Megváltozott a felvételik rendszere

Az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium a napokban közzétette hivatalos portálján a jövő évi felsőoktatási felvételi szabályzat remélhetőleg immár végleges változatát, amelynek alapján az ország felsőoktatási intézményei hozzáláthatnak a saját felvételi szabályzatuk kidolgozásához. Rácz Bélával, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettesével arról beszélgettünk, milyen újdonságokkal „lepte meg” a szaktárca az ágazatot, illetve mire kell felkészülniük azoknak, akik jövőre szándékoznak felvételizni valamely felsőoktatási intézménybe.

– Nagyon „átszabta” a minisztérium a felvételik rendszerét?

– A 2015. évi felsőoktatási felvételi szabályzat sok szempontból alapjaiban változtatja meg az eddigi rendszert, több újítást, eltérő megközelítést tartalmaz. A dokumentumból egyértelműen kitűnik, hogy szerzői európai minták alapján dolgoztak, igyekezvén szakítani a korábbi posztszovjet hagyományokkal. Ezeknek a törekvéseknek a lényegét mostanában úgy szokták megfogalmazni Kijevben, hogy számos kérdésben autonómiát biztosítanak a felsőoktatási intézményeknek. Azt is látnunk kell ugyanakkor, hogy ez a szabályozás még nem tekinthető teljesen kiforrottnak. Az illetékes hivatalok éppen a napokban igyekeznek elmagyarázni a felsőoktatási intézményeknek, miként kell értelmezniük a szabályzat egyes rendelkezéseit, tanácskozásokat is szerveznek ebből a célból. Ami az egyetemek és főiskolák helyzetét illeti, az már csak a változások nagyságrendje miatt sem egyszerű. Ráadásul alig néhány nap áll a rendelkezésünkre az új szabályok átvételére.

– Mit kell tudni az új felsőoktatási képzési rendszerről?

– Mint ismeretes, az ősszel elfogadott új felsőoktatási törvény több képzési szintet is meghatároz a felsőoktatásban. A rendszer legalsó lépcsőfokát a „molodsij szpecialiszt”, azaz „ifjú szakember” szint képezi. Erre épül rá a baccalaureátusi (BSc) képzés, majd következik a szpecialiszt és a magiszteri szint. A szintek között a törvények átjárási lehetőséget biztosítanak, illetve azok bizonyos mértékig egymásra épülnek.

A legalsó, „molodsij szpe­cialiszt” szintű képzésre a kilencedik osztály után kapott kibocsátó bizonyítvánnyal, azaz általános iskolai végzettséggel, illetve az adott felsőoktatási intézményben tett felvételi vizsgákkal lehet jelentkezni. A felvételi során az általános iskolai bizonyítványban szereplő osztályzatokat is figyelembe veszik. A „molodsij szpecialiszt” szintű képzés a különböző szakokon 3–4 éves oktatást jelent. A minisztérium lehetőséget biztosít arra, hogy amennyiben a „molodsij szpecialiszt” diplomát megszerzők BSc szintű képzésre jelentkeznek a saját szakmájukban, mindjárt a második évfolyamon kezdhessék meg a tanulmányaikat, méghozzá külső független tesztelés nélkül. Azaz nem kell emelt szintű érettségit tenniük a jelentkezőknek, ehelyett a megcélzott felsőoktatási intézményben teszik le a felvételi vizsgákat. A BSc szintű képzésből szintén belső, azaz az adott felsőoktatási intézményben tett felvételivel léphetnek tovább a diákok a szpecialiszt, illetve magiszteri szintű képzésbe.

– Mi a helyzet azokkal, akik a középiskola elvégzése, azaz 11. osztály után jelentkeznek egyetemre vagy főiskolára?

– A középiskolát végzettek, ha tovább akarnak tanulni, egyaránt jelentkezhetnek „molodsij szpecialiszt” és BSc szintű képzésre, mindkét esetben az első évfolyamra. Az új szabályozás értelmében a végzős diákok összesen négy tárgyból jelentkezhetnek a felvételi vizsgának megfelelő tesztvizsgára a független tesztközpontokban, vagyis négy vizsgatárgy eredménye kerül feltüntetésre a szertifikáton. Idén első ízben a középiskolások a külső független értékelés során alapszintű és emelt szintű tesztet is írhatnak matematikából, illetve ukrán nyelvből és irodalomból. Minden továbbtanulni szándékozónak kötelezően tesztet kell írnia ukrán nyelvből és irodalomból. A felsőoktatási intézmények saját hatáskörben jogosultak eldönteni, hogy felvételikor egy adott szakra az ukrán mellett milyen két további tárgyból kérnek érettségi vizsgaszertifikátot a jelentkezőktől, illetve, hogy ukránból és matematikából alap- vagy emelt szintű vizsgát várnak-e el a leendő diákoktól. Mielőtt tehát bejelentkeznek a független tesztközpontokban, a továbbtanulni szándékozóknak célszerű tájékozódniuk arról, hogy egy adott szakra az általuk megcélzott felsőoktatási intézmény milyen érettségi vizsgaszertifikátokat követel meg a felvételihez.

– Változott az érettségi vizsga ponthatára?

– Igen. Emlékezhetünk rá, hogy tavaly a jelentkezőknek minimum 124 pontot kellett elérniük a külső független tesztelésen egy-egy tárgyból, hogy vizsgaszertifikátjukat elfogadják a felsőoktatási felvételinél. Az idén ezt a bizonyos 124 pontos alsó határt eltörölték, vagyis akár már 100 pontos szertifikáttal is lehet felvételizni.

– A magyar nyelv és irodalom idén sem szerepel azon tárgyak között, amelyekből emelt szintű érettségi tehető. Mi a helyzet azokkal, akik magyar szakon szeretnének továbbtanulni?

– Főiskolánk jövőre is hirdet képzést magyar nyelvből és irodalomból, s a jogszabályok lehetővé teszik, hogy esetükben az emelt szintű érettségit a kisebbségi nyelvnek minősülő magyarból a főiskolán leteendő magyar nyelv felvételi vizsgával váltsuk ki. Emellett a magyar szakra készülő diákoknak két további vizsgaszertifikátot kell majd bemutatniuk. Az egyik bizonyosan az ukrán nyelv és irodalom lesz, hiszen ezt kötelezővé teszi a törvény minden felvételiző számára, a másikat illetően a főiskolai tanácsnak kell döntenie a napokban.

– Hány felsőoktatási intézménybe, hány szakra jelentkezhetnek jövőre a továbbtanulni vágyók?

– E tekintetben nincs változás, tehát összesen öt felsőoktatási intézménybe jelentkezhetnek a fiatalok, intézményenként három-három szakra. Összesen tehát 15 képzést célozhatnak meg. Újdonság viszont, hogy a felvételizőnek rangsorolnia kell az általa választott szakokat, vagyis fontossági sorrendben kell megadni azokat. Ennek alapján, amennyiben a jelentkező felvételt nyert az általa elsőként megadott, vagyis prioritást élvező szakra, s oda be is iratkozott, az egységes országos nyilvántartási rendszerből automatikusan törlik a jelentkezését az összes többi szakra. Ezáltal elkerülhető, hogy a diáknak személyesen kelljen visszavonnia a jelentkezését mindazon felsőoktatási intézményekben, ahová korábban bejelentkezett. Előnyös ez az eljárás a felsőoktatási intézmények számára is, hiszen felgyorsítja és leegyszerűsíti a jelentkezések elbírálásának folyamatát.

– Mit vesznek még figyelembe a felsőoktatási intézmények felvételikor az érettségi vizsgaszertifikátokon kívül?

– Figyelembe vesszük az iskolai érettségi bizonyítványt, valamint az országos és nemzetközi tanulmányi és sportversenyeken, s az úgynevezett Kis Akadémia („Mala Akademija”) országos fordulóján elért helyezéseket. Újdonság, hogy a felvételizők összpontszámának kiszámításánál különböző súlyozásokat alkalmazhat a felsőoktatási intézmény. Dönthet például úgy egy adott főiskola vagy egyetem, hogy kiemelten számít felvételinél a szaktantárgyból elért eredmény, s kisebb jelentőséget tulajdonítanak mondjuk az ukrán nyelv és irodalom vizsgának. A súlyozásnak természetesen vannak korlátai, azaz egy vizsgaszertifikátnak legalább 20 százalékos súllyal kell latba esnie a felvételi összpontszámban. Emellett az érettségi bizonyítvány tanulmányi átlaga legfeljebb az összpontszám 10 százalékát teheti ki, az országos és nemzetközi tanulmányi és sportversenyeken elért eredmények, illetve a Kis Akadémia országos fordulóján való részvétel pedig 0–5 százaléknyi súllyal eshet latba.

– Mit kell tudni a felvételi folyamatáról?

– Ezen a téren nem történtek számottevő változások. Minden felsőoktatási intézmény felvételi szabályzata részletesen rendelkezik arról, hogy mikor kezdődik a felvételi időszak, milyen határidőig szükséges benyújtani a jelentkezőknek a felvételihez előírt dokumentumokat, mikor kerül sor a vizsgákra, illetve mindezek alapján meddig kell döntenie az egyetemnek vagy a főiskolának arról, hogy kiket vesz fel, s kiket nem.

– Mikorra várható a Rákóczi-főiskola felvételi szabályzatának megjelenése?

– Főiskolánknak legkésőbb december 1-jén közzé kell tennie honlapján a 2015-ös felvételi szabályzatot magyar és ukrán nyelven. A szabályzat tartalmazza majd valamennyi meghirdetett szakunkat minden képzési szinten a „molodsij szpecialiszt”-tól egészen a magiszterig, illetve közzétesszük az egyes szakok felvételi követelményeit is.

hk