Lemondott az Azarov-kormány

2014. január 30., 04:42 , 681. szám

Az utcai harcok eszkalálódásával párhuzamosan Kijevben a színfalak mögött megindult a politikai kiútkeresés a kialakult válsághelyzetből.

A tárgyalások nem indultak jól, sokáig úgy tűnt, hogy valójában egyik fél sem akar megegyezni. Ezt a benyomást erősítette, hogy múlt pénteken Viktor Janukovics elnök Andrij Kljujevet nevezte ki az elnöki hivatal élére, aki az ellenzék szerint a nemzetbiztonsági és védelmi tanács vezetőjeként tavaly novemberben utasítást adott a kijevi EU-párti diáktüntetés brutális rendőri szétoszlatására. Ráadásul a politikus mindjárt tagja lett a kormányzati tárgyaló küldöttségnek is. Ez felért egy pofonnal az ellenzék számára, három parlamenti pártjuk vezetője mégis tárgyalóasztalhoz ült a szorult helyzetben lévő államfővel – az utcán tüntetők egyes radikális csoportjai szerint túl erős volt a tárgyalhatnék Vitalij Klicskóban (Udar), Arszenyij Jacenyukban (Batykivscsina) és Oleg Tyahnyibokban (Szvoboda).

Sokan féltették az ellenzék vezető politikusait akkor is, amikor múlt szombaton Viktor Janukovics felajánlotta Jacenyuknak a miniszterelnöki tisztséget, Vitalij Klicskónak pedig az egyik miniszterelnök-helyettesi pozíciót. Érdekes, hogy míg Vitalij Klicsko a megbeszélés után a tüntetők előtt azonnal jelezte, nem kíván semmilyen kormánytisztséget betölteni egy Janukovics által kinevezett kormányban, a sajtóbeszámolókból ítélve Jacenyuk az ajánlatot csak a következő tárgyalási forduló alkalmával, azaz hétfőn utasította vissza.

Ezzel együtt hétfőn végre sikerült előrelépést elérniük a feleknek. Az éjszakába nyúló, több mint négy órán át tartó megbeszélésen a hatalom és az ellenzék megállapodott abban, hogy eltörlik a gyülekezési, szólás- és sajtószabadságot korlátozó törvényeket. A január 16-án elfogadott, a tiltakozások újabb hullámát kiváltó jogszabályok közül viszont újra szavaznak azokról, amelyekkel szemben nem emelt az ellenzék kifogást. A többi törvényt „közösen átdolgozzák”, hogy megfeleljenek az európai normáknak.

Megállapodtak továbbá egy új amnesztiatörvény elfogadásában. A tárgyalás eredményeiről beszámoló Olena Lukas igazságügyi miniszter azonban hangsúlyozta, hogy az ellenzéki tüntetőket a büntetőjogi felelősség alól mentesítő törvény csak akkor lép életbe, ha minden elfoglalt hivatali épületet és autóutat szabaddá tesznek a demonstrálók.

A megbeszélésen szóba került még az alkotmányreform kérdése is. A felek elkötelezték magukat ebben a kérdésben is az együttműködés, továbbá amellett, hogy külföldi szakintézeteket vonnak be az új alaptörvény kidolgozásába. Korábbi kijelentései szerint az ellenzék vissza kíván térni a 2004-es alkotmányhoz, amely szűkítette az elnöki jogköröket a parlament javára.

Másnap, azaz kedden délelőtt összeült a parlament, s a kormánytöbbség – a kommunisták kivételével – az ellenzékkel együtt megszavazta a január 16-án elfogadott törvények közül azoknak a visszavonását, amelyeket a közbeszédben egyszerűen csak diktatúratörvényekként emlegettek. Az ukrán kormánypártok és az ellenzék ugyanakkor nem jutott egyetértésre a tervezett amnesztiatörvény szövegéről, ezért a rendkívüli parlamenti ülésszakot szerdán, lapzártánkkal egy időben folytatták.

Ugyancsak kedden benyújtotta lemondását a parlamentben Mikola Azarov kormányfő azzal az indoklással, hogy további lehetőségeket kíván teremteni „a társadalmi-politikai kompromisszum elérésére, a konfliktus békés rendezésére”. Viktor Janukovics még aznap elfogadta a lemondást és Szerhij Arbuzov eddigi első miniszterelnök-helyettest nevezte ki az ügyvezető kabinet élére. A jogszabályok értelmében az ügyvezető testület megbízása az új kormány megalakulásáig, de legfeljebb 60 napra szól.

Megfigyelők rámutatnak: a kormány távozása egyike az ellenzék legfontosabb követeléseinek. Ugyancsak követelte azonban a parlamenti ellenzék és az utcán tiltakozó tömeg az államfő távozását, illetve az idő előtti parlamenti és elnökválasztás kiírását, ám ezekről a követelésekről egyelőre sem az ellenzéki vezetők, sem az államfő nem nyilatkoztak. Az ellenzék részéről csupán azt hangsúlyozták, hogy a tiltakozó mozgalom további engedményekért fog küzdeni.

(pravda.com.ua/zn.ua/MTI/Kárpátalja)