Gázár-, nyugdíj- és minimálbér-emeléssel kezdett az új kormány
Volodimir Hrojszman miniszterelnöknek és kormányának a szakértők zöme megalakulásának pillanatától gyászos jövőt jósolt. Sokan ugyan reménykedve tekintenek a jövőbe most, hogy egy többhónapos kormányválsággal lezárult Arszenyij Jacenyuk kormányzásának nem különösebben dicsőséges szakasza, a realisták azonban belátják, hogy az új kormányfő sok tekintetben a körülmények rabja.
Jó példa erre az új kormányzat első komolyabb megmérettetése, a lakossági gázár emelésének kérdése. Hrojszman közvetlenül megválasztása után leszögezte egyik interjújában: „Az ukrán fél kötelezettséget vállalt arra, hogy a gáztarifák 100 százalékig meg fognak felelni az árnak. Egyszerűen nincs más út.”
„Az alacsony vagy gazdaságilag megalapozatlan tarifák a kíméletlen korrupciónak nyújtanak teret. Tíz- és százmilliárdokra tettek szert emberek ezeken az ügyeken. Amikor a gáz az egyik kategória számára háromezer hrivnyába, a másiknak hétezerbe kerül, akkor biztosíthatom önöket, hogy leírják a lakosság számára háromezrével, és eladják illegálisan hétért. Hatalmas pénzeket, milliárdokat keresnek” – tette hozzá a miniszterelnök további magyarázatként.
Az elmúlt héten azután elérkezett a döntés pillanata, a miniszteri kabinet szerdai határozatával egységes, ezer köbméterenkénti 6879 hrivnyás gázárat állapított meg a lakosság és az ipar számára. A kormány ezzel eltörölte a 2015–2016-os fűtési idényben érvényben lévő 1200 köbméteres úgynevezett szociális gáznormát, amelynek határáig 3600 hr/1000m³ áron értékesítették a lakosságnak a földgázt.
A távhőszolgáltató cégek számára szintén egységesen 6879 hr/1000 m³-ben állapították meg a gáz árát, miáltal a távhőszolgáltatás díja gigakalóriánkénti 652 hrivnyáról 1041 hrivnyára emelkedett. (Az egyházi szervezetek számára 3913 hrivnyában állapították meg 1000 m³ földgáz árát.)
Ismeretes, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) aláírt memorandum értelmében április 1-jétől az importár mértékének 75 százalékára kellett volna emelni a fűtési idényben érvényes 1200 köbméteres szociális gáznorma keretében a lakosságnak folyósított gáz árát. Volodimir Hrojszman tehát nem csupán teljesítette, hanem túlteljesítette az ország vállalt kötelezettségeit a szerdai döntéssel, hiszen egyúttal az áremelés következő lépését is végrehajtotta, azonnal a piaci szintre emelve a földgáz lakossági fogyasztási árát.
Az elemzők véleménye megoszlik a lépés politikai és gazdasági célszerűségét illetően, abban azonban egyetértenek, hogy két jó indoka mindenképpen lehetett rá a miniszterelnöknek. Egyrészt igen meggyőzően demonstrálta az IMF-nek, hogy Kijev tartja magát a korábbi megállapodásokhoz és elkötelezett a reformok mellett, másrészt az egyszeri nagyarányú gázáremeléssel elejét vette, hogy a díj következő elkerülhetetlen emelésekor – amikor talán éppen a következő választásokra készülnek majd a kormányát támogató politikai erők – ismét népszerűtlen intézkedésre kényszerüljön.
A lépés igazi következményei azonban nem ezekben a napokban fognak megmutatkozni, hanem a fűtési idényben, amikor előreláthatóan kisjövedelmű emberek ezrei bizonyulnak majd képtelennek a gáz- és a távhőszolgáltatási díj törlesztésére. Hrojszman a gázáremelés bejelentése után azonnal jelezte: kormánya azon dolgozik, hogy minimalizálják a díjemelés negatív következményeit a lakosságra nézve. A gázáremeléssel együtt szociális támogatásokra további 5,3 milliárd hrivnyát különítettek el, amivel a rászorulók rezsitámogatására szánt költségvetési összeg meghaladja a 40 milliárd hrivnyát.
Nyilván a díjemelés bejelentésének társadalmi hatását volt hivatott „optimalizálni”, hogy azt május 1-jére időzítették, amikor a minimálbér és a minimális nyugdíj összege is emelkedett. Az idei állami költségvetési törvény rendelkezése alapján a kormány a minimálbért 1450 hrivnyában, a legkisebb nyugdíj összegét 1130 hrivnyában állapította meg. A létminimum összege ennek alapján hat százalékkal emelkedett: gyermekeknek hat éves korig 1228 hrivnya, 6–18 év közöttieknek 1531 hrivnya. A kormány emellett úgy határozott, hogy december 1-jétől újabb 10 százalékkal emeli meg a minimálbért és a nyugdíjat, így várhatóan idén összesen 16 százalékos növekedés lesz, a tervezett 12 százalék helyett. A kormányfő ugyanakkor kijelentette, hogy számítani lehet még további emelésre is az idén.
Az IMF azonban várhatóan nem elégszik meg a gázáremeléssel. Az Ukrajna külföldi finanszírozásának alapját jelentő cselekvési tervben foglaltak végrehajtásához a kormánynak 24 jogszabályt kell elfogadtatnia a parlamenttel a gazdasági és pénzügyi rendszer átalakítása érdekében. Szakértők szerint ugyanakkor kétséges, hogy az igen megosztott ukrán törvényhozásban a kormánynak valamennyi törvényhez sikerül majd biztosítani a szavazattöbbséget.
Bizonyos, hogy a kormányt sürgeti az idő. Ukrajna utoljára még 2015 augusztusában kapott támogatást a Nemzetközi Valutaalaptól. Azóta az egyre mélyülő kormányválság és a reformok lelassulása miatt nem sikerült nyélbe ütni az IMF-fel az együttműködési megállapodás soros felülvizsgálatát, ami a következő, az ország működőképessége szempontjából létfontosságú hitelrészlet folyósításának feltétele. Az IMF tárgyalóküldöttségét a napokban várják Kijevbe, a megbeszélések tétje 1,7 millióárd dollár, amit az ukránok reményei szerint optimális esetben már júniusban megkaphatnak. Ugyancsak az IMF-fel való zavartalan együttműködés a feltétele számos további kisebb összegű hitel és hitelgarancia megítélésének Ukrajna számára.
Meglehet, a kormány sorsa nem a gázáremelés miatt zúgolódó lakosság, hanem a reformokról dönteni hivatott parlament kezében van.
(pravda.com.ua/unian.ua/MTI/ntk)
