A polgárok közel 70%-a tekinti anyanyelvének az ukránt

Ukrajna polgárainak többsége (69%) anyanyelvének az ukránt, míg 27%-uk az oroszt tekinti, 2% pedig valamilyen más nyelvet nevezett meg ekként – derül ki a Razumkov Központ felméréséből, amelyet a Dzerkalo Tizsnya (DT) hetilap internetes változata ismertet.

A szociológusok emlékeztetnek, hogy 2011-ben anyanyelveként a megkérdezettek 61%-a jelölte meg az ukránt, 36%-a az oroszt, s 2%-a valamely egyéb nyelvet.

Napjainkban a megkérdezettek 55%-a beszél otthon döntően ukránul, míg 41 százalékuk döntően az oroszt használja családi körben, s egy százalékuk jelölt meg más nyelvet. Öt évvel ezelőtt, 2011-ben ezek a mutatók 52%, 45% és 1% voltak.

Változatlanul nagyok az eltérések az egyes régiók között. Míg a nyugati (97%), a központi (86%) és a déli (63%) régiókban a megkérdezettek többsége az ukránt jelölte meg anyanyelveként, a keleti régióban (52%) és a Donyec-medencében (66%) az oroszt tekintik anyanyelvüknek többen.

Ugyanakkor egyedül a nyugati régióban közelíti meg az anyanyelvükként az ukránt megnevezők hányada azokét, akik otthon is ezt a nyelvet használják. Minden más régióban az otthon döntően ukránul beszélők aránya elmarad azokétól, akik ugyanezt a nyelvet jelölték meg anyanyelvükként is. A legnagyobb különbség e tekintetben a déli régióban figyelhető meg, ahol a megkérdezettek 63%-a tekinti az ukránt anyanyelvének, de csupán 34%-uk beszéli otthon.

„Vagyis ellentmondásos a nyelvi identitás és a nyelvi gyakorlat” – állapítják meg a szociológusok.

A DT idézi a Rejting Szociológiai csoport egy korábbi felmérését, mely szerint Ukrajna polgárainak háromnegyede (72%) értett egyet azzal a megállapítással, hogy az 1932–33. évi éhínség (holodomor) az ukrán nép ellen elkövetett népirtás volt, a megkérdezettek 14%-a nem értett ezzel egyet, 14% pedig nem foglalt állást. Az ukrán anyanyelvű megkérdezettek körében 83% tekintette a holodomort népirtásnak, míg az anyanyelvüknek az oroszt tekintők között az arányuk csupán 47% volt.

(zn.ua/Kárpátalja)