Fontos magyar érdek az ukrajnai elnökválasztás sikere
Fontos magyar érdek a május 25-re tervezett ukrajnai elnökválasztás sikere – hangsúlyozta újságíróknak Martonyi János külügyminiszter 2014. május 12-én Brüsszelben, miután részt vett az EU-országok külügyi tárcavezetőinek tanácskozásán.
A magyar diplomácia irányítója, aki hamarosan távozik posztjáról, most utolsó alkalommal képviselte Magyarországot az uniós miniszteri fórumon.
„Alapvető érdekünk, hogy legyen egy független, szuverén Ukrajna, ne legyen háború, ne legyen gazdasági háború, ne kelljen áttérni a harmadik szakaszra” – mondta. Ezzel az unió által az ukrán válságba való agresszív orosz beavatkozás miatt kidolgozott és kilátásba helyezett reagálássorozat harmadik fázisára utalt, amely Oroszország elleni átfogó gazdasági szankciókat jelentene, de amely egyben nyilvánvalóan maga után vonna orosz ellenlépéseket is.
A harmadik szakasz életbe léptetésének a gazdasági következményei „mindenki számára rendkívül súlyosak lennének” – állapította meg Martonyi, megjegyezve, hogy Magyarország ilyen esetben a különösen súlyosan érintett öt-tíz EU-ország közé tartozna.
„A mai napon a harmadik szakaszra történő áttérésről nem volt szó” – tette hozzá.
A külügyminiszter emlékeztetett arra: az egyik kárpátaljai magyar szervezet vezetője és Petro Porosenko, az ukrán elnökválasztás egyik indulója között megállapodás jött létre, amely ha realizálódna, az jelentős mértékben bővítené a kárpátaljai magyar közösség oktatási és önigazgatási lehetőségét, esetleges részvételét a központi parlamentben, "minőségileg javítana a kárpátaljai magyar közösség helyzetén".
Martonyi János az ukrán válság megoldására az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) által kidolgozott menetrendről azt mondta, hogy azt – „esetleg egyesek várakozásaival szemben” – teljes egyetértéssel fogadták az uniós külügyminiszterek.
A menetrendnek – mondta – négy fontos pontja van. Az első az erőszakos cselekmények megszüntetése mindegyik fél részéről. A második a leszerelésnek nevezett fejezet, amelynek az a lényege, hogy mielőbb történjék meg a különböző csoportok lefegyverzése.
A harmadik követelmény a párbeszéd, amelynek különböző fórumai és szintjei vannak. Az egyik lehetőség a Genf-2 nemzetközi konferencia irányába mutat, a másik az ukránok egymás közti párbeszéde, a kerekasztalok megszervezése. A dialógus fontos eleme – jegyezte meg Martonyi János - a decentralizáció mértéke, hogyanja. Szintén nagyon fontos kérdésnek nevezte a magyar miniszter a nyelvhasználat kérdését. Mint mondta, a hétfői brüsszeli uniós vitában felvetették, hogy a kisebbségi jogokat általában véve át kell tekinteni, annak a jogalkotási folyamatban fontos szerepet kell betöltenie.
Végezetül a negyedik pont a május 25-i elnökválasztás, amelyről Martonyi elmondta, hogy annak sikeres lebonyolítása érdekében az EBESZ további hozzájárulásokat kér. Magyar részről is felajánlották, hogy adott esetben további szakértőket bocsátanak rendelkezésre. Jelenleg már van mintegy száz hosszú távú megfigyelő, és feltehetően körülbelül ezerre növekszik a számuk május 25-re.
Az EBESZ menetrendjének a megvalósítását illetően „a legfontosabb a sürgősség, tehát amiről most beszélünk, az a következő napokat jelenti” – mondta a magyar külügyminiszter. Szerinte mindegyik pont tekintetében minőségi fordulatot kell elérni május 25-re, „ellenkező esetben komoly baj lehet”.
Martonyi János kitért arra is, hogy a két kelet-ukrajnai megyében vasárnap lebonyolított népszavazás legitimitását az EU-külügyminiszteri tanácskozás résztvevői közül senki nem ismeri el.
(MTI)
