Magyarország nem mondhat le az olcsó villamos energiáról

A régiek kiváltására új blokkok építését tervezik a Paksi Atomerőműben

Az elmúlt hét végén Magyarország egyetlen atomerőművébe, Paksra látogattak az anyaországi mellett a határon túli magyar sajtó munkatársai, közöttük lapunk tudósítója is, ahol Hamvas István, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója és Kovács Antal kommunikációs igazgató nyújtott részletes tájékoztatást terveikről. Másnap a sajtó munkatársai bejárhatták a Magyarország villamosenergia-termelésének 46%-át előállító erőművet, és ismerkedhettek működésével annak Karbantartó Gyakorló Központjában is, ahol a Paksi Atomerőmű munkatársainak gyakorlati felkészítése zajlik.

A nemzetközi szakmai szervezetek által Európa egyik legbiztonságosabb atomerőművének kikiáltott, eredetileg 30 éves működésre tervezett atomerőműi blokkok 1982 és 87 között kezdték el egymás után működésüket, így 2012 és 2017 között kellett volna azokat leállítani. De az erőmű 2000-ben – a nemzetközi tendenciákat követve – megvalósíthatósági tanulmányt készített az üzemidő 20 évvel történő meghosszabbításáról. A vizsgálat eredménye alapján nincs olyan műszaki akadály, biztonsági hatás, amely az üzemidő 50 évre történő kiterjesztését akadályozná. A megvalósíthatósági vizsgálat a szükséges beruházások megtérülését igazolta. A Magyar Országgyűlés 2005. november 21-én 96,6%-os szavazataránnyal támogatta az üzemidő-hosszabbítást, azóta folyamatban van az egyenként 500 MW teljesítményű blokkok felújítása. Viszont 20 év múlva, 2032-t követően végleg le kell majd állítani a jelenleg üzemelő négy blokkot, amelyek kiváltására már most el kell kezdeni az új blokkok tervezését, engedélyeztetését, a kivitelezők versenyeztetését, majd a kivitelezést, hogy akkorra biztosan elkészüljenek.

Hamvas István vezérigazgató szerint Magyarországon a villamosáram-termelésben nem lehet teljes egészében mással kiváltani az atomenergiát. Ráadásul ez a technológia – a biztonsági előírások betartása esetén – nem szennyezi a környezetét, nem bocsát ki a légkört szennyező gázokat sem, nagyon olcsón állít elő nagy ellátásbiztonság mellett óriási mennyiségű villamos áramot. Ráadásul a Paksi Atomerőmű a forralóvizes jellegű csernobili típusú erőműnél korszerűbb és biztonságosabb nyomottvizes kétkörös reaktorokkal lett felszerelve. Hamvas István elmondta, hogy a lakosság felé nyitott atomerőművet évente 35 ezer érdeklődő keresi fel, és ismeretterjesztő munkájuknak, valamint az erőmű nemzetközileg is elismert, példás működésének köszönhetően ma Magyarország lakosságának 76%-a támogatja az erőmű működését. Hozzáfűzte: „Ez ügyben minden szakmai érvnél hitelesebb, ha otthon elmondják, hogy itt emberek élnek, itt nevelik gyermekeiket. Nekem is itt nőtt fel két gyerekem, és már két unokám is van. Nem félek ettől a technológiától, és az itt lakók sem. Egyébként az atomenergetika ma már biztonságos, annak ellenére, hogy egy természeti katasztrófa két évvel ezelőtt Japánban egy atomerőművet tönkretett. Ha objektíven nézzük azt a balesetet, láthatjuk, hogy 20-25 ezer ember egy természeti katasztrófától pusztult és tűnt el, nem pedig attól, hogy egy ilyen nagy szökőár ellen nem volt teljesen védett egy atomerőmű, és az tönkrement. Ki merem mondani, hogy a mi erőművünk egy fukusimai környezeti hatást kibírt volna. A csernobilihez hasonló robbanás pedig a nemzetközi ellenőrző szervezetnek köszönhetően kizárttá vált Európában. De minden iparág kezdetben gyerekbetegségekkel küszködött. Ma már bátran mondhatjuk, hogy a felépülő atomerőművek biztonságosak, nem kell tőlük félni. Fontos a számunkra, hogy a határon túli magyarok is megismerjék ezt a technológiát és ne féljenek tőle… A kialakult munkamódszer egy nagyon szigorú ellenőrzésen alapul, ami, merem mondani, hogy kizárja, hogy az itt dolgozók közül valaki olyan mértékű radioaktív sugárzást kapjon, hogy azt egyáltalán észre lehessen venni. Az a radioaktív sugárzásmennyiség, amit egy tüdőszűrő-vizsgálat során egy ember kap, az sokszorosa annak, amit mi itt az erőműben egy embernek egy egész évben megengedünk.”

Az atomerőmű vezérigazgatójától megtudtuk, hogy a Paksi Atomerőműnek összesen 2485 alkalmazottja van, de a külsős cégek és a munkavállalók családtagjait is beleértve összesen tízezer ember él abból, hogy Pakson atomerőmű működik. És nem rosszul, hisz az atomerőmű dolgozóinak éves bruttó átlagfizetése 7,8 millió forint. Egy országos vizsgálat kimutatta, hogy Pakson és környékén kevesebb a rákos megbetegedések száma az országos átlagnál, általában is jobb az emberek egészségi állapota, ami Hamvas István szerint nem meglepő, hisz a jól kereső, magasabban kvalifikált munkavállalók egészségesebben élnek, és ezt segíti elő az erőmű által támogatott, jól felszerelt helyi egészségügy is, és ez az iparág nem bocsát ki szennyezőanyagokat.

Kovács Antal, a Paksi Atomerőmű kommunikációs igazgatója, egykori olimpiai és világbajnok cselgáncsozó elmondta, hogy az erőmű társadalmi elfogadottságát növeli, hogy támogatják a sportot, Paksnak magyar bajnok kosárlabda és NB I.-es futballcsapata is van, amelyek működését az erőmű finanszírozza, támogatja a kultúrát, az oktatást és az egészségügyet, valamint évente félmilliárd forintot költ karitatív célokra. Elmondta továbbá, hogy az Európai Unióban csernobili típusú atomerőművek nem működhetnek, ezért a csatlakozó országokban több erőművet is bezártak.

Ukrajnában jelenleg, a 2000-ben leállított Csernobili Atomerőművön túl öt atomerőmű termel villamos energiát, a dél-ukrajnai, a hmelnickiji, a krími, a rivnei és a zaporizzsjai atomerőművek. Ezek a legfontosabb részei országunk villamosenergia-termelő iparának. A Paksi Atomerőmű dolgozói szívesen horgásznak az erőmű szomszédságában létesített halastavakban, és bátran elfogyasztják az onnan kifogott halakat. Amennyiben ők, szakemberként ennyire megbíznak az általuk üzemeltett erőmű biztonságosságában, talán nekünk, Pakstól több száz kilométerre élő kárpátaljai magyaroknak sincs félnivalónk a most meghosszabbított üzemidejű, és a jövőben épülő Paksi Atomerőműtől.

bzs