Gulág-emlékkonferenciát rendeztek a kijevi magyar nagykövetségen

Egy nemzet, egy ország elleni megtorlást vitt véghez 1944 után a sztálini rezsim, amely nem a valódi bűnösöket akarta megtalálni, hanem egy szabadságszerető nép gerincét megtörni – hangsúlyozta Szakály Sándor történész, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója kedden a kijevi magyar nagykövetségen megtartott Magyarok a Szovjetunió munkatáboraiban – 1944–56 című gulág-emlékkonferencián.

A zömében kijevi ukrán hallgatóság előtt beszélve, a szakértő kiemelte, a sztálini rezsim arra az álláspontra helyezkedett, hogy a második világháborúban elkövetett tettekért nemcsak a magyar politikai és katonai vezetés, hanem az egész magyar nép felelős. Ezért polgári lakosok százezreit vitték munkatáborokba, köztük 14-16 éves fiatalokat, rokkantakat, nagy számban olyanokat, akik addig soha életükben nem jártak a Szovjetunió területén.

Emlékeztetett arra, hogy az elsők között kárpátaljai magyarokat hurcoltak el szovjet munkatáborokba.

Szakály Sándor rámutatott arra, hogy miután Magyarország több más közép- és kelet-európai állammal együtt a szovjet érdekszférába került a második világháborút követően, Sztálin ezekben az országokban „szabad kezet” kapott. „Sztálin ugyanis úgy vélekedett, hogy minden hatalom, amely elfoglal egy országot, ott a saját rendjét vezeti be” – tette hozzá.

Emlékeztetett arra is, hogy azok a hadifoglyok, illetve kényszermunkások, akik a munkatáborokban dolgoztak, könnyen válhattak politikai elítéltekké, hiszen nyelvtudás híján, és a rossz tolmácsok miatt nem tudták, mit tartalmaz az a bírósági jegyzőkönyv, amelyet aláírattak velük. Megjegyezte, hogy közülük azokat, akiket nem végeztek ki, általában újabb 25 év javító-nevelő munkára ítélték.

Keskeny Ernő nagykövet bevezetőjében arra tért ki, hogy különböző becslések szerint 600–800 ezer magyart hurcoltak el szovjet munkatáborokba. Kiemelte, hogy a magyar kormány a 2015-ös évet a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé, rövidítve Gulág-emlékévvé nyilvánította, majd ezt 2017. február 25-ig meghosszabbította. Hozzáfűzte, hogy Magyarországon minden év november 25-e a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai foglyok és kényszermunkások emléknapja.

„A Gulág-emlékév célja, hogy rámutasson a szovjet politikai propaganda és a valóság közötti ordító különbségre, hogy emléket állítson azoknak a százezreknek, akik az elmúlt évtizedekben nem mesélhették el mindazt a kínszenvedést, amit ők maguk és sorstársaik átéltek. Azt kívánom, hogy ez az emlékév legyen mementó, erőt és hitet adó valamennyiünk számára, akik jól tudjuk: a múltunk hiteles ismerete nélkül nem építhető a jövő, az áldozatok emlékének megőrzése nélkül elveszíthetjük nemzeti múltunk egy darabját” – hangoztatta a nagykövet.

A rendezvény résztvevői egyperces néma csenddel adóztak a múlt pénteki olaszországi buszbalesetben elhunyt magyar kirándulók emlékének.

A konferenciával egy időben egy 23 tablóból álló fotó- és dokumentumkiállítás is nyílt a magyar nagykövetségen, amelyet szerdán a „Csokoládéháznak” nevezett kijevi múzeumban mutatnak be.

(MTI/Kárpátalja)