ProAgri Napok a Rákóczi-főiskolán

November 10. és 12. között került megrendezésre a „Pro agricultura Car­pathi­ca” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szervezésében a Pro­Agri Napok rendezvénysorozat a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola átriumában, amelynek keretében három nap alatt több mint 500 mezőgazdaságban tevékenykedő gazda 18 előadás segítségével gyarapíthatta ismereteit a gyümölcs-, a szamóca- és a fóliasátras termesztésről. A háromnapos szakmai konferencián az előadások mellett pályázatíró felkészítő tanfolyamon is részt vehettek az érdeklődő gazdák.

Őrhidi László, a Pro ag­ri­cul­tura Carpathica elnöke a háromnapos konferencia megnyitóján beszélt az Egán Ede fejlesztési terv mezőgazdaságot lefedő pályázati kategóriájáról. Elmondta, hogy körülbelül egy évvel ezelőtt, amikor a megvalósítás fázisába került a kárpátaljai gazdaságfejlesztési terv, meghatározták azokat a kitörési pontokat, amelyekből építkezni lehet az elkövetkezendő években, és amelyek segítenek a kárpátaljai magyarság megmaradásában.

A mezőgazdasági pályázatok kiírásakor a legtöbb gazda erőgépekre és különböző zöldségek és gyümölcsök termesztésének az elkezdésére pályázott támogatást. Mint Őrhidi László beszédéből kiderült, ezeknek a pályázatoknak a túlnyomó többsége megnyerte a pályázott összeget, ami megoldotta a gazdák tőkehiányának problémáját. A következő kérdésként az merülhet fel, hogy hogyan és merre haladjanak ezek a gazdák tovább, ha a piaci pozíciójukat és versenyképességüket akarják megőrizni és konszolidálni. Az elnök úgy vélekedett, hogy e két cél érdekében bővíteni kell a már meglévő tudást, és fejleszteni a már meglévő „létesítményeket”. Az előbbit szolgálja a ProAgri-konferencia, az utóbbival kapcsolatban pedig Őrhidi László elmondta, hogy sajnos, Ukrajna nem tudja biztosítani azokat a szolgáltatásokat és azon eszközök legyártását, amelyekre szükségük van gazdáknak. Így felkérték a Magyar Kertészeti Háttéripari Egyesület titkárát, Boróczki Gergelyt, hogy járjon közben azoknál a cégeknél, amelyek segíthetnek a kárpátaljai gazdáknak a megfelelő minőségű termékek megvásárlásában.

Őrhidi László elmondta, a Kárpát-medencei magyar gazdák egyeztető fórumának legutóbbi gyűlésén kiderült, hogy a Magyar Agrárgazdasági Kamara kiterjeszti kapcsolatrendszerét a határon túli magyar gazdák irányába is: tagságot kínál a helyi mezőgazdasággal foglalkozó személyeknek is. Mint ahogy beszédéből megtudtuk, a tagság rendkívül sok előnnyel jár, többek között a kamara segédkezik a különböző, köztük uniós pályázatok megírásában is.  Az elnök úgy vélekedett, hogy ez a gesztus hasonló a magyarigazolvány bevezetéséhez. Reményei szerint ez a tagság is hasonló erővel fog bírni, hiszen a magyarigazolványok köré is rendkívül sok támogatás épült.

Dr. Hancsók Szabolcs Levente, a Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztályának referense a megnyitón afeletti örömét fejezte ki, hogy a kultúra és az oktatás mellett a magyar kormány gazdasági területen is támogatja a kárpátaljai magyarságot. A referens hangsúlyozta, a gazdaságfejlesztési terv megvalósításával ténylegesen hozzá tudnak járulni a helyi magyarság megmaradásához. Mint elmondta, az Egán Ede-pályázatok legnagyobb szeletét az agrárium teszi ki, hiszen a kárpátaljai magyarság jelentős része a földhöz köti megélhetését, éppen ezért a földművelésügyi minisztérium fontosnak tartja, hogy a továbbiakban is kiemelten foglalkozzanak ezzel a réteggel. Hathatós segítséget szeretnének nyújtani mind a gépvásárláshoz vagy a vetőmag beszerzéséhez, mind a föld regisztrálásával kapcsolatosan. Mint azt Hancsók Szabolcs hangsúlyozta, a konferencián elhangzó előadások komoly segítséget nyújtanak majd a jövőbeni pályázatok beadásához. A referens rámutatott, hogy bár a háromnapos előadássorozat központi, hangsúlyos témája a zöldség- és gyümölcstermesztés, a fóliasátras gazdálkodás, de emellett érdemes más szemszögből is megközelíteni ezt a témakört. Beszédében arra ösztönözte a megjelent gazdákat, hogy ne csak eladják a megtermesztett gyümölcsöt, hanem dolgozzák fel lekvárnak vagy esetleg gyümölcslének, ezzel is elősegítve az „egyről a kettőre jutást”. Mindemellett Hancsók Szabolcs felhívta a figyelmet az összefogás lehetőségére is. Az „összeállt” gazdák magasabb terménymennyiséget és -minőséget tudnak biztosítani.

Szalipszki Endre beregszászi magyar főkonzul rávilágított: a szakmai konferencia is arra mutat, hogy Kárpátalján érzékelhetően jól működik az Egán Ede-terv, amely minden korábbinál nagyobb kormányzati támogatással segíti a kárpátaljai magyar vállalkozókat szülőföldön való megmaradásukban. Hozzátette, a magyar kormány a civil szervezetek és alapítványok mellett nemcsak a gazdaságra terjed ki, hanem a gazdasággal szorosan érintkező, egyéb területekre is. A főkonzul hangsúlyozta, a program folytatódik a következő évben, így a gazdák nyugodtan tekinthetnek a jövőbe, ugyanis csakúgy, mint idén, a jövőben is lehetőségük lesz a korábbiakhoz képest is nagyon jó magyarországi támogatásokra is.

Dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, az ukrán parlament képviselője a konferencia megnyitóján örömét fejezte ki, hogy a Pro agricultura-alapítvány olyan szakmai fórumokkal segíti a helyi magyarságot, amelyeken a helyi gazdák megismerkedhetnek azokkal a módszerekkel és eszközökkel, amelyekkel piacképesebbé tehetik gazdaságukat. Az elnök jó hírekkel érkezett a megnyitóra, ugyanis a konferenciát megelőző nap ülésezett az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program döntéshozó testülete, s mint beszédéből kiderült, a benyújtott pályázatok nagy többsége sikeres volt.

Az elnök hangsúlyozta, a program a következő évben is folytatódik, a támogatási keret pedig kétszer annyi lesz, mint idén, azaz 5 milliárd forintból lehet majd összegeket lehívni. Az elnök beszédében azt kívánta, hogy a nyertes pályázók az idén elnyert támogatási összegeket jól fektessék be, sikeresen fejlesszék belőle saját gazdaságaikat, mert csak így látja a patrónus anyaország, hogy megéri támogatni közösségünket.

Mindezek mellett továbbra is pályázható a 20 milliárd forintos kerettel bíró, nagy volumenű projekteket segítő kedvezményes hitelkeretű támogatás is, amelyből idén, sajnos, nem sikerült összeget lehívni, de az elnök bízik abban, hogy a következő évben ez is kedvezően alakul. Ehhez az elnök hozzátette, a szakértőkkel és szakmai szervezetekkel továbbra is dolgoznak olyan programokon, amelyek olyan jól menő vállalkozásokat támogatnának, amelyek játszhatnának integráló szerepet és támogathatnák egy nagyobb feldolgozóipar létrehozását itt, Kárpátalján.

A háromnapos konferencia három témakörre tagolódott. November 10-én a fóliasátras termesztéssel kapcsolatban hallgathattak meg a résztvevők 7 előadást olyan témakörökben, mint a talaj nélküli zöldségtermesztés, öntözéstechnika, vagy a traktorokra függeszthető szerelvények jelenléte a korszerű gyümölcstermesztésben. No­vember 11-én a szamócatermesztés módszereibe tekinthettek be az érdeklődők, november 12-én pedig a gyümölcstermesztés témakörét vették az előadók górcső alá.

A három nap közös pontja a mezőgazdasági vonatkozás mellett a pályázatírói szaktanácsadás volt, amelyen Mester András, a KMKSZ gazdasági és önkormányzati titkára beszélt részletesen a jó pályázat megírásának feltételeiről és fontosabb pontjairól.

R.Sz.