Az inzulinrezisztencia

Az egyik ismerősömnél inzulinrezisztenciát állapítottak meg. Tulajdonképpen milyen betegségről van szó, mi váltja ki, és lehet-e valamit tenni a megelőzéséért? – írja e-mailjében egy nagyszőlősi olvasónk. Kérdéseit dr. Glagola Irénhez, a Munkácsi Keresztyén Egészségügyi Központ endokrinológusához továbbítottuk.

– Ennek a betegségnek a kialakulásáért elsősorban az egészségtelen életmód a felelős – magyarázza a szakorvos. – Napjainkban, sajnos, az emberek kevesebb fizikai munkát végeznek, és kevesebbet mozognak, mint régebben, miközben több táplálékot fogyasztanak, mint amennyire a szervezetüknek szüksége van. Mindezek következtében túlsúlyosakká, sőt elhízottakká válnak. Ennek következményeként pedig magas vérnyomás, II. típusú cukorbetegség, illetve szívbetegség alakulhat ki náluk, miközben a koleszterinszintjük is megemelkedik. Mindezek a tényezők oda vezethetnek, hogy a diabéteszben nem szenvedő, ám túlsúlyos vagy elhízott, esetleg magas vérnyomásban és/vagy valamilyen szívbetegségben szenvedő emberek szervezete nem tudja felhasználni, és kidobja magából a saját maga által megtermelt inzulint. Így alakul ki az inzulinrezisztencia.

– Milyen tünetekkel jár együtt a betegség, s miként diagnosztizálják a meglétét?

– Az inzulinrezisztencia nem produkál jellegzetes tüneteket. A megléte akkor derül ki, ha a túlsúlyos vagy egyenesen elhízott beteg szívfájdalmakra vagy magas vérnyomásra panaszkodva keresi fel a kardiológust, aki ismerve azt a tényt, hogy ezeknél a pácienseknél inzulinrezisztencia is fennállhat, elvégezteti a szükséges vérvizsgálatot, s ha az kimutatja a nevezett megbetegedést, a szívspecialista az endokrinológus szakorvoshoz irányítja a beteget.

– Hogyan gyógyítják meg a pácienst, s mit lehet tenni a kór megelőzése érdekében?

– Normalizálni kell a beteg testsúlyát. A páciensnek többet kell mozognia, amennyiben dohányzik, fel kell hagynia a dohányzással (s egyébként is minden nikotinfüggőnek szakítania kellene káros szenvedélyével). Fogyasszon kevesebb édességet, lisztből készült ételt, zsíros, illetve füstölt sertéshúst, ugyanakkor iktasson be az étrendjébe az addiginál több zöldségfélét, sovány húsokat (borjú-, szarvasmarha- és baromfihúst, illetve halat). Mindezek mellett természetesen gyógyszereket is kell szednie a betegnek, olyan gyógyszereket, melyeket a cukorbetegeknek is felírunk, de szigorúan az endokrinológus által előírt orvosságokat kell szednie a szakorvos által meghatározott dózisban és az általa előírt ideig. Semmiképp sem szabad kísérleteznie az öngyógyítással. Egészséges életmóddal, sok mozgással, az elhízás elkerülésével pedig meg is lehet előzni az inzulinrezisztencia kialakulását.

Lajos Mihály