Gasztronómiai fesztivállá alakult a böllérverseny

A Lakiteleki Hurkalandorok vitték el a vándorserleget

2017. február 14., 19:20 , 840. szám

Február 11-én sorozatban tizenegyedik alkalommal szervezték meg a beregszászi járási Mezőgecsében a nemzetközi böllérversenyt, amelyre ezúttal tizenegy csapat nevezett be, bemutatva a sertésből készült hagyományos ételek sokaságát. Volt fogópálinka, kiváló termelői borok és minden, ami csak szem-szájnak ingere.

A böllérversenyt az utóbbi években egyre több támadás érte ukrán állatvédők részéről. Az idén a január 28-ra tervezett rendezvényt el kellett halasztani a Kárpátaljai Megyei Élelmiszer- és Állategészségügyi Hivatal felszólítására, amely arra kérte Mester Andrást, Mezőgecse polgármesterét, hogy az afrikai sertéspestis állítólagos kárpátaljai megjelenése miatt ne szervezzék meg idén a versenyt. Végül két hét késéssel mégiscsak megszervezték az évtizedes múltra visszatekintő rendezvényt, amelyről Bidzilja Pál mezőgecsei böllér, a verseny rendszeres résztvevője, aki korábban csapatával elnyerte már a böllérkirály címet, most egyszerű nézelődőként a következőket mondta tudósítónknak: „Ez már nem böllérverseny, hanem egy gasztronómiai fesztivál. Az idén egyetlen disznót sem vágtak itt a helyszínen.”

Valóban ez a helyzet, a csapatok otthonról félkész állapotban hozták a sütni- és főznivalót, így sokkal kisebb létszámú csapatok jóval hamarabb el tudták készíteni a jobbnál jobb disznótoros étkeket. Egy ilyen fesztivál nem zavarja az állategészségügyiseket, és talán elfogadhatóbb a harcos állatvédők számára is, akik szerint a hagyományos magyar disznóvágás, „az állatok nyilvános legyilkolása” károsan hat a gyermekek lelkivilágára. Az állatvédők a hentesek egészségéért is aggódnak, az államelnöknek címzett petíciójukban olyan állítólagos statisztikákra hivatkoznak, amelyek szerint a hentesek idegei hosszú távon nem bírják ezt a megterhelést, akár pszichikai megbetegedéseket is okozhat a disznók levágása a számukra.

Idén a tizenegy csapatból mindössze egy érkezett a határon túlról, Mezőgecse testvértelepülésének, Lakiteleknek a Hurkalandorok névre keresztelt csapata. Mester András polgármester – és egyben főszervező – tudósítónknak elmondta, hogy január 28-ára több anyaországi, felvidéki, vajdasági és több kárpátaljai csapat is jelezte a részvételét, de a két héttel későbbi időpont már nem volt megfelelő a számukra, nem tudtak eljönni. Így ezúttal csak egy anyaországi, három kárpátaljai magyar község csapata és hét kárpátaljai ukrán csapat nevezett be a versenybe. Mindezek ellenére nagyon is változatos kínálat fogadta az érdeklődőket.

A Pro agricultura Carpathica Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítványt képviselő nagydobronyi csapatnál nagy volt a sürgés-forgás. Balogh László csapatvezető elmondta: „Hortobágyi gulyáslevest főzünk szürkemarha bikából. Illetve friss kolbászt sütünk, azt is harminc százalékban szürkemarha húsából, nagyobb részben pedig mangalica sertés húsából készítettük. Ezenkívül füstölt kolbászt, mangalicasonkát és -szalonnát is lehet nálunk kóstolni és vásárolni, ezek egyedi biotermékek, amelyek nem tartalmaznak csak sót, tiszta vízben ki vannak áztatva, majd bükkfán füstölve, utána már csak érlelődnek. Mindehhez ingyen töltünk egy kis szilvapálinkát is mindenkinek. A pálinkánk is nagyon finom, tíz évig érlelődött eperfahordóban.”

Arra a kérdésre, hogy különbözik-e a szürkemarha húsából készült gulyásleves az egyszerű marhahúsból készülttől, Balogh László a következőket mondta: „A szürkemarha húsa különbözik a megszokott marhahústól, ez egy félvad jószág, ami ridegtartásban van kint a mezőn. Ennek a fajtának nem faggyús a húsa, emlékeztet a vadhúsra, az őz- és szarvashúsra, nagyon jóízű. Ugyanakkor az elkészítése semmiben nem különbözik az elterjedtebb marhafajták húsából főzött gulyáslevestől, ugyanazokat a fűszereket rakjuk rá, zellert, sárgarépát, petrezselymet, és megfuttatjuk a zsíron egy pici köménnyel, de mégis jobb az íze a hús miatt.”

A csetfalvai KMKSZ-alapszervezet Tarr Attila által vezetett csapatánál mindent igyekeztek bemutatni és megkóstoltatni, amit csak sertésből el lehet készíteni, hurkát, kolbászt, disznósajtot stb. Sütötték a friss kolbászt, de sült bordát, karajt is felszolgáltak hasábburgonyával, készültek más hagyományos disznótoros fogásokkal is, továbbá hájas kiflit és tepertős pogácsát is sütöttek az asszonyok, na meg jól fogyott a forralt boruk és a pálinkájuk is a hidegben. Tarr Attila elmondta, hogy náluk még mindig összehozza a rokonságot a disznótor, sajnos, a mezőgecsei rendezvényen egyre kevesebbet lehet ebből látni az állatvédők miatt szükségessé vált változtatások miatt.

A Lakiteleki Hurkalandorok csapat tagjai reggel a munkát fogópálinkával kezdték, majd nekiláttak a verseny új szabályainak megfelelően a már előző nap levágott disznó feldolgozásának. Hagymásvér volt az első fogás, amit meg lehetett náluk kóstolni, aztán a következő fogás a tőserdei pecsenye velővel, de készítettek májas hurkát, véres hurkát, kolbászt, csípős kolbászt és legvégül pedig toroskáposztát. Zobokiné Kiss Anita lakiteleki polgármester elmondta, hogy hatodik éve rendszeresen részt vesznek csapatukkal a böllérversenyen, mivel Mezőgecse testvértelepülésük, igyekeznek minden évben eljönni. Idén is nagyon jó a hangulat, közülük mindenki jól érzi magát. Mihalik Tibor önkormányzati képviselő hozzáfűzte: „Már látszik, hogy szép bevételünk lesz itt a nap végére. Akárcsak korábban, ezt teljes egészében felajánljuk testvértelepülésünk, Mezőgecse javára.”

A zsűritagok közül Bártfai Endrétől, a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karának mesteroktatójától megtudtuk, hogy idén a sokféle étel mellett különleges fogópálinkákból is rendkívül gazdag volt a kínálat. Volt közöttük tízéves szilva, törköly, nagyon finom barackpálinka, birsalmapálinka, mézpálinka, diópálinka és vegyesgyümölcs-pálinka, amelyben torma volt.

A rendezvényt hivatalosan Mester András, Mezőgecse polgármestere nyitotta meg, a szabadtéri színpadra szólítva a meghívott vendégek közül dr. Grezsa Istvánt, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosát, Buhajla József ungvári és Szalipszki Endre beregszászi magyar főkonzulokat, dr. Brenzovics László parlamenti képviselőt, a KMKSZ elnökét, Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzót, Sin Józsefet, a Beregszászi Járási Tanács és a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnökét, Sari Józsefet, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnökét, Petruska Istvánt, a Beregszászi Járási Közigazgatási Hivatal elnökét és másokat.

Hennagyij Moszkal, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnöke örömmel konstatálta, hogy idén nem zavarták a rendezvényt hangoskodó állatvédők. Viccesen megjegyezte, hogy a tavaly tüntető fiatalokat megfenyegette, ha idén megint sertésbőrből készült cipőkben jönnek, mezítláb mennek majd haza. A kormányzó minden jelenlévőt arra biztatott, hogy kóstolja meg a hagyományos magyar recept alapján készült, ízletes disznótoros ételeket, amihez bátran igyanak egy kis bort vagy pálinkát, de még jobb, ha mind a kettőt megkóstolják.

Brenzovics László köszöntőbeszédében hangsúlyozta: „Nagyon fontos kultúránk, hagyományaink megőrzése, ehhez a néptáncok és népdalok mellett a hagyományos ételek és italok is hozzátartoznak. Valamennyiünknek szép emlékeink vannak gyerekkorunkból, ifjúságunkból a disznótorokról. Örülök annak, hogy itt olyan mesterek gyűltek össze, akik mindenkivel meg tudják ízleltetni azt, hogy ők hogyan készítik ezeket az ételeket.” A KMKSZ elnöke szerint közös az ukrán és a magyar népben, hogy mindkettő nagyon szereti a „disznóságokat”, közöttük a szalonnát. Mint fogalmazott: „Különböznek a szalonnák – szerintem a magyar jobb. Az ukránok azt mondják, hogy az övék jobb. Meg kell mind a kettőt kóstolni, és azt enni, amelyik jobban ízlik. Nem kell ráerőltetni a másikra, hogy azt egye, ami nem ízlik...”

A színpadon a kulturális programban magyar néptáncokat mutatott be a mezőgecsei Kék Viola Néptánccsoport és a tiszacsomai kultúrház Bokréta Tánccsoportja. Péter Kitti magyar népdalokat énekelt. Kárpátaljai bubnárszkij és bereznyánka táncot mutatott be az Ungvári Kultúr- és Művészeti Koledzs Piszánka tánccsoportja. A rahói kultúrház népi zenekara hucul népdalokat adott elő, a técsői kultúrház amatőr triója pedig magyar és román népi melódiákat. Fellépett még az Ungvári Kultúr- és Művészeti Koledzs zenekara, valamint a kamjanicai Vilet művészeti csoport. Végül nagy sikerű koncertet adott a péterfalvai Kokas Banda.

A nap végén a Popovics Sándor vezette, gasztronómiai szaktekintélyekből álló nemzetközi zsűri kihirdette az eredményeket: ezek szerint a legjobb forralt bort a muzsalyiak, a leghosszabb és a legízletesebb házikolbászt a csetfalvai KMKSZ csapata készítette, utóbbiak a legszebben feldíszített sátorért járó díjat is bezsebelték. A legízletesebb sültet az ungvári csapatnál, míg a legjobb disznótoros levest a hármas számú munkácsi csapatnál kóstolta a zsűri, a legfinomabb hurkát az ugyancsak munkácsi Plenkács csapat töltötte. Idén a Mezőgecsei Böllérkirály címet a lakitelekiek érdemelték ki az ezzel járó vándorserleggel együtt, ezenkívül ők vihették haza a legjobb toros ételt készítő, a legesztétikusabban tálaló és a legfinomabb fogópálinkát kínáló csapatnak járó oklevelet is.

A rendezvény ezúttal békésen és jó hangulatban ért véget, a szervezők bíznak abban, hogy jövőre, 12. alkalommal is sikerül majd megszervezni, ezáltal is bemutatva és megőrizve gasztronómiai hagyományainkat.

Badó Zsolt