A fajtaválasztásról hajtatásban III.

2016. január 6., 08:52 , 782. szám

A jelenlegihez hasonlóan nehéz gazdasági helyzetben fokozott jelentőségre tesz szert a gazdálkodóknak a hajtatást érintő valamennyi döntése és lépése, különösen fontossá válik, hogy kihasználjunk minden kínálkozó lehetőséget, ami az új fajtákban és termesztési technológiákban rejlik. Most, amikor lezártuk a 2015-ös szezont, s megkezdtük a felkészülést a következő hajtatási idényre, eljött az ideje, hogy a munkánkat meghatározó tényezőket számba véve eldöntsük, milyen fajták termesztésének vágunk neki az előttünk álló évben.

Legutóbb írásunkat azon szempontok ismertetésénél hagytuk abba, melyek a termesztő oldaláról merülhetnek fel a megfelelő paradicsomfajta kiválasztásakor. A sorozatunk második részében ismertetett első szempontot további néggyel egészíthetjük ki.

1. A megfelelő paradicsomfajta bogyójának kötnie, színesednie kell extrém forróságban is.

Remélhetőleg minden paradicsomtermesztő tudja, hogy a fóliasátorban szabályozni kell a léghőmérsékletet. Hideghajtatásban ez leginkább a nyári forróság elleni védelmet jelenti, míg tavasszal a páratartalom 70 százalékos szinten tartása és a legalább 15oC hőfok biztosítása a feladat. A legnehezebb a forróság elleni védekezés, hisz tudjuk, hogy 32oC léghőmérséklet felett a virág nem termékenyül meg, s a bogyók piros színe sem alakul ki, hanem sárga marad a termés. Kézenfekvő módszer a hőmérséklet csökkentésére a szellőztetés, az árnyékolás, a párásítás ventilátor alkalmazásával. Ezenkívül választhatunk olyan fajtát is, amely extrém körülmények között is jól köt, színesedik.

2. A bogyóméret legyen a piaci elvárásoknak megfelelő.

Minden háziasszony tudja, milyen a friss fogyasztásra szánt paradicsom kívánatos mérete, de országonként, régiónként másként tudja. A magyarországi háziasszonyszabvány a kb. 120-130 g-os. A nyugat-ukrajnai „hozjajka” az ekkora bogyóra azt mondja, hogy apró, s emiatt olcsóbban vásárolná. A Kárpátalján kívánatos súly a 150-160 g-os, ezért érdemes olyan fajtát választani, amely ilyen bogyóméretet tud produkálni.

Van egy piaci szegmens, mely a „Biff” paradicsomot (200 g felett) kedveli, de egy olyan is, mely a 20-25 g-os koktélparadicsomot keresi. Napjainkban megfigyelhető bizonyos felfutása a narancs-, citrom-, barna, rózsaszín paradicsomoknak, illetve alakra az oválisnak, a körte és az ökörszív formájúnak is.

A török, spanyol származású paradicsomnál a hazai piacon megjelent az a kívánalom is, hogy a szemenként szedett paradicsomon legyen rajta a csészelevél. Választhatunk olyan fajtát, amelynél a bogyó szára úgy ízesül, hogy a csészelevél (mintegy a frissességet jelezve) a bogyón marad. A gond az, hogy a paradicsomon maradt szár ládába pakolásnál, kiszállításnál felsértheti a többi bogyót, és rothadást idézhet elő. Tehát hacsak a kereskedő nem honorálja kellőképpen a többletmunkánkat, inkább ne erőltessük a csészelevéllel való szedést.

A fürtösen szedett paradicsom inkább a szupermarketek előírása, így nálunk még nem terjedt el széles körben a termesztése.

Érdemes figyelni arra is – különösen a szabadföldön, kordonon termesztőknek –, hogy a nagy bogyójú fajták hajlamosabbak a repedésre, mint a kisebb, 120-130 g-os bogyójúak.

3. A jó paradicsomfajta rezisztenciasora legyen minél hosszabb.

A paradicsomot sok kórokozó és kártevő veszélyezteti. A tavaszi és őszi termesztés során léphet fel leginkább a paradicsomvész (a paradicsom fitoftorózisa). Szellőztetéssel, fűtéssel, okszerű növényvédelemmel, fajtaválasztással védekezhetünk ellene.

Ellenálló fajták termesztésével, a vírusátvitelért felelős kártevők pusztításával védekezhetünk (megelőző módon) a vírusbetegségek ellen.

Fűtött létesítményekben előbb-utóbb fonalféreg-fertőzéssel is számolnunk kell. Talajfertőtlenítéssel ideiglenesen védekezhetünk ellene, de az igazi megoldás a konténeres termesztés, az oltott palánta használata vagy a fonalféreg fertőzésének ellenálló fajták termesztése.

A talajból támadó úgynevezett gyengültségi kórokozók (fuzárium, verticillium) ellen is védekezhetünk a megfelelő fajta kiválasztásával.

A fentiek jelzik, mennyire fontos a katalógusokban feltüntetett rezisztenciasor.

4. A vetőmag ára legyen értékarányos a fajta teljesítőképességével.

A termesztés jövedelmezőségét meghatározó tényező az olyan fajta kiválasztása, amely megfelel mind a piaci igényeknek, mind a termőhelyi adottságoknak. Általánosan elterjedt a hibridvetőmagok használata, amelyeket azonban a vetőmagcégek aranyáron kínálnak. A vetőmagok ára elérheti a termesztési érték 5-10% -át is, ám a termesztés biztonsága, a termőképesség mindenképpen indokolja a hibrid vetőmag használatát. Továbbszaporítás céljából a hibrid paradicsom bogyójából magot fogni nem érdemes.

Az előző részben érintettük a török paradicsomot. A jelenlegi politikai helyzetben, amikor Oroszország és Törökország haragszomrádot játszik és a török zöldség-gyümölcs kitiltatott az orosz piacról, várhatóan nagy tömegben fog megjelenni az ukrán üzletek polcain. Ez pedig, már csak volumenénél fogva is, erős konkurenciát fog jelenteni a helyi termesztőknek. Különösen igaz ez a paradicsom esetében, mert a paradicsom jól tárolható, szállítható és a török fajtákat, márkákat jól ismeri az ukrán fogyasztó. (Folytatjuk)

Őrhidi László,
nagydobronyi gazdálkodó,
a „Pro agricultura Carpathica”
Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadója