Üzletember- és agrárfórum Jánosiban

A termőföldek érdekében

2016. február 24., 10:39 , 789. szám

Február 18-án, csütörtökön első ízben került sor kárpátaljai üzletember- és agrárfórumra Jánosiban a Magyar Nemzeti Kereskedőház beregszászi irodája, valamint a Phylazonit Ukrajna és az Eliks Kun vállalatok szervezésében. A tavasz közeledtével aktuális téma: a talajcentrikus technológiák és az egyéb agrárszolgáltatások kérdései köré épült a rendezvény. A fórumon rendkívül nagy létszámban képviseltette magát Kárpátalja termelői közössége.

A fórumot Kincs Gábor, a kereskedőház 2015 novemberében megnyitott beregszászi irodájának regionális képviselője nyitotta meg előadásával, melyben az iroda kezdeti lépéseit és eredményeit vázolta fel. Elmondása szerint a kereskedőház elsősorban megpróbálta feltárni azokat a gazdasági kapcsolatokat, lehetőségeket, amelyek sikerrel tudnak Kárpátalján működni. Eddig 178 vállalkozást regisztrált az iroda, amelyeknek képes menedzselni a működését. Fő profiljának a Magyarország és Ukrajna között kölcsönös termékexport-import menedzselését tartja – fogalmazott előadásában Kincs Gábor. A kereskedőház gyár- és intézménylátogatásokat szervez, naponta tart szaktanácsadást és folyamatosan keresi a lehetőségeket a két ország együttműködését illetően. Mindemellett elhoznak Kárpátaljára olyan vállalkozókat is, akik jövőt látnak a keleti piacban, bemutatván nekik a vidék lehetőségeit, iparáganként megszervezi a helyiek számára azokat az üzleti találkozókat, amelyeknek eredményeképpen virágzó üzlet veheti kezdetét.

Kincs Gábor előadásában egyetértett azzal a prominens gondolattal, hogy Kárpátalja fő húzóágazata a turizmus, ezért ebben kell keresni – sok egyéb lehetőség mellett – a főbb befektetési irányokat.

Mészáros Szilveszter, a Magyar Nemzeti Kereskedőház külpiaci tanácsadója előadásában a helyi termelők külpiacra való kilépésének problémájaként az információhiányt jelölte meg. Hiányoznak a kültechnikai ismeretek, a megfelelő menedzsment és legfőképpen a megfelelő pénzügyi támogatás.

A rendezvény fővédnökségét Szakács Zoltán, a beregszászi konzulátus külgazdasági attaséja vállalta magára, aki előadásában elmondta, hogy úgy tudja, a magyar kormány azzal is segítené a helyi magyarság megmaradását, ha a vidék magyar vállalkozásait életben tartják. Ezért a magyar állam ebben az évben egy nagyszabású tőkeinjekcióval kívánja felpörgetni Kárpátalja vállalkozásait.Ezzel kapcsolatban a külgazdasági attasé elmondta, hogy amennyiben a márciusban soron következő kormányülés elfogadja, akkor a délvidéki mintára Kárpátalja 30 milliárd forintnyi gazdaságfejlesztő támogatásban fog részesülni. Ebből az összegből 10 milliárd vissza nem térítendő, további 20 milliárd pedig kedvező kamattámogatási hitelprogram formájában válik elérhetővé a vidék gazdái, vállalkozói számára négy év alatt.

A program szakmai részében a részt vevő termelők előadások keretében ismerkedtek meg a hazai agrárium problémáival. Jurij Bandurovics, a Megyei Állami Talajvédelmi Intézet főigazgatója előadásában rámutatott arra, hogy a kárpátaljai termőföldek legnagyobb problémája az elhanyagoltságban, illetve az országos átlagtól elmaradó minőségben rejlik.

Erre megoldást nyújthat – Gajdos István, a Phylazonit Ukrajna és Eliks Kun vállalatok igazgatójának előadásában elmondottak szerint – a Magyar Termék Nagydíját elnyerő Phylazonit talajoltó szer, amely az igazgató és az előadása előtt bemutatott rövidfilm szerint növeli a földek termőerejét. A magyar fejlesztésű Phylazonit talajoltó szer egy hasznos talajbaktériumokat tartalmazó biotrágya, melynek az előállítása 2009-től folyik Magyarországon.

Az igazgató előadásában rávilágított arra, hogy a kárpátaljai szántóföldek 30 százaléka – ami megközelítőleg 70 ezer hektár – a helyi magyarság kezében összpontosul, ámbár ezeknek a megfelelő megművelése olyan problémákba ütközik, mint a működőképes, modern gépparkok hiánya (a legtöbb Kárpátalján található földművelő gép rendkívül elavult), pénzhiány, valamint a modern földművelési technikák ismeretének hiánya, amihez csatlakozik a már említett rossz minőségű föld is.

Vajda Sándor, a Phylazonit egyik magyarországi előállítója és forgalmazója, az Agrova Kft. igazgatója előadásában arról beszélt, hogy a sok, különböző módszerrel előállított mesterséges műtrágya és egyéb kemikáliák rontják a föld minőségét.

Előadásának további részében a talaj termékenységének növeléséhez adott hasznos tippeket. Fontos pontként jelölte meg az elegendő szerves anyag használatát, jelenlétét, amely növeli a humusz mennyiségét a földben. Szervetlen anyagból ez nem megoldható – fogalmazott az igazgató. Ezzel kapcsolatban Varga István megjegyezte, hogy a tarlóégetés rossz ötlet a gazdák részéről. Hasznosabb a szármaradványokat apróra szecskázva visszadolgozni földbe, valamint az istálló- és zöldtrágya használata sem elvetendő.

Következtetésképpen az igazgató elmondta, hogy az elsavanyodott, a humuszhiánytól rossz termőerővel rendelkező talajok állapota visszafordítható a megfelelő odafigyeléssel.

Szabó István, az Eliks Kun vállalat igazgatóhelyettese előadásában szintén megjegyezte, hogy az elmúlt 20 évben rendkívül szakszerűtlenül használták a különböző műtrágyákat, ami a kárpátaljai termőföldek tápanyag- és humuszdeficitjéhez vezetett.

A rendezvény szakmai részének végén Vajda Sándor igazgató öt termelő között 100-100 liter Phylazonitot sorsolt ki.

Az agrárfórumon többek között vendégként jelen volt Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke, valamint Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke, a Beregszászi Járási Tanács elnöke.

rsz