Német Zsolt államtitkár az Olekszandr Ledidával folytatott megbeszéléséről

Január 23-án a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorának vendége volt Németh Zsolt, Magyarország Külügyminisztériumának parlamenti államtitkára, akit a magyar külképviseleti hálózat bővítéséről az előző kormányzat idején megszületett követségek, konzulátusok újraindításáról kérdeztek. Moszkovits János, tekintettel az ukrajnai helyzetre, a kárpátaljai magyar szervezetekre vonatkozó korlátozásokról is kérdezte a külügyi államtitkárt, aki aznap Budapesten fogadta Kárpátalja kormányzóját. Az említett rádióinterjú teljes szövegét közöljük:

Moszkovits János: Bővült a magyar külképviseletek száma világszerte, és komoly nemzetpolitikai feladatot látnak el, mint mondott a Németh Zsolt. Államtitkár úr hogy érzi most, hogy egyre több határon túli magyar szervezet Máért is tagszervezet is beállt a regisztráció segítésébe, március 20-áig, 22-éig hány regisztrált állampolgár lesz, külhoni állampolgár, aki szavazhat is?

Németh Zsolt, államtitkár: Mára hála Istennek elhaladta a 110 ezret a regisztráltaknak a száma, és az 560 ezret a kedvezményes honosítást kezdeményezőknek a száma. Ez azt jelzi, hogy a magyar politikába való bekapcsolódási szándéka a külhoni magyaroknak nagyon is kézzel fogható. Ne feledjük el, hogy az újonnan honosítottak közül már nagyon sokan Magyarországon élnek. És az ő számukra nem szükséges, hogy regisztráljanak, tehát ők is adott esetben már ebből az 560 ezerből több százezren már mindenféleképpen magyar állampolgárként élni fognak majd a szavazásnak a lehetőségeivel. Tehát a mostani regisztrációs számot ennek a fényében én jó eredménynek tartom, és bízom abban, hogy most hogy közeledünk a választásokhoz, föl fog pörögni a regisztráció iránti érdeklődés. És adott esetben még megduplázható lesz ez a jelenlegi szám.
Moszkovits János: Sikerül pótolni a marosvásárhelyi és a nagyváradi elmaradt kihelyezett konzuli irodáknak a tevékenységét Kolozsvárról, Csíkszeredából és Bukarestből?

Németh Zsolt: Nem lesz könnyű, hiszen nem véletlenül az a kormányzati szándék, hogy szeretnénk Marosvásárhelyen, illetőleg Nagyváradon is kihelyezett konzuli irodákkal rendelkezni. És erről nem is mondunk le, mert úgy gondoljuk, hogy nem pusztán egy ciklus, vagy egy választási logika határozza meg ezeket a célkitűzéseket, hanem hosszú távon a magyarságnak, illetőleg Erdély gazdasági dinamikájának a figyelembevételével Nagyvárad, illetőleg Marosvásárhely megkerülhetetlen motorjai az erdélyi közéletnek, gazdaságnak, politikának. De mivel szemmel láthatólag a román fél továbbra is még mérlegeli, hogy milyen módon, feltételek mellett kíván eleget tenni a magyar kérésnek, ezért nem marad más választásunk, mint hogy fölkészüljünk arra a lehetőségre, hogy Kolozsvárnak, Csíkszeredának, illetőleg a sepsiszentgyörgyi kulturális intézetnek, valamint a bukaresti képviseleteinknek kell majd Romániában elősegíteni, hogy minél nagyobb arányban vehessenek részt és minél gördülékenyebben a magyarországi választásokon, a magyarországi politikai döntéshozatalban az erdélyi magyarok.

Moszkovits János: Említette, hogy Lendván február 4-én nyílik a ljubljanai konzulátusnak, nagykövetségnek egy kihelyezett konzuli irodája. Az utóbbi időben Muravidéken a magyarokat fenyegetések érik. Interneten gyűlölködő leveleket terjesztenek olyan tartalommal, hogy halálra zabálják magukat a magyarok, a magyar önkormányzat - ugye ott érvényesül a kulturális autonómia - túl sok pénzhez jut és elveszi más fontos szlovéniai tevékenység elől, területről a pénzt.

Németh Zsolt: Nagy öröm az, hogy február 4-én Martonyi János szlovén kollégájával megnyitja a lendvai konzuli irodát, és ezáltal minden szomszédos országban élő magyar közösségnek immáron lesz egy saját főkonzulátusa. Ez az érdekképviselet, a nemzetpolitikai érdekeknek a támogatása, a magyar-magyar kapcsolatépítés. És sose feledkezzünk el arról, hogy a határmenti, illetőleg a gazdasági kapcsolatépítésnek kiemelkedően fontos motorjai lehetnek ezek az intézmények. A magyar-szlovén kapcsolatok kiválóak, azt is mondhatnám, hogy a szomszédaink közül a legszélesebb politikai spektrumon tudtunk kialakítani egy nagyon baráti, közeli együtműködést Szlovéniával. A kisebbségpolitika vonatkozásában is szinte azonos alapelveket vallunk. De ezért azt mondom, hogy a barátság a meghatározó jellemzője a viszonynak, és semelyik szomszédsági viszonylatban nem vagyunk mentesek az etnikai türelmetlenségtől. És az etnikai türelmetlenség ez valóban a Muravidéken is az elmúlt időszakban hangosabban jelent meg, és amit mi ebben a helyzetben tehetünk, hogy nagyon határozottan föllépünk ezzel szemben, és elvárjuk a szomszédainktól, a partnereinktől, a barátainktól, hogy ők se tűrjék ezeknek a hangoknak a fölerősödését, mert bezavarhat az egyébként akármilyen jó kétoldalú kapcsolatba, hogy ha nem lépünk föl idejekorán és határozottan.

Moszkovits János: Barátként, partnerkért fogadja Kárpátalja kormányzóját Olekszandr Ledidát, ő a Régiók Pártjának az embere, amely elfogadta a kijevi parlamentben azt a szigorító törvényt, amely a magyar egyesületekre, a kárpátaljai magyar szervezetekre is vonatkozik. Nevezetesen, hogy ügynöknek tekinti őket, hogyha teszem azt Magyarországról anyagi támogatást kapnak.

Németh Zsolt: Amelyet egyébként teljesen házszabály ellenesen fogadott el az ukrán parlament, korlátozva ezáltal az alapvető politikai szabadságjogokat, és megbélyegezve a külföldről támogatott civil szervezeteket ügynöki minőséggel, meglehetősen érdekes módon orosz mintára. Választ szeretnék kapni Ledida úrtól, hogy mit gondol erről, vonatkozik ez a kárpátaljai magyaroknak a magyarországi támogatására, és egyébként pedig számítunk arra, hogy az elmúlt években jól alakuló magyar-ukrán kapcsolatokat sikerül visszaterelni a maga medrébe, és arra is számítunk, hogy Ukrajna európai integrációs folyamata folytatódik. Ne feledjük el, a nyugat is hibás, hogy ez így történt, nem csak Oroszország tehető felelőssé, vagy éppen az ukrán kormány. A nyugat sem nyújtotta ki kellő határozottsággal a kezét Ukrajna irányába. Ez Magyarországra nem áll, mi kinyújtottuk feléjük a kezünket, és ez nyitva marad a jövőben is, és bízunk abban, hogy azokkal az európai uniós partnereinkkel, akik úgy gondolkodnak ahogy mi, lengyelek és mások, képesek leszünk arra, hogy visszatereljük a maga medrébe Ukrajna európai integrációját, illetőleg a magyar-magyar kapcsolatoknak az akadálymentességét és gördülékenységét is meg tudjuk ezáltal teremteni.