Ha félreérthető a végrendelet

„Elhunyt nagyapám végrendeletet hagyott hátra, azonban nem fogalmazott elég egyértelműen azzal kapcsolatban, hogy mi legyen a sorsa az egyik tulajdonában lévő földrészlegnek, ezért köztünk, az örökösei között vita támadt ezzel kapcsolatban. Készek volnánk megegyezni egymás között az örökség felosztását illetően, de nem tudjuk, hogy van-e erre lehetőség, vagy a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző dönt majd. Van mód arra, hogy magunk értelmezzük a nagyapa végakaratát?”

– A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 1256. cikkelye feljogosítja az örökösöket, hogy a hagyaték megnyílása után értelmezzék a végrendeletet. Az értelmezés célja, hogy kiküszöböljék a végrendelet esetleges pontatlan, nem egyértelmű megfogalmazásait, lehetővé téve ezzel az elhunyt végakaratának maradéktalan teljesítését.

Tudni kell azonban, hogy a végrendelet értelmezésére az örökösök által abban az esetben van mód, ha a dokumentum egyébként nem tartalmaz ellentmondásokat, s az örökösök között nincs vita a tartalmát, az örökhagyó akaratát illetően.

Amennyiben viszont vita támad az örökösök között, a végrendeletet csak a bíróság jogosult értelmezni. Ilyenkor a bírónak nem feladata megváltoztatni az örökhagyó végakaratát, nem rendelkezhet saját belátása szerint az elhunyt tulajdonával, vagyis nem vonhatja kétségbe annak jogát, hogy szabadon döntsön vagyonának sorsáról halála esetére.

Ukrajna Legfelső Bíróságának 2008. 08. 27-i döntése értelmében a Ptk. 213. cikkelyének 2. pontja nem teszi lehetővé, hogy egy jogi aktus értelmezésekor a jogi aktus szereplőjének olyan akaratát kutassák, amelyet nem tükröz magának a jogi aktusnak a szövege. A végrendelet értelmezésekor ugyancsak tilos módosítani annak tartalmát.

hk