Módosították a szakadár területek státusáról szóló törvényt

Az ukrán parlament módosította kedden az oroszbarát szakadárok által megszállt területek különleges jogállásáról szóló törvényt, eszerint a térség települései és járásai csak azután kapják meg a szélesebb önigazgatási jogokat, hogy az ukrán alkotmánynak megfelelő helyi választásokat tartottak.

A módosításban szerepel továbbá az, hogy a rendkívüli helyhatósági választások megrendezése előtt ki kell vonni a térségből minden törvénytelen fegyveres alakulatot, valamint fegyverzetet.

A Petro Porosenko ukrán elnök által beterjesztett módosítást a 450 fős törvényhozás 265 tagja támogatta.

A különleges státusról szóló eredeti törvényt is maga az államfő készítette és terjesztette a parlament elé, amely tavaly októberben fogadta el. A jogszabály – amely egyben Porosenko béketerve is, és amire a minszki megállapodások épülnek – arról szól, hogy egy átmeneti időszakra, három évre szélesebb önigazgatási jogokat kapnának Donyeck és Luhanszk megye azon területei, amelyek most a szakadárok ellenőrzése alatt állnak. A törvény azonban nem léphetett érvénybe, elsősorban azért, mert a szakadárok elutasították, és november elején saját „választásokat” tartottak.

Porosenko hétfőn meggyőződésének adott hangot, hogy a módosított változatban a jogszabály segítségével helyreállítható lesz Ukrajna szuverenitása a keleti országrészben.

A parlament egy másik határozata felsorolja azokat a településeket és egyéb adminisztratív egységeket, amelyekre a különleges jogállás vonatkozni fog. A határozat „ideiglenesen megszálltnak” minősítette a területet, amely a dokumentum szerint kelet felől az ukrán–orosz államhatártól kezdődik, délen az Azovi-tengerig, északon és nyugaton pedig a minszki jegyzőkönyvben tavaly szeptember 19-én meghatározott frontvonalig terjed ki. Ez alapján viszont nem tudni, mi lesz a Donyeck megyei Debalceve városával és térségével, amelyet a szakadárok idén februárban, a legutóbbi minszki tárgyalási forduló és az újabb tűzszüneti megállapodás után foglaltak el.

A kijevi parlament kedden elfogadta azt a határozatot is, amelyben hivatalosan felkérte az ENSZ-t és az Európai Uniót, hogy küldjön békefenntartókat Kelet-Ukrajnába. Az indítványt 341 képviselő támogatta. A dokumentum elfogadásával felhatalmazást kapott az ukrán elnök, hogy hivatalos kéréssel forduljon a világszervezethez.

Múlt pénteken Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter már előzetesen értesítette az ENSZ főtitkárát arról, hogy Kijev az ENSZ felhatalmazásával rendelkező békefenntartókat kér a Donyec-medencébe, továbbá kéri, hogy a Biztonsági Tanács szintjén folytassák le az ezzel kapcsolatos konzultációkat.

Porosenko egy hónapja állt elő azzal a javaslattal, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának égisze alatt az Európai Unió küldjön rendőri missziót a kelet-ukrajnai harcok övezetébe, valamint az ukrán–orosz határra. Az ukrán elnök szerint az EBESZ ukrajnai megfigyelői küldöttsége – amelynek mellesleg orosz tagjai is vannak – nem képes ellátni a tűzszünet és a fegyverzetkivonás ellenőrzését. Kijev és a Nyugat szerint Moszkva fegyverekkel és katonákkal támogatja a kelet-ukrajnai szakadárokat. Az EBESZ-megfigyelők egyébként maguk is több ízben jelentették kelet-ukrajnai missziójuk kezdete óta, hogy a szakadárok nem engedik be őket bizonyos területekre.

(MTI/hirado.hu/Kárpátalja)