A marosvásárhelyi fekete március újbóli kivizsgálását kérte az MPP elnöke
A fekete márciusként ismert, 1990 márciusában történt véres román–magyar összecsapás újbóli kivizsgálását kérte Románia főügyészétől Biró Zsolt parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke.
Az MPP múlt csütörtöki közleménye szerint a pártelnök beadványában üdvözölte, hogy az 1989-es romániai forradalom dossziéjának az újbóli megnyitása mellett napirenden szerepel az 1990-es bukaresti bányászjárás (a Zsil-völgyi bányászok bukaresti husángos erődemonstrációja) ügyének az újbóli kivizsgálása. A képviselő megjegyezte: „a fekete márciust és a bányászjárást szervezők mögött ugyanazon sötét erők sejthetők”.
Biró Zsolt magyarellenes pogromként említette a marosvásárhelyi fekete márciust az Augustin Lazar főügyészhez benyújtott beadványban.
1990. március 19-én husángokkal és fejszékkel felszerelt román falusi férfiakat szállítottak Marosvásárhelyre, hogy védjék meg a várost a magyaroktól. Az erőszakosan fellépő, sok esetben ittas férfiak feldúlták a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) székházát, súlyosan bántalmazták Sütő András írót. A magyarellenes pogromkísérlet másnap is folytatódott, ekkor azonban magyar ellentüntetés is szerveződött. A magyarok segítségére érkeztek a cigányok azzal a felkiáltással, hogy „Ne féljetek magyarok, megjöttek a cigányok”, és kikergették Marosvásárhely főteréről a husángos román parasztokat és a velük szimpatizáló marosvásárhelyi románokat.
A marosvásárhelyi összecsapásnak halálos áldozatai is voltak: három magyar férfit szándékosan gázoltak halálra. Az események után a román igazságszolgáltatás kizárólag a magyar ellenreakciót vizsgálta, a husángos, fejszés falusi románok felbujtóit azóta sem azonosították. Az ügyészségi vizsgálatok során 30 ember ellen emeltek vádat, akik valamennyien magyar, illetve roma nemzetiségűek voltak. Két embert tíz, egyet hat, a többit pedig két, illetve egy év börtönbüntetésre ítélték.
A marosvásárhelyi fekete márciusra hivatkozva alakította újra a bukaresti kormányzat a román belügyi titkosszolgálatot, a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI). A korábbi titkosszolgálat, a kommunista politikai rendőrségként működő Securitate a diktatúra bukása után megszűnt.
(MTI/Kárpátalja)
