Eredmények és problémák – mérlegen a kárpátaljai magyar oktatásügy

Szombaton Akna­szla­ti­nán, a római katolikus templomban került sor a Kár­pátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) központi tanévnyitó ünnepségére, amelyre a megye szinte minden szegletéből érkeztek pedagógusok, oktatásügyi szakemberek.

Béres István aknaszlatinai plébános a megjelenteket köszöntve idézte XVI. Benedek pápát, aki a pedagógusokat, nevelőket megszólítva fontosnak mondta, hogy a gyakran megtapasztalt nehézségek, értetlenség és csalódások ellenére úgy tekintsenek munkájukra, mint magasabb rendű feladatra. Tevékenységük ne szorítkozzék a tudás, az ismeretek átadására, hanem foglalkozzanak az élet nagy kérdéseivel is, tette hozzá az egyházfő. „Ugyanazt a lelkületet ápoljátok magatokban, amely Krisztusban volt” – idézte a pápa nyomán Pál apostol gondolatát a plébános, egyben minden jót kívánva a pedagógusoknak az elkövetkező tanévre.

Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyar oktatást az új tanév indulásakor egyaránt jellemzik pozitív és negatív folyamatok. Kedvező fejleménynek nevezte, hogy az utóbbi időben Kárpátalján erősen megnőtt az érdeklődés a magyar nyelv tanulása iránt, főként a városokban, ahol sok ukrán szülő íratja magyar iskolába a gyermekét. Egyfelől azonban gondot jelent, hogy nincs elegendő osztályterem a megnövekedett tanulói létszám fogadásához, másfelől pedig az, hogy egy-egy osztályba több magyarul egyáltalán nem beszélő gyerek kerül – tette hozzá.    

Ezzel párhuzamosan – folytatta – Kárpátalja számos településén kétezer ukrán felnőtt iratkozott be a magyar kormány támogatásával indított magyar nyelvtanfolyamra, amelyhez a tanterveket és oktatókat a beregszászi Rákóczi-főiskola biztosítja.

Pozitív fejleményként értékelte, hogy az ukrán iskolákban hivatalosan is lehetővé vált a magyar második idegen nyelvként való oktatása. A KMPSZ ugyanakkor el szeretné érni az ukrán oktatási tárcánál, hogy a magyart ismerjék el idegen nyelv tantárgyként, amelyből emelt szintű érettségi tehető, akárcsak azt, hogy magyar nyelvből komplex érettségi vizsgát tehessenek a kárpátaljai magyar tanintézetek végzősei – mondta. Jelezte, hogy a Rákóczi-főiskola megkezdte egy átfogó tankönyvcsomag kidolgozását a magyar nyelv oktatásához nem magyar ajkúak számára.

A KMPSZ elnöke köszönetet mondott a magyar kormánynak azért, hogy támogatta 2370 kárpátaljai magyar iskolás és 350 kísérő tanár idei nyári üdülését az anyaországi Erzsébet-táborokban. Ugyancsak köszönetét fejezte ki a magyar államnak a pedagógusoknak nyújtott évi 100 ezer forintnyi anyagi támogatásért, amely nélkül szerinte sok tanárnak jóval nehezebb lett volna elkezdeni a tanévet.

A kedvezőtlen tendenciák között említette Orosz Ildikó, hogy a megélhetést rendkívüli módon nehezítő ukrán válság miatt számos pedagógus hagyja el a kárpátaljai magyar iskolákat, és helyezkedik el anyaországi oktatási intézményekben, amin – mint fogalmazott – nem lehet csodálkozni, hiszen az ukrán nemzeti valuta értékének romlása következtében a kezdő pedagógusbér összege alig 30 ezer forintnak felel meg, míg a legmagasabb tanári fizetés sem éri el a 60 ezer forintot. Az elmúlt tanév végén 158 kárpátaljai magyar pedagógus mondott fel és távozott elsősorban Magyarországra, s 70 oktatói álláshelyet még nem sikerült betölteni – emlékeztetett. Aggasztónak mondta a kárpátaljai szórványvidéken jelentkező pedagógushiányt.

Negatív fejleményként ítélte meg, hogy egyre több kárpátaljai magyar szülő íratja gyermekét magyarországi általános és középiskolákba, így az új tanévben mintegy másfélszáz tanuló váltott iskolát az országhatáron át. (A KMPSZ a tanévnyitó után, lapzártánk előtt rendelkezésünkre bocsátotta a Magyarországra távozott kárpátaljai diákok számára vonatkozó pontosított, bár még mindig nem végleges statisztikáját. Eszerint 167 tanuló hagyta el Kárpátalját, a legtöbben a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnáziumból (28 fő) és a Nagydobronyi Középiskolából (21 fő). Ha azzal számolunk, hogy 25 diák önálló osztályt alkothatna, több mint hatosztálynyi tanuló folytatja iskolai tanulmányait az anyaországban.)

A szakember azt is elmondta, hogy az új tanévet 1940 elsős kezdte meg a kárpátaljai magyar tanintézetekben, ami ugyan a tavalyi létszámnál 49-cel kevesebb, de 500-zal több, mint amennyi az évekkel ezelőtti mélyponton volt. A kárpátaljai magyar tannyelvű iskolákban jelenleg összesen 16 764 diák tanul – közölte egyebek között Orosz Ildikó.

A kárpátaljai magyar pedagógusok közösségét a magyar kormány nevében köszöntő Grezsa István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos köszönetét fejezte ki a kárpátaljai magyar iskolákban oktató tanároknak a kitartásukért, a diákoknak és szüleiknek pedig azért, hogy magyar oktatási nyelvű tanintézetet választottak. Elmondta: „Mi mindent megteszünk azért, hogy itt 1100 év után is megmaradjon a magyar szó. Kárpátalján, hála Istennek, a szorító helyzet ellenére kiváló politikai, társadalmi és szakmai szervezetek szolgálják ezt az ügyet, védőhálót vonva a magyar közösség fölé, védve jogait és érvényesítve érdekeit.” A politikus hangsúlyozta: „Önök biztosak lehetnek abban, hogy a hátuk mögött ott van az izmosodó, erősödő Magyarország, amely fő feladatának tekinti a kárpátaljai magyarság szülőföldön való boldogulásának támogatását.”

A politikus bejelentette, hogy a kárpátaljai kormánybiztosság jövő januárban pályázatot hirdet 10 pedagógusi álláshely betöltésére a kárpátaljai szórványtelepüléseken. Közölte, hogy ennek a programnak a szakmai alapjait a KMPSZ dolgozza ki.

Köszöntve a tanévnyitón megjelenteket Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Oktatási Hivatalának elnöke jelezte: csaknem száz esztendővel Trianon után elmondható, hogy a magyarság megőrizte alapvető intézményrendszerét, hiszen megvannak templomai és iskolái, s ma talán a Kárpát-medence minden régiójában nagyobb a magyarok szabadsága, mint valaha az elmúlt 100 esztendőben. Megvannak azok a keretek, amelyeket lehet feszegetni, lehet bővíteni, jobb irányba fordítható a magyarok sorsa – tette hozzá. Úgy vélte, bár nem könnyű, ki kell használni az előrelépésre kínálkozó lehetőségeket. Maruzsa Zoltán végezetül reményének adott hangot, hogy Magyarország támogatása az oktatás területén is tovább fokozódhat az elkövetkező időszakban, s a fejlesztések hozzájárulhatnak a kárpátaljai oktatás minőségének átalakulásához.

Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke beszédében kiemelte: a KMPSZ 25 éve, a Szovjetunió felbomlása óta rendületlenül szolgálja a kárpátaljai magyar oktatásügyet annak ellenére, hogy a rendszerváltást követően nem igazolódtak a gyors társadalmi átalakulást illető remények, elmaradt az európai integráció. A képviselő szerint az elmúlt negyedszázadban a kárpátaljai magyarság rendkívüli életképességről tett bizonyságot, amiért elsősorban a pedagógusokat illeti köszönet, hiszen fennmaradt a megrázkódtatások egész sorának kitett iskolarendszer, sőt a lehetőségeket meghaladóan fejlődött a magyar oktatásügy.

Az elmúlt negyed évszázadban a kárpátaljai magyar közösség minden előzmény nélkül gimnáziumokat, felsőoktatási intézményt, az ungvári egyetemen magyar kart hozott létre, amelyek életképeseknek bizonyultak, a KMPSZ pedig meg tudta szervezni azokat a háttérintézményeket, amelyek a nehéz időszakokban átsegítették a kárpátaljai magyar iskolákat a holtponton – idézte fel Brenzovics László. Mindez természetesen nem lett volna lehetséges a magyar állam támogatása nélkül, de az is bizonyos, hogy mit sem ér a támogatás, ha nincs kit támogatni – mutatott rá a képviselő.

Az ukrajnai belpolitikai helyzetről szólva a KMKSZ elnöke jelezte, hogy nem látni az országot sújtó válság végét. Mint fogalmazott, a vezető politikusok nem értik meg, hogy lassan elfárad a nép, minél hamarabb békét kellene kötni – kívül is, belül is – és hozzá kellene látni az ország újjáépítéséhez, amit az oktatással kellene kezdeni.

A készülő további országos oktatási átalakítások kapcsán jelezte, a reformokhoz idő és megfelelő finanszírozás szükséges, ellenkező esetben zűrzavarhoz vezetnek. Ebben a helyzetben a kárpátaljai magyar oktatásügynek fel kell nőnie az új feladatokhoz, a problémák megoldására kell összpontosítania – hangoztatta Brenzovics László, aki befejezésül köszönetet mondott a pedagógusoknak áldozatos munkájukért, és sok sikert kívánt az elkövetkező tanévhez.

Vass Ilona, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány igazgatója az alapítvány közreműködésével magyar állami támogatásból a kárpátaljai oktatási, szociális és kulturális intézményekben megvalósított fejlesztésekről tartott beszámolót. Jelezte, a nyár folyamán folytatódott a Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma által támogatott Keleti Partnerség program. A programnak köszönhetően újabb 22 intézményben 39 feladat valósulhatott meg, jelentős részük a KMKSZ és a KMPSZ által támogatásra javasolt magyar iskolákban és óvodákban. Az igazgató emlékeztetett, hogy 2015 óta az alapítvány a lebonyolítója a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával A külhoni szakképzés éve program keretében a kárpátaljai magyar nyelvű szakképzés hosszú távú fejlesztését célzó beruházásoknak is.

A beszédeket és köszöntőket követően a résztvevők megtekinthették az Aknaszlatinai Bolyai János Középiskola első osztályosainak rövid verses-zenés előadását. A műsort követően Béres István plébános megáldotta a kicsinyeket, majd Brenzovics László átadta az elsősöknek a Széchenyi Jótékonysági Alapítvány és a KMPSZ egységcsomagjait.

A pályakezdő pedagógusokhoz címzett üzenetében Rozmán Erzsébet nyugalmazott aknaszlatinai tanár szolgált útravalóval fiatal kollégáinak. A pályakezdők nevében Fiú Renáta, a Bolyai-középiskola tanára szólhatott a megjelentekhez.

Ady Endre Intés az őrzőkhöz című versét Papp Melinda, az aknaszlatinai iskola végzős diákja szavalta el. Mitru Barbara, az iskola volt diákja, az ungvári egyetem hallgatója előadta a Szlatinai öreg templom című népdalt. Fellépett az aknaszlatinai római katolikus egyházközség ifjúsági kórusa.

A tanévnyitót követően Szarka Sándor, a Demokrata hetilap vezető szerkesztője a Civil Összefogás Fórum felkérésére tartott előadást a magyarországi október 2-i úgynevezett kvótanépszavazás fontosságáról, mindenkit a részvételre buzdítva.

(pszv/MTI)