A végleges eredményekre még várni kell

2015. november 4., 11:58 , 773. szám

Több mint egy hét telt el a helyhatósági választások napja, október 25. óta, a hivatalos eredményekre azonban sok esetben még mindig várni kell. Addig is, míg – egy sportújságírók által népszerűvé tett kifejezéssel élve – a pénzhegyek megszülik egereiket, a polgár a Központi Választási Bizottság (CVK) honlapjáról és a sajtóból igyekszik tájékozódni a választásokról.

A pozitívumok

A nemzetközi megfigyelők, a kormányzat és még a civilszervezetek is mindjárt a szavazás után igyekeztek leszögezni, hogy a helyhatósági választások Ukrajnában alapvetően demokratikusak és törvényesek voltak, a szabálytalanságok pedig, amelyekre fény derült, nem befolyásolták számottevően a végeredményt.

A választások pozitívumai között említik egyes megfigyelők, hogy összesen 132 párt, több mint 200 ezer jelölt szállt harcba a településvezetői székekért és a helyi önkormányzatok képviselői tisztségeiért október 25-én. Persze a nagy számok alapvetően azzal magyarázhatók, hogy országosan 359 megyei és járási alárendeltségű városban és több mint 10 ezer önkormányzatban került sor választásokra, vannak azonban, akik szerint a rengeteg induló egyfajta politikai pezsgés jele is egyben.

Ugyancsak a pozitívumok között jegyzik fel, hogy több lett a regionális párt, miáltal értelemszerűen csökkent valamelyest az országos pártok egyeduralma a politikában – legalábbis helyi szinten. Szintén elismerésre méltó, hogy valamivel csekélyebb mértékben vetették be a kormányerők, illetve a befolyásos politikusok az úgynevezett adminreszurszot. (Bár természetesen ezúttal is javíttatta az utakat, növelte a szociális juttatások összegét, szónokolt a közmédiában stb., aki tehette).

Eredményként könyvelik el az elemzők, hogy a szavazatvásárlás ezúttal nem volt olyan tömeges, mint a legutóbbi választások alkalmával, bár azt is hozzáteszik mindjárt, hogy ebben a szavazatvásárlásért és -eladásért bevezetett büntetőjogi felelősség mellett közrejátszhatott az is, hogy önkormányzati választások esetében lényegesen költségesebb és bonyolultabb ezen a módon megszerezni a szükséges szavazatokat.

Sokan örömmel állapították meg, hogy ezúttal nem lendült vissza az a bizonyos ukrán politikai inga, vagyis a „nyugatbarát”, vagy inkább az ország nyugati régióira alapozó politikai erők legutóbbi győzelme után az „oroszbarát”, értsd: kelet-ukrajnai bázisú politikai erők nem tudtak visszavágni. Mások ugyanakkor ezt nem egyértelműen a demokratikus folyamatok eredményének tudják be.

A negatívumok

A negatívumokat illetően a mostani választási rendszer egyik legnagyobb hibájának a magas bejutási küszöböt tekintik a szakértők. Mint ismeretes, azok a politikai erők juthattak-juthatnak be az önkormányzatokba a jelenlegi szisztéma szerint, akiknek legalább a szavazatok öt százalékát sikerült megszerezniük. Ez az akadály elsősorban azokat az új erőket rekesztette ki a helyi politikából, amelyeknek nem volt elég pénzük arra, hogy rövid időn belül kellő népszerűségre tegyenek szert, illetve azokat a kisebb közösségeket hozta nehéz helyzetbe – lásd például a kárpátaljai magyarságot –, amelyeknek viszonylag csekély lélekszámuk, szétszórtságuk miatt jelentett gondot teljesíteni ezt a követelményt.

Ugyancsak aggodalomra adhat okot az alacsony választási részvétel (országosan 46,62 %, Kárpátalján 49,16 %), ami egyfelől a választói apátiának tudható be, másfelől viszont azzal magyarázható, hogy az állampolgárok egy része tudatosan nem szavaz, a távolmaradásukkal fejezik ki tiltakozásukat a társadalmi berendezkedés, a politikai rendszer ellen.

Ez utóbbit látszik alátámasztani az a sajtóban itt is, ott is felbukkanó vélemény, miszerint a választások megmutatták: ha a Nyugatot sikerült is megtéveszteni az Ukrajnában folyó állítólagos reformokat illetően, az állampolgárokat nem. Mások szerint viszont az a gond, hogy polgáraink egy jelentős része máig azt hiszi, hogy a reformok, a válság kezelése megoldható egyik napról a másikra, félintézkedésekkel, illetve megszorító intézkedések nélkül.

Mint utaltunk már rá, az egyik legnagyobb problémája az ukrajnai választásoknak változatlanul a gyors és átlátható szavazatszámlálás megoldatlansága. Mert bármilyen demokratikus legyen egyébként a választási rendszerünk, ha napokig tart a szavazatok összeszámlálása, a hivatalos eredmény kihirdetése, ha a választók nem tudják, mi zajlik a választási bizottságok üléstermeinek zárt ajtói mögött, s miként alakul a szavazataik sorsa, az az egész rendszer hitelét ássa alá.

Nehezen születő eredmények

Ami a választási eredményeket illeti, egyelőre várni kell az országos mérleg megvonásával, a részeredményekből, mindenekelőtt a nagyvárosok eredményeiből azonban már látszik, hogy az elnök és a kormány mögött álló parlamenti többség pártjainak visszaszorulását hozta a mostani megmérettetés.

Kijevben az államfőt támogató Petro Porosenko Blokkja (BPP) elvesztette eddigi többségét a fővárosi önkormányzatban. A városi tanácsba öt párt jutott be. A 120 fős testületben 52 helyet szerzett meg Petro Porosenko Blokkja, 22-t a lembergi polgármester vezette Szamopomics, 17-et Julija Timosenko Batykivscsina pártja, 15-öt a Jednyiszty és 14-et a szélsőséges nacionalista Szvoboda párt.

A jelenlegi Kijevi Városi Tanácsban az államfőt és a főpolgármestert, Vitalij Klicskót támogató frakciónak 69 fős többsége van. A parlamenti pártok közül nem került be a következő tanácsba az Oleh Ljasko vezette populista nacionalista Radikális Párt, amely most még héttagú frakcióval van jelen a testületben.

A főpolgármester-választáson egy jelölt sem kapta meg a voksok több mint felét, ezért második fordulót kell tartani legkésőbb november 15-én, amelyen a két legnagyobb támogatottságú jelölt mérkőzik meg a tisztségért. A voksok száz százalékának feldolgozása után a BPP által indított jelenlegi főpolgármester, Vitalij Klicsko kapta a legtöbb szavazatot, 353 ezret, ami az összes szavazat mintegy 40 százaléka. A második fordulóban kihívója Boriszlav Bereza, a radikális Jobboldali Szektor (PSZ) volt szóvivője lesz. Berezára – aki az általa nemrég, az október 25-i helyhatósági választásokra alapított Határozott Polgárok Pártja színeiben indult – 77 ezren szavaztak (8,84%).

Harkivban a jelenlegi polgármester, Hennagyij Kernesz, a Vidrodzsennya színeiben a szavazatok 65,8 százalékát szerezte meg, azaz nem lesz szükség második választási fordulóra. A BPP szívfájdalma, hogy jelöltjük, Olekszandr Davtjan a szavazatok 4,50 százalékával csupán az ötödik helyen végzett, s még azt sem mondhatja el magáról, hogy a nemzeti irányultságú erők jelöltjei közül a legnépszerűbbnek bizonyult volna a ország második legnagyobb városában.

Zaporizzsjában várhatóan második fordulót rendeznek, miután a polgármesterségért indulók egyike sem szerezte meg a voksok 50 százalékát. Sajtóhírek szerint az első helyen Volodimir Burjak, a Rinat Ahmetov tulajdonában lévő Zaporizssztalj vállalat főmérnöke végzett 83 029 szavazattal, a második a BPP színeiben induló Mikola Frolov parlamenti képviselő lett 33 798 vokssal.

Odesszában némi huzavona és pereskedés után a választási bizottság Hennagyij Truhanov jelenlegi polgármestert hozta ki győztesnek, miután a szavazatok 51,33 százalékát szerezte meg. Sokan a demokrácia győzelmeként értékelik, hogy a fellebbviteli bíróság elutasította az odesszai polgármester-választás eredményei ellen másodfokon benyújtott kereseteket, amivel lehetővé vált, hogy „máris” kihirdethessék a győztest.

Sajtóhírek szerint a régi-új polgármester pártja, a Bízz a tettekben (Dovirjaj szpravam) 27 képviselőt juttatott az Odesszai Városi Tanácsba, míg a BPP 14, az Opozicijnij Blokk 12, az Ukrán Tengeri Párt 6, a Szamopomics 5 képviselővel rendelkezik majd a testületben.

Dnyipropetrovszkban az első fordulóban Olekszandr Vilkul, az Opozicijnij Blokk jelöltje a szavazatok 37,94 százalékát szerezte meg, míg Borisz Filatov, a nacionalista UKROP jelöltje 35,78 százalékot kapott, így a második fordulóban ők ketten küzdenek meg a polgármesteri székért.

Lvivben (Lembergben) szintén második választási fordulót rendeznek, miután az elsőben Andrij Szadovij hivatalban lévő polgármester, a Szamopomics párt vezetője a szavazatok 49,16 százalékát szerezte meg. Ellenfele a második fordulóban Ruszlan Kosulinszkij, a Szvoboda párt jelöltje lesz, aki a voksok 12,29 százalékát kapta. A Lvivi Városi Tanácsba egyébként hét párt jutott be: a Szamopomics (31,67%), a BPP „Szolidarnyiszty” (12,91%), a Polgári Álláspont (9,87%), a Szvoboda (9,57%), a Népi Kontroll (7,82%), az UKROP (6,02%) és az Ukrajnai Galíciai Párt (5,46%).

Nem tartották meg a helyhatósági választásokat a Donyeck megyei Mariupolban és Krasznoarmijszkban, így a Legfelsőbb Tanácsnak külön törvényben kell rendelkeznie a választások új időpontjáról.

(korrespondent.net/pravda.com.ua/unian.ua/ntk)