Az életre kelt Beregszász

Kiállítás Gely László műveiből a Rákóczi-főiskolán

2016. május 25., 08:43 , 802. szám

Egy város – mondjuk Beregszász – sok esetben üressé válhat egy tősgyökeres lakos számára. A díszes épületek kopár falakká, az utcák fáinak zöld levele szürkévé, főtere pedig egy „épület-lerakattá” válhat a helyiek szemében. Unalmasnak látjuk őket, néhol haragos unalomérzettel megyünk el azon dolgok mellett, amelyekre talán még gyermekként rácsodálkoztunk pont szépségük vagy érdekességük miatt, mondván: ez a koszos téglahalmaz már tegnapelőtt is itt állt. Másokkal ellentétben Gely László festőművész nem így nézett Beregszász utcáira. Talán azért, mert nem tősgyökeres „beregszászfi” volt, így nem volt ideje elfelejteni a város szépségét, vagy talán azért, mert egy művész szemei kezek, amelyek megragadják a környező szépséget, hogy művükben reprezentálják azt. Ennek a „Beregszász-látásnak” adózik tisztelettel a május 19-én megnyílt tárlat, amelyet a Pro Cultura Subcarpathica civilszervezet szervezésében tekinthetnek meg az érdeklődők a Rákóczi-főiskola Gross Arnold termében egészen június 4-ig.

A Gely László festőművész műveiből nyílt tárlatot dr. Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola rektor asszonya nyitotta meg, aki beszédében elmondta, hogy a kiállításon látható képek egy olyan nem beregszászi születésű, de magát beregszászinak érző művész munkái, akinek a festményein más megvilágításba kerülnek Beregszász városának ismert épületei, közterei. „Szemével sokkal tisztább, fényesebb és szerethetőbb a város, mint számunkra, akik reggelente mérgelődünk az eső utáni tócsák miatt” – fogalmazott a rektor asszony, majd rámutatott, hogy a kiállítás egyrészt a művésznek, másrészt a városnak állít örök érvényű emléket, hiszen Gely László képeivel úgy ábrázolta Beregszászt, mint amilyennek a helyiek látni akarják.

Kudlotyák Krisztina, a Pro Cultura Subcarpathica civilszervezet igazgatónője köszöntőbeszédéből megtudtuk, hogy a festő művei először vannak egy helyen, ez az első kiállítás a festményeiből, amelynek a megszervezésében a Gely család is segített. Az igazgatónő elmondta, hogy Gely László Beregszászt ábrázoló festményei „elzavarják azt a fásultságot és vásottságot”, amelyet akkor érzünk, amikor Beregszász utcáin haladunk végig. Mint fogalmazott, miután a festő szemén keresztül láttuk a várost, megtanuljuk értékelni annak elfeledett szépségét.

Kudlotyák Krisztina köszöntője után a tárlatmegnyitó közönsége Gely Amanda, a művész unokája zongorajátékát hallgathatta meg.

Kovács László kiállítás­szervezőt és műgyűjtőt kérdeztünk Gely László festőművészről. A szakembertől megtudtuk, Gely László Lemberg megyében született, de katonaéveit Kárpátalján töltötte. Sok társával egyetemben ő is szerelmes lett vidékünkbe, s miután leszerelt, elvégezte a Lembergi Képzőművészeti Szakiskolát, majd visszatért, és letelepedett. Folyamatosan alkotott, Beregszász mellett egész Kárpátalját felölelte festményeiben. Gely László volt az egyik alapító tagja az 1994-ben megalakult Bereg Alkotóegyesületnek.

rsz