Az engedély nélkül épült helyiségek legalizálásáról

„Édesanyám privatizálta a telket, amelyen a házunk áll, valamint a háztáji földet. Egyúttal új műszaki bizonyítvány is készült a házhoz. Korábban a házat kibővítették, konyhát, fürdőszobát és vécét építettek hozzá. Ezeket a helyiségeket az új műszaki bizonyítványban önkényes hozzáépítésként tüntették fel. Úgy hallottuk, hogy a házbővítés törvényessé tételéhez a bírósághoz kell fordulni. Mit tanácsol?”

– Annyi bizonyos, hogy a helyzetet célszerű mielőbb rendezni, mindenekelőtt azért, mert az „önkényes hozzáépítés” kihatással lehet adott esetben az ingatlan tulajdonjogi helyzetére is, ami számos gondot okozhat, például ebben az állapotában sem eladni, sem elajándékozni nem lehet a házat, problémák merülhetnek fel az öröklésénél, jelzáloghitelnél stb.

A helyzet rendezésének két útja van: az ön által is említett bírósági, illetve az üzembe helyezés engedélyeztetése a helyileg illetékes állami építészeti és építési felügyeletnél. Azt tanácsolnám, hogy előbb az engedélyeztetéssel próbálkozzék meg. Valószínűleg ez sem lesz egyszerű, gyors és olcsó eljárás, de talán még mindig járhatóbb út, mint egy bírósági per.

Az építési engedély nélkül emelt épületek és építmények üzembe helyezésének rendjét a Regionális Fejlesztési, Beruházási és Lakásgazdálkodási Minisztérium tavalyi (2015. 04. 24. № 79) rendelkezése szabályozza (Про затвердження Поряд­ку прийняття в експ­луа­та­цію і проведення технічного обсте­жен­ня ін­ди­ві­дуаль­них (са­диб­них) жит­ло­вих бу­дин­ків, са­до­вих, дач­них бу­дин­ків, гос­по­дарсь­ких (при­са­диб­них) бу­ді­вель і спо­руд, гро­мадсь­ких бу­дин­ків та бу­ді­вель і спо­руд сільсь­ко­госпо­дарсь­ко­го приз­на­чен­ня I та II категорій склад­нос­ті, які збу­до­ва­ні без доз­волу на ви­ко­нан­ня бу­ді­вель­них ро­біт). Mindenekelőtt el kell végeztetnie az épület műszaki felmérését, vizsgálatát. Ezt korábban kizárólag a helyileg illetékes műszaki nyilvántartási hivatal (BTI) végezhette el, jelenleg azonban bármely vállalkozás vagy szervezet jogosult erre, amely rendelkezik megfelelő képesítésű szakemberrel. A műszaki szemléről jegyzőkönyv készül.

Ezután következhet az épület használatbavételének engedélyeztetése az építészeti és építési felügyeletnél. A felügyelet csak abban az esetben járul hozzá az engedély kiadásához, ha a műszaki szemléről beterjesztett jegyzőkönyv az épületet építészeti szempontból rendben találja, a hozzáépített házrész összhangban van a településrendezési tervekkel és előírásokkal, s a telek tulajdonjoga is rendezett.

Fel kell készülnie arra, hogy a hatóság valószínűleg bírságot szab majd ki az engedély nélküli építkezésért, esetleg az épület üzembe helyezési engedély nélküli használatáért is.

Csak amennyiben az építészeti felügyelet írásos elutasító választ adott az üzembe helyezés iránti kérelmére, érdemes megfontolni a bírósági per lehetőségét. Egyrészt a felügyelet elutasító hivatalos levele jogalapot szolgáltat ahhoz, hogy a bírósághoz forduljon, másrészt a levélben foglalt indoklás alapján döntheti el, célszerű-e egyáltalán perre menni, s mi legyen a kereset tárgya.

Amennyiben a per mellett dönt, keresetet kell benyújtania a bíróságon, amelynek az összeállításához célszerű ügyvéd vagy jogász segítségét kérni. Számítson rá, hogy az eljárás keretében igazságügyi szakvéleményre is szükség lehet, amelynek költségei szintén a felperest, azaz önt terhelik majd – hacsak a per során ki nem derül, hogy a hatóságok jogtalanul utasították el a működési engedély kiadását.

A működési engedély birtokában az épület műszaki bizonyítványából el kell távolíttatni az önkényes hozzáépítésre vonatkozó bejegyzést a BTI-ben, s feltétlenül rendezni kell az ingatlan tulajdonjogi bejegyzését is az állami regisztrációs hivatalban.

hk