„Sikerült elfogadtatnunk a nyelvi jogainkat támogató határozatot”

KMKSZ-frakció – ellenzékben, de nem eredménytelenül

2016 a fokozódó gazdasági ellehetetlenülés, az ismétlődő magyarellenes provokációk, a nyelvi jogaink és az oktatási hálózatunk elleni nacionalista támadások éveként is vonult be Kárpátalja történelmébe. Amikor az egyetlen reménysugarat az Egán Ede-terv jelentette. És amikor a különböző önkormányzatokban tevékenykedő magyar képviselőkre még nagyobb feladat hárult annak érdekében, hogy a kedvezőtlen belpolitikai körülmények közepette is eredményesen politizáljanak a magyarság érdekében. De mit is sikerült elérniük a mintegy 25 százalékban magyarlakta Nagyszőlősi járás önkormányzatában tevékenykedő KMKSZ-képviselőknek az elmúlt év folyamán?

– Frakciónkat hét képviselő alkotja, s így a négy nagy járási tanácsi frakció egyike vagyunk – magyarázza Gál István, a KMKSZ-frakció elnöke. – A járási tanácsban frakcióval képviselteti magát még a Balogáék pártjaként emlegetett Jedinij Centr kilenc képviselővel, az államfő nevével fémjelzett Porosenko-blokk nyolc taggal, az ismeretlenségből felbukkant, főleg a városi szavazatokat begyűjtött Vidrodzsennya párt szintén nyolc képviselővel, valamint az UMDSZ színeiben bejutott négy képviselő is frakciót alakíthatott.

– Milyen a kapcsolatuk az utóbbival? Minden kérdésben, illetve minden, a kárpátaljai magyarság szempontjából fontos kérdésben együtt tudnak működni velük?

– Nem igazán. Sajnos, ez a négy képviselő – szembefordulva a Kárpátalján létrejött magyar nemzeti egységgel – cserbenhagyta a KMKSZ-listán bejutott hét képviselőt, egyoldalúan felrúgta a korábban kötött megállapodásokat. Ezzel meghiúsították egy olyan többség létrehozásának történelmi esélyét a járási tanácsban, amelyben a magyarság képviselőinek meghatározó szerepük lett volna. Valószínűleg így jobban megtalálják a számításukat.

– Mennyire aktív a KMKSZ-­frakció, és mely frakciókkal sikerült együttműködést kialakítaniuk?

– Bár kisebbségben vagyunk, de ellenzékben politizálva is igyekszünk aktívan részt venni a járási tanács munkájában. Több tucatnyi képviselői beadványt, indítványt, kérdést nyújtottunk be a helyi magyarságot érintő ügyekben. Aktívan részt veszünk a napirendre kerülő kérdések megvitatásában, s ragaszkodunk az azokban szereplő és a magyarságot hátrányosan érintő pontoknak a módosításához. Ebben a legtöbbször a Jedinij Centr képviselőcsoportja a partnerünk, melynek vezetésével és tagjaival korrekt kapcsolatokat sikerült kialakítanunk. Annak ellenére, hogy a hatalmon lévő frakciókhoz tartozó képviselők nagy részével is jók a személyes kapcsolataink, s a magánbeszélgetések során elfogadják az érveinket, a szavazásokkor köti őket „a mundér színe”, azaz a frakciófegyelem.

– Milyen eredményeket sikerült elérniük a helyi magyarság helyzetének a javítása érdekében?

– Gyakran előfordul, hogy a hatalmon lévő frakciók a járási tanács ülésein nem tudják biztosítani a szükséges szavazattöbbséget, akár egyszerű hiányzások, akár belső ellentétek miatt. Ilyen esetekben hajlandók engedményeket tenni a magyar lakosság számára fontos kérdésekben, cserébe a járási tanács működőképességéhez szükséges határozatok megszavazásáért. Ilyen kompromisszumok árán sikerült például elérnünk a bekötőutak javítását Karácsfalva, Fer­tős­al­más és Nagy­pa­lád irányába, az óvodaépítés befejezését Gyu­lán, a helyi középiskola ablakainak a cseréjét Ver­bő­cön, kazáncserét a Nagy­pa­lá­di Móricz Zsig­mond Középiskolában, javítási munkálatok elvégzését a Ti­sza­pé­ter­fal­vai Mű­ve­lődési Házon, és még sorolhatnánk tovább.

– Mit tekint a legnagyobb elért sikerüknek?

– Az egyik legnagyobb jelentőségű győzelmünknek azt tartjuk, hogy sikerült elfogadtatnunk a magyarság nyelvi jogait támogató határozatot. Ennek értelmében a Nagyszőlősi járás hivatalaiban, intézményeiben, ahol ügyfélfogadás folyik, alkalmazni kell legalább egy személyt, aki magyar nyelven is segítséget tud nyújtani a magyar lakosoknak az ügyintézés során, s erről a lehetőségről tájékoztatniuk is kell az ügyfeleket a már jól ismert „Itt Magyarul Is’” felirattal. Ezeket a táblákat, matricákat, kitűzőket a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet biztosította, s Gorondi Albert képviselőtársunk önzetlen munkájának köszönhetően el is jutottak több mint tucatnyi hivatalba, intézménybe. Ez a határozat is lehetővé tette, hogy azok az orvosok, akik a magyar betegek anyanyelven végzett kivizsgálásáért anyagi támogatást kapnak, kitehessék az „Itt Magyarul Is” feliratot.

– Miként viszonyul frakciójuk, illetve a járási tanács egésze a tervezett ukrajnai köz­igaz­gatási reformhoz?

– A reform témája jelenleg „jegelve van”, nem igazán szerepel a napirenden. Reméljük, ez nem csak vihar előtti csend… A frakciónk álláspontja a reformmal kapcsolatban egyértelmű: ha esetleg feltétlenül végre kell majd hajtani, akkor a „hromádáknak” a lehető legkisebb méretűeknek kell lenniük, valamint elkerülendő a nemzetiségi arányok mesterséges megváltoztatását, a magyarlakta településeket csak magyarlakta településekkel vonhatják össze, s ezután a „hromádák” számára lehetőséget kell biztosítani ahhoz, hogy maguk döntsék el, mely „hromádákkal” együtt kívánnak önálló járásba tömörülni.

– Mennyiben nehezíti meg – ha megnehezíti – a járási tanács munkáját a „kettős hatalom” (járási tanács, plusz járási állami közigazgatás)?

– Az Ukrajnában kiépített „kettős hatalom” szerintünk felesleges, indokolatlanul szűkíti a járási tanács jogköreit. De törvénytisztelő állampolgárokként kénytelenek vagyunk elfogadni a kialakult helyzetet. Mellesleg a járási állami közigazgatási hivatal vezetőjével is korrekt munkakapcsolatot sikerült kialakítanunk, politikustól szokatlan módon szavatartó embernek ismertük meg.

– Végezetül érdekelne, milyen terveik vannak az idei évre?

– Továbbra is hatékonyan akarjuk képviselni a magyarság, a magyarlakta falvak érdekeit, és igyekszünk elérni az európai demokratikus értékek beépítését a járási politikába. A magyarság képviselete azt is jelenti, hogy igyekszünk elérni útjavítások elvégzését, iskolák, óvodák, családorvosi rendelők, művészeti iskolák, művelődési házak fejlesztését, építését. Fontosnak tartjuk, hogy a járás életét meghatározó intézmények vezetőit a későbbiekben demokratikus módon, nyílt pályáztatás útján nevezzék ki.

Lajos Mihály