A kormányfő távozására várva

Belpolitika

E hét elején már úgy tűnt, nincs több akadálya az új kormány megalakításának, lapzártánkkor, kedden este azonban még mindig a tárcák elosztásán vitatkoztak a honatyák.

Az elmúlt hét azzal telt el, hogy a parlament két legnagyobb pártjának, a Petro Porosenko Blokkja (BPP) és a Narodnij Front (NF) frakciói igyekeztek minél több új képviselőt a saját soraikba csábítani. A cél az volt, hogy elérjék a 226-fős összlétszámot, ami a minimális többséget jelenti a 450 fős ukrán törvényhozásban, s ami a feltétele annak, hogy a két párt egy harmadik politikai erő bevonása nélkül koalíciót, majd kormányt alakíthasson. A kormánypárti honatyák végül még túl is teljesítették ezt a tervet, hiszen képvislőik száma mostanra együttesen a 230-at is meghaladja – már amennyiben hinni lehet a parlamenti számtannak, ahol a kétszer kettő köztudottan sokszor bizonyul ötnek. Ezzel együtt egészen mostanáig a parlamentben azt sem zárták ki, hogy végül mégiscsak egy tágabb koalíció alakulhat meg, amelyhez menet közben csatlakozik a Julija Timosenko vezette Batykivscsina vagy Oleh Ljasko Radikális Pártja.

Valószínűleg a koalíció- és kormányalakítás irányába ható nyomásgyakorlásképpen a hét végén kiszivárogtatták, hogy az elnöki adminisztráció és a Legfelső Tanács vezetése a politikai válság rendezését célzó dokumentumcsomagot készített elő. Így javaslatot dolgoztak ki az ügyészségről szóló törvény módosítására, amely lehetővé tenné, hogy a legfőbb ügyészség élére olyan politikust nevezzenek ki, aki nem rendelkezik jogi végzettséggel és megfelelő szakmai gyakorlattal. Sajtóértesülések szerint a jogszabály módosítására azért van szükség, mert a poszt legvalószínűbb várományosa Jurij Lucenko, a BPP parlamenti frakciójának jelenlegi vezetője.

Egy másik dokumentumtervezet értelmében lemond a Legfelső Tanács elnöki posztjáról Volodimir Hrojszman, Porosenko elnök híve, s a helyét Andrij Parubij jelenlegi alelnök foglalja el, aki az NF listájáról jutott a törvényhozásba 2014-ben.

A harmadik dokumentum egy három pontból álló határozattervezet. Az első pont értelmében a Legfelső Tanács visszavonja február 16-i határozatát, amellyel elégtelennek minősítette Arszenyij Jacenyuk kormányának működését. A hírről beszámoló Dzerkalo Tizsnya (DT) forrása szerint ehhez makacsul ragaszkodott a jelenlegi miniszterelnök. A második pont kimondja, hogy Arszenyij Jacenyukot saját kérésére felmentik a kormányfői tisztségből (már amennyiben Arszenyij Petrovics ismét meg nem gondolja magát – fűzte hozzá a DT forrása). A harmadik pont Volodimir Hrojszmant nevezi ki miniszterelnökké, aki később az Alkotmánynak megfelelően a parlament elé terjeszti jóváhagyásra kormánya minisztereit – a védelmi és a külügyi tárca vezetőinek kivételével, akiket az államfő jogosult jelölni.

Tovább növelte a válság gyors lezárásában reménykedők optimizmusát, hogy Arszenyij Jacenyuk kormányfő vasárnap egy tévéműsorban bejelentette a lemondását. A Tíz perc a miniszterelnökkel című, több ukrán tévécsatorna által sugárzott műsorban – amelyben a kormányfő hetente számolt be az általa vezetett kabinet tevékenységéről – a miniszterelnök most közölte, hogy hivatalosan április 12-én, kedden nyújtja be lemondását a parlamentnek.

Indoklásul kijelentette, hogy új többség formálódik a parlamentben, és az államfő mögött álló BPP frakciója Volodimir Hrojszman jelenlegi házelnököt akarja látni a miniszterelnöki poszton. Közölte ugyanakkor, hogy az általa vezetett Narodnij Front frakciója marad a koalícióban, mert – mint mondta – „ma ez az egyetlen eszköz, amely biztosítja az állam védelmét”.

Hétfőn a parlamentben folytatódott a megegyezést elősegíteni hivatott nyomásgyakorlás az államfő részéről, amennyiben Sztepan Kubiv, Petro Porosenko parlamenti képviselője a törvényhozás egyeztető tanácsának ülésén megerősítette, az elnök azonnal a Legfelső Tanács elé terjeszti a miniszterelnök-jelölt személyét jóváhagyásra, amint megkapja a koalíció erre vonatkozó javaslatát.

Kubiv emlékeztetett, hogy Porosenko hangsúlyozta: még a hét folyamán fel kell állnia egy olyan új kormánynak és koalíciónak, amelyek tevékenysége a reformokra, az európai uniós társulási szerződés végrehajtására és a korrupció elleni küzdelemre összpontosulna. „Ellenkező esetben a parlament fel lesz oszlatva” – jelentette ki.

A fenyegetés láthatóan senkit sem ijesztett meg különösebben, mivel – ha hinni lehet a parlamenti tudósításoknak – még azután is tovább folyt az alkudozás a miniszteri tárcák elosztásáról, hogy kedden délelőtt, a kormányalakítás megtorpanását tapasztalva, Porosenko személyesen jelent meg a BPP frakciójának ülésén, és követelte, hogy még aznap szavazzon a kormányról a parlament. A tárgyalások meg nem erősített hírek szerint azért húzódtak el, mert nem volt egyetértés az államfő, a BPP frakciója és a kormányfőjelölt között néhány miniszteri tárca várományosát illetően.

Jegyezzük meg, a Rada hivatalos weboldala szerint lapzártánkig, illetve a keddi munkanap végéig Arszenyij Jacenyuk nem nyújtotta be a lemondását a parlamentnek. Kormánypárti képviselők ugyanakkor 98 százalékra becsülték annak valószínűségét, hogy szerdán mégiscsak távozni fog.

(pravda.com.ua/zn.ua/MTI/hk)