NATO-csúcs: Ukrajna a középpontban

2016. július 13., 11:29 , 809. szám

Az idei, július 9-én, Varsóban megtartott NATO-csúcson a tagországok a fő hangsúlyt Oroszország elrettentésére és a nagyhatalom elleni védekezésre fektették. Ukrajna is közelebb került a NATO-hoz, legalábbis papíron.

A csúcstalálkozó vezérelve röviden úgy hangzana, hogy Amerika és Európa továbbra is egységesen áll a birodalom
(újjá)építő ambíciókkal bíró Oroszországgal szemben. Jens Stol­tenberg NATO-főtitkár szerint, ahogy eddig is az erős védelemre és konstruktív párbeszédre épülő NATO-kommunikáció volt a működőképes Oroszországgal szemben, úgy ezután is ezt preferálja a több ország hadseregét fuzionáló katonai szövetség, amit a Nyilatkozat a transzatlanti biztonságról címet kapott dokumentum alá is támaszt.

Bár a találkozó során több biztonsági kérdés megvitatásra került, a legnagyobb szeletét a NATO-csúcsnak a keleti országok katonai szárnyának megerősítése kapta. Így döntés született egy rotációs alapokon működő állandó katonai egységről, amely Lengyelországban állomásozna, valamint létrejön egy román–bolgár hadtest is. A NATO ezen lépése egyáltalán nem meglepő, hiszen majd’ két hónappal ezelőtt Putyin nyilvánosan fenyegette meg a két országot, mivel azoknak a területére Amerika rakétavédelmi rendszereket telepített. „Románia érintett területein az emberek egyszerűen nem tudták, hogy mit jelent célkeresztben lenni, mint ma, amikor arra kényszerültünk, hogy biztonsági intézkedéseket hozzunk a védelmünk érdekében [...] Ugyanez vonatkozik Lengyelországra is” – nyilatkozta Vlagyimir Putyin orosz elnök egy athéni konferencián.

A lengyel és román NATO katonai egységek mellett a törökországi, spanyolországi, romániai és lengyelországi rakétavédelmi egységek fölött is a NATO veszi át az irányító szerepet.

Mindezek mellett a szövetségesek döntöttek arról is, hogy hathatós katonai segítséget nyújtanak az Iszlám Állam ellen harcoló katonai koalíciónak is.

A csúcstalálkozó másik kulcs­kérdése az ukrajnai helyzet volt. A szövetségesek többsége elfogadhatatlannak találja Oroszország Ukrajnával kap­csolatos attitűdjét, úgy gondolják, Oroszország az elmúlt két év Ukrajnával kapcsolatos lépéseivel aláássa a szigorú szabályokra épülő európai rendet. A találkozó zárónapján, a NATO–Ukrajna fórumon egyhangú támogatást szavaztak meg Ukrajnának, amely Porosenko elnök szerint a történelemben egyedülálló mértékű. Mindezek mellett Ukrajna bővített NATO-partnerségi státuszt kapott, de a taggá fogadás kérdése nem került megtárgyalásra.

Jens Stoltenberg Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatban elmondta, hogy a NATO soha nem fogja elismerni a Krím annektálásának jogosságát, valamint mélyen elítéli a kelet-ukrajnai régió szándékos destabilizálását. A szövetség felszólította Moszkvát, hogy hagyja abba a szeparatisták politikai, pénzügyi és nem utolsósorban katonai támogatását.

A NATO-csúcstalálkozóra reagálva az orosz külügyminisztérium magyarázatot követelt a szövetségesek döntéseire, valamint erősen bírálta azokat, mondván, a NATO katonai lépései egy nem létező orosz fenyegetésen alapszanak. Vlagyimir Putyin egyelőre még nem reagált, de a Szovjetunió utolsó elnöke, Mihail Gorbacsov kvázi világháborút vizionál. A varsói döntésekre reflektálva úgy nyilatkozott, hogy a NATO döntéseivel egy valós, megfogalmazása szerint „forró” háború felé tett lépést.

R. Sz.