A lombtrágyázás szabályai

A zöldséghajtatásban ritkán fordul elő, hogy a levelek sárgulása vagy a virágok elrúgása a talaj, illetve a termesztőközeg alacsony tápanyagtartalmára vezethető vissza. Mégis ismertek ezek a tünetek palántakorban és a frissen kiültetett paprikán, paradicsomon, uborkán egyaránt észlelhetők.

A növényen mutatkozó tápanyaghiánynak alapvetően két oka lehet: nincs elég tápanyag a talajban; vagy van elég tápanyag, de azt valamilyen okból nem képes felvenni a növény. A hajtatási gyakorlatban az esetek döntő többségében az utóbbi fordul elő. A szaktanácsadás során azt az általános elvet követjük, hogy ilyenkor nem trágyázni (lombtrágyázni) szükséges, hanem meg kell szüntetni a zavaró tényezőket vagy tényezőt. Ezt indokolják a gazdaságosság, a környezetvédelem és a mindjobban szigorodó környezetvédelmi előírások egyaránt.

Vannak azonban olyan esetek, amikor hatásos lehet egy-egy jól célzott lombtrágyázás, hogy a növényt átsegítsük a kritikus helyzeten. Ismert a tőzeg erős tápanyagmegkötő képessége. Különösen a foszfor esetében fordul elő, hogy a nagy mennyiségben adagolt műtrágya ellenére kékeszöldre, vöröseszöldre színeződik a palánták alsó, idősebb leveleinek mindenekelőtt a fonák oldala. Emellett a gyökerek feltűnően vékonyak, fejletlenek, nem ágaznak el, a virágzás késik, a kialakuló virágok fejletlenek, rosszul kötnek – vagyis a fosszforhiány jellegzetes tünetei észlelhetők. Ilyen esetben a leveleken keresztül adott foszfortrágya igen hatásos, annál is inkább, mert a foszforhiány miatt fejletlen gyökerek működése erősen korlátozott, a talajból tehát nehezen tudná felvenni a növény a hiányzó elemet.

Ugyancsak gyakori gond a kiültetés utáni levélsárgulás. A fejlett, egészséges palánták a kiültetés után sárgulnak, növekedésük átmenetileg megtorpan. Minél kisebb a tápkocka, annál feltűnőbb a jelenség, ugyanis a hideg talajban a gyökértevékenység lassú, a sérült gyökerek nem képesek a talaj tápanyagkészletét hasznosítani, miközben a lombozat a meleg fólia alatt és a napsütés hatására tovább növekszik és a fejlődéséhez igényelné a tápanyagokat. A kiültetést közvetlenül követő lombtrágyázás jó hatású, a lombozaton keresztül felvett tápelemek pótolják a gyökerek elégtelen működéséből adódó tápanyagkiesést.

A hatásos lombtrágyázás érdekében néhány általános szabályt célszerű betartani.

– A lombtrágyázáshoz az esővízhez hasonló minőségű lágy vizet használjunk.

– Ugyancsak kedvezőtlen a szikesítő hatású vizek használata. Ha nem is a desztillált vízminőséget kell választani, de 0,5-1 ms/cm-nél ne legyen magasabb az EC-értéke (elektromos vezetőképessége).

– A lombtrágyát gyakrabban, de hígabb oldat formájában használjuk. Ezzel nemcsak az esetleges levélperzselések előzhetőek meg: a higabb oldatból gyorsabb az ionok felvétele.

– A lombtrágyaoldatok EC-értéke (alombtrágya töménysége + növényvédőszer töménysége + az öntözővíz sótartalma) ne haladja meg 2,5-3 ms/cm-t. Újabban nem %-ban adják meg a levéltrágyaoldat töménységét, hanem EC-ben.

– A 15 oC alatti vizekben romlik a lombtrágyakészítmények oldékonysága, 25oC felett viszont bizonyos vegyületek gázosodnak, ami hatóanyag-veszteséghez és súlyos perzselési károk kialakulásához vezet.

– Ha növényvédőszerekkel együtt kívánjuk a lombtrágyákat kijuttatni, célszerű először a por alakú (WP) növényvédőszer feloldása, azt kövesse az oldat formájú növényvédőkészítmény bekeverése, és csak harmadikként adjuk hozzá a lombtrágyát.

– Egyszerre három szernél többet ne juttassunk ki permet formájában, még jobb, ha csak kettőt alkalmazunk egy menetben.

Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodó, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadója