Befejeződött a Széchenyi István Komplex Tanulmányi Verseny

2016. május 4., 09:21 , 799. szám

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetének diákcsapata nyerte az április 29-én, pénteken a Nagy­be­re­gi Középiskolában megrendezett Széchenyi István Komplex Tanulmányi Verseny döntőjét. A Széchenyi-emlékév keretében, a Széchenyi Társaság kezdeményezésére meg­hi­rdetett háromfordulós, több hétig tartó tanulmányi vetélkedőre 18 magyar tannyelvű középiskola és gimnázium jelentkezett, amelyek közül végül – a korábbi két írásbeli forduló eredményei alapján – 7 mérhette össze tudását a döntőben. A versenyt a Ba­las­si In­té­zet­tel karöltve szervezte a Nagy­be­re­gi Középiskola. A döntőben részt vevő hét tanin­téz­mény a Gá­ti Kovács Vil­mos Középiskola, a Jánosi Kö­zép­is­ko­la, a Nagy­dob­ro­nyi Református Líceum, a Be­reg­szá­szi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium, a már em­lített szakképzési intézet, a Nagy­be­re­gi Középiskola, valamint az Ungvári Day­ka Gábor Magyar Tan­nyelvű Középiskola volt.

A versenyt Gabóda Béla, a Kárpátaljai Megyei Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Fiókintézetének vezetője nyitotta meg, köszöntötte a részt vevő csapatokat és a vendégeket. Ezután Géczi Tihamér, a Nagyberegi Középiskola igazgatója kívánt minden csapatnak eredményes versengést, valamint a zsűrinek határozott és pontos ítélkezést.

Gara Katalin beregszászi magyar konzul köszöntőjében elmondta: úgy kell viseltetnünk nemzetünk sorsa iránt, úgy kell élnünk, hogy majd az utódok büszkék legyenek ránk, mint ahogy a jelenkor generációja is büszke Széchenyi Istvánra. Jó úton haladunk, hiszen a mai fiatal generáció is megteszi, ami a kötelessége: ápolja magyarságát, a nyelvét, a hagyományait – fogalmazott a konzul asszony, majd hozzátette, hogy Széchenyi, a legnagyobb magyar alakja szimbólum, akinek az örökségével nemcsak pár órát kell foglalkozni, hanem útmutatóként kell tekinteni életművére.

Dr. Rubovszky András, a Széchenyi Társaság titkára beszédében hangsúlyozta: gróf Széchenyi Istvánnak olyan szellemi hagyatéka van, amely az összmagyarságnak féltett kincse kell, hogy legyen. Ezt a vezérelvet vallotta a magyar kormány is két évvel ezelőtt, amikor Széchenyi örökségét hungarikumnak nyilvánította. A gróf szellemi hagyatékának legfontosabb pontjai közül elsőként a „hinni és hihetni egymásnak” tételét emelte ki a titkár, ami annyit tesz, hogy igyekezzünk hitelesnek, igaznak, megbízhatónak maradni. „A polgári erényeket gyakorolni” – folytatta a felsorolást dr. Rubovszky András, amin a barátságot, a család szeretetét, a gyermekek szeretetét, a haza szeretetét, az Isten szeretetét értjük. „Ezek azok az értékek, amelyeken nyugodnia kell a társadalomnak” – hangsúlyozta a társaság titkára. Felsorolását végül a tisztességen és az erkölcsösségen nyugvó gazdasággal fejezte be, amely elvnek a hiányát jelölte meg Európa legfőbb problémájaként. „Ezt a mindennapokban nehéz megvalósítani, mert magyarnak lenni nehéz, de azért nem lehetetlen” – zárta beszédét dr. Rubovszky András.

Sterr Attila, a Megyei Oktatási Főosztály helyettes vezetője köszöntőjében elmondta, hogy bár nem a „legszebb” időket éljük, ebből a megfagyott helyzetből egyedül a tudás az, ami kimozdíthat. „Ti már egy bizonyos tudás birtokában vagytok, az is ezt igazolja, hogy jelen vagytok ezen a versenyen – szólt a diákokhoz Sterr Attila, majd hozzátette: Közületek kerülnek majd ki a következő évtizedek tanárai, iskolaigazgatói, osztályvezetői.”

A tantárgyi vetélkedő komplexitása abban rejlett, hogy öt tantárgy tudásanyagáról kellett a csapatoknak számot adniuk. Ezek a következők voltak: történelem, irodalom. matematika/informatika, földrajz, illetve angol nyelv. Minden tantárgyat egy zsűritag képviselt, értékelt; dr. Rácz Béla, a Rákóczi-főiskola rektorhelyettese – történelem, dr. Györke Magdolna, az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar tanszékének docense – irodalom, dr. Mol­nár József, a Rákóczi-főiskola földrajz tanszékének vezetője – földrajz, dr. Bárány Béla, a Rákóczi-főiskola angol tanszéki csoportjának docense – angol nyelv, valamint Kud­lotyák Csaba, a Rákóczi-főiskola matematika tanszékének vezető tanára – matematika.

A verseny a belépő feladatokkal indult. Ennek során a csapatoknak gróf Széchenyi István életéhez kötődő, előre elkészített, tematikus előadásaikat kellett bemutatniuk. Ezt követően villámkérdések, majd tantárgyspecifikus feladatok következtek, végül pedig a csapattagok a konkrét tantárgyakhoz kapcsolódóan mutatták be egyénileg elkészített kiselőadásaikat.

A verseny végén Sin József, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke köszöntette a részt vevő csapatok diákjait. Az elnök beszédében örömének adott hangot, mert a tanulmányi verseny egy olyan ember életének a méltatása és tisztelete, aki célul tűzte ki a magyar nép felemelését, életének jobbá tételét. Annak ellenére, hogy több súly húzta vissza, mindig képes volt nemzetben gondolkodni, igyekezett végighaladni a saját maga számára kijelölt úton. Az elnök úr reményét fejezte ki, hogy a versenyző csapatok tagjai is mernek majd nagyot lépni a visszahúzó súlyok ellenére is, hogy elinduljanak azon az ösvényen, amelyen Széchenyi is járt egykoron. Beszéde után Sin József a KMKSZ különdíját adta át a győzteseknek, a II. RF KMF Felsőfokú Szakképzési Intézete csapatának.

A tanulmányi verseny második helyezettje a Beregszászi Beth­len Gábor Magyar Gimnázium, harmadik helyezettje pedig a Gá­ti Kovács Vilmos Középiskola csapata lett.

Szaniszló Róbert