Sok nehézség a koldusszegény Beregszászban

Babják Zoltán sajtótájékoztatója

Beregszász város új polgármestere 2013. július 10-én vette át a város irányítását, igaz korábban fél éven át volt Beregszász alpolgármestere, tehát nem érhették váratlanul a Vérke-parti város gondjai.

A január 14-én megtartott sajtótájékoztatón Babják Zoltán sorra vette a város számtalan égető problémáját, amelyek nagy részére megoldást ígért a választási kampányában. Egyelőre bűzlik a városközpontot átszelő Vérke-csatorna, hisz továbbra is közvetlenül ömlik bele a város szennyvize. A polgármester belátta, nincs értelme a medret tisztítani addig, amíg nem sikerül elérni, hogy a szennyvizet ne engedjék tisztítás nélkül a csatornába. Viszont a kérdés megnyugtató rendezésére nincs elegendő forrás. A tetemes köztartozások és a szemételhelyezés megoldatlansága miatt akadozik a szemétszállítás, és közben Munkácsra költözött át a város egyik legnagyobb foglalkoztatójának számító Flextronix üzem, amelynek a helyi adója nagyon hiányzik a költségvetésből. A járás kolhozai által épített termálfürdő nagy forgalmából sem profitál Beregszász, hisz a létesítményt fővárosi tulajdonosai Kijevben jegyeztették be és oda adóznak. Beregszász utcáin ma is kutyafalkákkal találkozhatunk, a kutyák időnként megtámadnak és megharapnak egy-egy békés járókelőt. Van kutyamenhely a városban, de fenntartására nincs pénz, mint ahogy a kóbor kutyák sterilizálására sem telik a városnak.

A nehéz helyzetben lévő város előző polgármesterének, Gajdos Istvánnak a korábbi cége nemrég kapott engedélyt arra, hogy a város területén lévő, korábban bezárt homokbányában megkezdje a kitermelést, mindezt annak ellenére, hogy Beregszásznak a homokbányához közeli részén élők aláírásokat gyűjtöttek, kérve a városvezetést, hogy ne engedélyezze a bányászat újraindítását, hisz a felszín alatti homokréteg kiszivattyúzása miatt repedeznek a környékbeli házak falai. Ötven helybéli írta alá a bányászat engedélyezésének megtagadását követelő ívet, ám a városi tanács ennek ellenére engedélyezte a homokkitermelést 2031-ig. Megkérdeztük Babják Zoltántól, hogy abban az esetben, ha a homokbányászat újraindítása miatt károsodnának a közelben lakók ingatlanai, akkor számíthatnak-e a városi tanácstól kártalanításra, vagy van-e a bányatevékenységet végző céggel erre vonatkozó megállapodásuk. A polgármester válaszában hangsúlyozta: Létrehoztak egy bizottságot, amelynek február elsejére tisztáznia kell, hogy a környéken élők házain látható repedések és a víz eltűnése a kutakból összefüggésben van-e a homokkitermeléssel. „Amennyiben ez olyan folyamat, amelynek nincs köze a homokbányához, természetesen nem tudunk kártalanításról beszélni. Ha bebizonyosodik, hogy a bánya okozhat ilyen dolgokat, akkor ebben az ügyben a városháza lépéseket fog tenni” – jelentette ki Babják Zoltán.

Újságírói kérdésre elmondta továbbá, hogy a Beregszászt ellepő, a járdákra épült különféle ideiglenes bódék és teraszok közül csak egy van, amelyiknek minden engedélye rendben van, az összes többi esetében hiányzik valamilyen okirat. Ezek közül lesznek olyanok, amelyeket le kell bontatnia a városnak, amit még az idei télen végre is hajtanak.

Nagy érdeklődést váltott ki az ukrán újságírók körében az a bejelentése a polgármesternek, hogy átépítik a város központjában a Hősök terét, ahol újra felépítenék az I. világháborús emlékművet, amelyet a II. világháború végén romboltak le a szovjet megszállók, és amelynek köveiből építették fel a jelenleg a tér közepén álló II. világháborús emlékművet. A felújítások látványtervét január 20-án fogják ismertetni, akkor derül majd ki, hogy pontosan milyen változtatásokat terveznek a város központi terén.

Badó Zsolt