A gyermek kihallgatásáról
„Kiraboltak egy gyereket az utcán. A rendőrség őt is ki akarta hallgatni. Ugye létezik valamilyen szabály arra, hogyan szabad kihallgatni egy gyermeket?”
– A gyermekek kihallgatására egyértelmű szabályok vonatkoznak. Ha pedig a gyermek sértetté válik a büntetőeljárásban, hatványozottan fontos lehet, hogy védjék az érdekeit a nyomozás során. A gyermek érdekeinek védelme az eljárás során törvényes képviselőjének feladata, aki vele együtt vesz részt minden eljárási cselekményben. Hangsúlyoznám, elvben nem fordulhat elő olyan helyzet, amikor a hatóságok a törvényes képviselő mellőzésével, megkerülésével fordulhatnak a gyermekhez az eljárás során.
A gyermek törvényes képviselői rendszerint a szülei, illetve az örökbe fogadó szülei. Szülők hiányában a kijelölt gyámok, gondnokok vagy más, ezzel megbízott közeli hozzátartozók láthatják el a törvényes képviselő feladatait. A törvényes képviselő szerepét betölthetik annak a gyámhatóságnak vagy intézménynek a képviselői is, amelynek felügyelete alá helyezték a kiskorú vagy fiatalkorú személyt.
Ismételten kiemelném, hogy a gyermek kihallgatására nem kerülhet sor a törvényes képviselője nélkül. Rajta kívül jelen kell lennie a kihallgatáson egy pedagógusnak vagy pszichológusnak, valamint – szükség esetén – orvosnak is.
A kihallgatás nem tarthat tovább szünet nélkül egy óránál, és általában nem lehet hosszabb napi két óránál.
A 16 éven aluli gyermeket is tájékoztatják, hogy tanúként köteles az igazat mondani, de nem hangzik el, hogy büntetőjogi felelősség terhelheti a tanúvallomás megtagadásáért vagy a tudatosan hamis tanúzásért.
Az a személy, aki a feljelentést átvette, köteles tájékoztatni a sértettet jogairól és kötelezettségeiről.
A sértett főbb jogai a következők:
– bizonyítékokat nyújthat be;
– indítványokkal és kifogásokkal élhet;
– tanúskodhat, vagy megtagadhatja a tanúskodást;
– képviselőt (ügyvédet) fogadhat, vagy lemondhat a szolgálatairól;
– fellebbezhet a nyomozó szervek határozatai, intézkedései vagy tétlensége ellen;
– kártérítést kaphat az őt ért kárért;
– azon a nyelven tanúskodhat, amelyet szabadon beszél.
A sértett jogainak teljes listáját Ukrajna Büntetőeljárási törvénykönyvének 56. cikkelye tartalmazza.
A sértett kötelezettségeit a Büntetőeljárási törvénykönyv 57. cikkelye tartalmazza. Ezek szerint a sértett köteles:
– idézés alapján megjelenni a nyomozó, ügyész, vizsgálóbíró és a bíróság előtt, amennyiben pedig lehetetlen a megjelenés időben, előre tájékoztatnia kell őket erről, valamint a késés, távolmaradás okáról;
– nem akadályozhatja a bűnelkövetés körülményeinek megállapítását;
– a nyomozó, az ügyész vagy a bíróság engedélye nélkül nem hozhat nyilvánosságra olyan információt, amely a büntetőeljárásban való részvétellel kapcsolatban jutott tudomására, és amely törvény által védett titkot képez.
Az állam szükség esetén ingyenesen ügyvédet biztosít a bírósági szakasz előtti eljárás, valamint a bírósági tárgyalás idejére a büntetőeljárások kiskorú sértettjei számára.
hk