Zsebbevágó újdonságok 2017-ben

Január 1-jével egy sor új törvény és rendelkezés lépett életbe, aminek a pénztárcánkat is érintő következményei lesznek. Az alábbiakban ezek közül ajánlunk néhányat olvasóink figyelmébe – a teljesség igénye nélkül.

Január 1-jétől lépett hatályba Az általánosan kötelező állami nyugdíjbiztosításról törvény módosítása, s ezzel megkezdi működését a felhalmozó nyugdíjrendszer. Mostantól minden 35 évnél fiatalabb polgár bére egy részét „félreteszi” öregkorára. Ezek a megtakarítások, illetve befizetések egyéni számlákon akkumulálódnak, ám a nyugdíjra jogosultak a pénzt csak nyugdíjba vonulásukat követően használhatják fel. A nyugdíjbiztosítás mértéke az elkövetkező öt esztendőben (2017–2022) fokozatosan nő majd 2%-ról 7%-ra. A továbbiakban a biztosítási díj mértéke már nem fog változni. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan továbbra is fizetni kell majd az eddigi (a szolidáris) nyugdíjrendszer szerinti biztosítási hozzájárulást is, így a lakosság bizonyos kategóriái esetében nőni fog a biztosítási díj az elkövetkező években (22%+2–7%).

Ismeretes, hogy jelenleg a minimális nyugdíj összege 1247 hrivnya, amely az év végéig több szakaszban 1373 hrivnyára nő. Január 1-jétől ugyancsak nő a minimálbér, méghozzá az eddiginek megközelítőleg a duplájára, 3200 hrivnyára. Ugyanakkor 2017 folyamán előreláthatóan nem fog változni a bérminimum a létminimum összegének módosulásával.

Két bérkategóriával, azaz 50%-kal nő a pedagógusok alapbére. Ily módon egy legfelső kategóriás tanár alapfizetése, akit mostantól a 12. helyett a 14. bérkategóriába sorolnak, 5266 hrivnya és 6841 hrivnya közé emelkedik. A kategóriával nem rendelkező tanárok bére 3960 és 4853 hrivnya között alakul.

Az orvosok bére ugyanakkor 30 százalékkal nő, a többi költségvetési dolgozóé pedig legfeljebb 30 százalékkal lehet több az eddiginél.

Egy törvénymódosítás értelmében jelentősen szűkül az ösztöndíjban részesülő diákok köre, ugyanakkor az ösztöndíjak összege emelkedni fog. A diákilletmény a tavalyi 840 hrivnyáról 1100 hrivnyára nő, az emelt összegű ösztöndíj pedig 1600 hrivnya lesz, azaz eléri a létminimum szintjét.

Mostantól kétféle ösztöndíjat különböztetnek meg a vonatkozó jogszabályok: a felsőoktatási intézmények szociális ösztöndíjait, amelyeket családjuk szociális helyzete, egyéb jogosultságuk és tanulmányi eredményeik alapján ítélnek meg a diákoknak, valamint az akadémiait, amelyben kiemelkedő tanulmányi és/vagy tudományos eredményeikért részesülnek azok, akik a miniszteri kabinet által megállapított kritériumok alapján erre jogosultságot szereznek. Az ösztöndíjban részesülő diákok számáról az adott felsőoktatási intézmény tudományos tanácsa dönt az akadémiai ösztöndíjban részesíthető diákoknak a kormány által meghatározott százalékos aránya és az ösztöndíjalap függvényében.

Ugyancsak a diákokat érintő változás, hogy módosult A felsőoktatásról törvény a végzősök állami foglalkoztatását illetően. Mostantól a jogszabály lehetővé teszi, hogy az egészségügyi és pedagógiai felsőoktatási intézmények államilag finanszírozott helyeinek elosztásakor előnyt élvezzenek beiratkozásnál azok a jelentkezők, akik szerződésben vállalják, hogy a diploma megszerzése után legalább három évet falun vagy úgynevezett városi típusú községekben dolgoznak le.

Áttételesen A televíziózásról és rádiózásról törvény egy módosítása is érintheti a lakosságot. Mostantól a televíziós csatornákat üzemeltető médiacsoportok jogosultak fizetséget követelni a kábeltv szolgáltatóktól a műsorcsomagjukban az úgynevezett Univerzális Programszolgáltatás keretében eddig ingyenesen kínált kötelező csatornákért, így előfordulhat, hogy a szolgáltatók kénytelenek lesznek emelni az áraikat.

Az év első napjától változott az egységes adó mértéke. Az egyszerűsített adózás alá esők első csoportjánál az adó marad 10%, ám mostantól annak mértékét nem a minimálbérhez, hanem a január 1-jével megállapított létminimumhoz kötik, s összege 154,40 hrivnya lesz havonta. Egyébként a minimálbér helyett ugyancsak az 1540 hrivnyás létminimumhoz kötik mostantól a bírósági illeték, az állami illeték, a közigazgatási szolgáltatások díjainak mértékét is.

Az egyszerűsített adózás alá esők második kategóriájához tartozóknál változatlanul a minimálbér egy bizonyos százalékában állapítják meg a fix adó mértékét (a 3200 hrivnya 20%-a), ám a befizetendő összeg a minimálbérrel együtt nő, s 640 hrivnya lesz.

A harmadik csoportnál sem változott az adókivetés módja, azaz a konkrét befizetendő összeg továbbra is a jövedelemtől függ. Azoknál, akik fizetnek áfát, az adó mértéke 3%. Az áfát nem fizetőknél 5%.

Az egységes társadalombiztosítási hozzájárulás a 2. és 3. csoport esetében 704 hrivnya lesz, míg az 1. csoportnál ennek (azaz a minimális társadalombiztosítási hozzájárulásnak) az 50%-a.

Január 1-jétől változik a mezőgazdasági termelők állami támogatásának rendszere. Megszűnik a számukra eddig létező speciális áfafizetési rend, ugyanakkor a kormány által megállapított kritériumoknak megfelelő mezőgazdasági termelők jogot szereznek állami támogatásra. Ehhez az érintetteknek nyilvántartásba kell vétetni vállalkozásukat a költségvetési dotációban részesülők regiszterében.

Jelentősen emelkedik a szeszes italok és a dohányáruk jövedéki adója. A magas szesztartalmú italok, például a vodka jövedéki adója 20 százalékkal emelkedik, az alacsonyabb szesztartalmúaké, mint a sör és a bor 10-15%-kal. A dohánytermékek jövedéki adóját 15–30 százalékkal emelik meg. Ez egy csomag átlagos cigaretta esetében átlagosan 3,5 hrivnya áremelkedést jelent.

(zn.ua/strana.ua/unian.ua/apostrophe.ua/ntk)