta újságíróknak, hogy éppen az európai országok gyakoroltak nyomást Ukrajnára. Ezenkívül az orosz elnök bejelentette, hogy éppen az EU-val kötött szerződés teheti tönkre az ukrán gazdaság olyan ágazatait, mint a mezőgazdaság, a repülőgépgyártás vagy a gépkocsigyártás.
Putyin azt is bejelentette, néhány napon belül kiderül, hogy az ukrán vezetés enged-e a szerinte „EU-s zsarolásnak” és aláírja-e a társulási szerződést az Unióval.
A kormány döntése nyomán Ukrajna nyugati részén tiltakozásokra került sor az EU-s integrációt támogatók részéről, akik akcióikkal kijevi társaikat támogatták.
Lembergben közel kétezren vonultak a megyei közigazgatás épülete elé, míg Ivano-Frankivszkban közel kétszázan tüntettek. De megmozdulásokra került sor Luck városában is, ahol „Európához akarunk csatlakozni! Rendet akarunk” feliratú lózungokkal tüntettek.
(Kárpátalja/MTI/Korespondent.net/zn.ua)
Lapvélemények
Több európai ország számos napilapja közölt cikket pénteken azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna leállította az Európai Unióval való társulásának folyamatát.
A német lapok orosz nyomásnak tulajdonítják a lépést. Moszkva „fenyegetésekkel, kereskedelmi blokádokkal és az ukrán–orosz határon átkelők hatósági zaklatásával megmutatta Ukrajnának, hogy államcsődbe tudná taszítani az országot”, ha az megkötné a társulási szerződést az EU-val – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A konzervatív lap hozzátette: az EU-nak nemcsak az orosz nyomás miatt megy nehezen az együttműködés Ukrajnával, hanem amiatt is, hogy a kijevi vezetés „korrupt és megrögzötten szószegő”.
A konzervatív Die Welt szerint a szerződés előkészületeinek leállításával „fontos szakaszgyőzelmet” aratott Vlagyimir Putyin orosz elnök, a „szovjet vezetők önjelölt örököse”, aki az egykori szovjet tagköztársaságokat össze akarja fogni egy vámunióval, és erre fel akarja építeni az „Eurázsiai Uniót”.
A Financial Times címlapon foglalkozik a fejleménnyel. Putyin lépése megfúrta az alkut – írja a brit gazdasági napilap, amely szerint Brüsszelben sokan döntő lépésnek tekintették a megállapodást abban az évtizedes folyamatban, amelynek célja a demokratikus értékek meghonosítása az egykori szovjet blokkban.
A brit gazdasági napilap egy moszkvai EU-diplomatát is idéz, aki szerint az egyeztetések befagyasztása újabb bizonyíték arra, hogy Kijevben nem lehet megbízni. Megfigyelőkre hivatkozva azt írja az újság, hogy a tárgyalások hosszabb időre leállhatnak, mert az EU „belefáradt” Ukrajnába, a háromoldalú egyeztetés javaslata és annak moszkvai támogatása pedig nem más, mint kifogás, amelyre Viktor Janukovics ukrán elnök hivatkozhat, ha azt akarja megindokolni, hogy miért siklatta ki a megállapodást.
A francia Le Figaro az EU szempontjából hatalmas kudarcként értékelte az ukrán lépést. A konzervatív lap szerint Oroszország számára viszont ez Szíria után újabb diplomáciai siker.
Ukrajnának nincs kőbe vésve Európa, Ukrajna megállt – kommentálták vezető orosz lapok, így a Kommerszant is pénteken az ukrán kormány előző napi döntését, amellyel az leállította az ország európai uniós társulási szerződésének aláírását szolgáló felkészülés folyamatát.
Vedomosztyi című napilap emlékeztet arra, hogy a Gazprom beleegyezett Ukrajna 1,3 milliárd dolláros, földgázért fizetendő adósságának átütemezésébe, s az orosz állami gázmonopólium ígéretet tett arra is, hogy ezentúl nem kéri előre a földgáz árát ukrán partnerétől, a Naftohaztól. Dmitrij Medvegyev kormányfő a cikk szerint kijelentette: Moszkvában nincs szó többé az Ukrajnával szemben a napokban kilátásba helyezett kereskedelmi büntetőintézkedésekről.
Az Európai Unió és Oroszország versengése Ukrajnáért lehetőséget teremtett Kijevnek arra, hogy a legjobb pénzügyi feltételeket alkudja ki – vélekedett szintén a Vedomosztyinak Lilit Gevorkjan, az IHS Global Insight moszkvai szakértője. Minthogy az IMF elutasította a segítséget, Kijevnek Moszkvára kell hagyatkoznia.
Alekszej Vlaszov, a moszkvai Lomonoszov egyetem posztszovjet térségi elemző központjának igazgatója szerint Viktor Janukovics ukrán elnök számára jelenleg politikai jövője a legfontosabb. A politikus azt szeretné, ha 2015-ben ismét megválasztanák államfőnek – magyarázta a szakértő a Kommerszant című orosz napilapnak. Vlaszov szerint lehetséges, hogy az ukrán elnök mostani döntésével azt akarja elérni, hogy az Európai Unió a társulási szerződést anélkül írja alá Ukrajnával, hogy utóbbi engedélyezze Julija Timosenko külföldi gyógykezelését. Janukovics számára ugyanis veszélyt jelentene, ha a volt ukrán kormányfő kiszabadulna börtönéből.
(MTI/Kárpátalja)
