Mi következik? A reformok folytatása vagy erősödő populizmus?

2017. április 19., 11:58 , 849. szám

Bizonyos jelekből ítélve nem zárható ki, hogy a kormányerők máris a következő választásokra készülnek, ami végérvényesen zátonyra futtathatja a reformfolyamatot Ukrajnában.

A múlt csütörtökön húsvéti szünetre visszavonult parlamenti képviselők legközelebb négy hét múlva találkoznak az ülésteremben. Bár a honatyáknak a papírforma szerint ilyenkor a parlamenti bizottságokban és választókerületeikben kellene dolgozniuk, az újságírók hajlanak rá, hogy egy részük pihenéssel fogja tölteni ezeket a napokat. A kormánypolitikusok számára ugyanakkor vészesen múlik az idő, számos alapvető fontosságú kérdésben kellene mielőbb dűlőre jutniuk.

Kihasználva a húsvéti szünetet a sajtó megpróbálta összegezni az utóbbi hetek parlamenti eseményeit. Hamar kitűnt, hogy bár számos – köztük jó néhány fontos – törvénytervezetet elfogadott a Legfelső Tanács ez idő alatt, nem születtek a reformok szempontjából áttörést hozó döntések. Az egyszerű polgárnak is feltűnhetett, hogy az utóbbi napokban elmaradtak a megszokott szabadszájú üléstermi szócsaták és ökölharcok, ami leginkább annak a jele, hogy a döntéshozók halogatják az igazán fontos kérdések vitáját.

Az elemzők természetesen ki tudják mutatni, hogy azért csak haladt valamicskét az ország a reformok útján. Két hete például megszületett az a kormány által előterjesztett törvény, amelyet az egészségügyi reform első lépésének is neveznek. Korábban Uljana Szuprun megbízott egészségügyi miniszter az egészségügyi ellátásban tervezett alapvető átalakítások között első helyen említette, hogy a kormány a jövőben évről évre meg kívánja határozni azon egészségügyi szolgáltatások és gyógyszerek csomagját, amelyek finanszírozását garantálná az állam. Az új jogszabály ugyanakkor engedélyezi, hogy a kórházakat az állami és helyi költségvetések mellett minden, a törvények által nem tiltott forrásból, így természetes és jogi személyek eszközeiből is finanszírozhassák, valamint lehetővé teszi, hogy az egészségügyi intézmények pótlólagos fizetett egészségügyi szolgáltatásokat nyújtsanak a lakosságnak.

Néhány nappal később, április 13-án azután a parlament második olvasatban is elfogadta a villamosenergia-piac létrehozását kimondó törvénytervezetet. A jogszabály értelmében előreláthatóan 2019-től kezdheti meg működését a villamosenergia-piac Ukrajnában, első körben az ipari, majd a lakossági fogyasztók számára is. A jogszabály a külföldi kereskedők megjelenését is lehetővé teszi az ukrán belső piacon, s a fogyasztóknak a jövőben módjukban áll majd megválasztani az áramszolgáltatót.

A szakértők mégis azt emelik ki az elmúlt hetek-hónapok eseményei kapcsán, hogy nem történt lényegi előrelépés számos kulcsfontosságú kérdésben, elsősorban a nyugdíjreform és a termőföld piacának megnyitása terén. Ami a nyugdíjreformot illeti, a kormány szorult helyzete nyilvánvaló, hiszen a jelenlegi nyugdíjrendszer egyre kilátástalanabb helyzetbe kerül, ugyanakkor lehetetlen hatékony nyugdíjreformot végrehajtani anélkül, hogy korlátoznák a nyugdíjba vonulás lehetőségét a lakosság számára, miközben növelik a nyugdíjalap bevételeit. Márpedig mind a kettő népszerűtlen intézkedés a politikusok körében, még akkor is, ha éppen nem kell választásra készülniük. Miután azonban Ukrajnában 2019-ben és 2020-ban elnököt, illetve parlamentet kell majd választani, félő, hogy a jelenlegi kormányzat kifut az időből, ha az a szándéka, hogy még a választások előtt véghez vigye e nagy rendszer reformját.

Hasonló a helyzet a földpiac megteremtésével is. Annál is inkább, mivel az ellenzék már most az egyszerű emberek védelmezőjeként igyekszik beállítani magát azáltal, hogy ellenzi a termőföldek adásvételére (szerintük elkótyavetyélésére) érvényben lévő moratórium feloldását. A kormány ugyan harcot hirdetett az efféle, a reformok kerékkötőjének kikiáltott populizmus ellen, kérdés azonban, hogy valójában mit gondolnak arról, kinek hisznek majd a választók. Ha azután figyelembe vesszük azt is, hogy Ukrajna kötelezettséget vállalt az IMF előtt a nyugdíjrendszer és a földpiac megreformálására, végérvényesen nyilvánvalóvá válik, milyen jól jön most a parlamenti szünet a kormányzat számára, hogy erőt gyűjtsenek az elkerülhetetlen intézkedések meghozatalához.

Az Ukrajinszka Pravda összeállításában arra hívja fel a figyelmet, hogy nem lehetett véletlen a parlament ülésrendjének módosítása, amely a mostani, közel egy hónapos szünetet eredményezte a törvényhozás munkájában. A portál emlékeztet, hogy áprilisban jár le a közel egy éve hivatalban lévő kormány elleni bizalmatlansági indítványok benyújtására vonatkozó moratórium, miközben még a nagyobbik kormánypárton, a Petro Porosenko elnököt támogató BPP-n belül is sokan elégedetlenek Volodimir Hrojszman miniszterelnök kabinetjével. Ezek szerint Porosenko elnöknek és pártjának az elkövetkező napokban-hetekben kellene határozni arról, hogy sor kerül-e kormányátalakításra vagy sem, illetve miként biztosítsák a széthúzó képviselők miatt bizonytalan parlamenti támogatást a Legfelső Tanács elé kerülő reformtervezetekhez – már amennyiben úgy döntenek a Bankovaján, hogy van még esély politikailag kockázatos reformokat keresztülvinni a választásokig.

Azon túl, hogy előreviszik az országot, számunkra azért is kedvező volna, ha a politikai elit a reformok folytatása mellett döntene, mert ellenkező esetben végérvényesen eluralkodhat Kijevben a populizmus. Pótcselekvésként olyan, a kárpátaljai magyarság számára is hátrányos jogszabályok kerülhetnének előtérbe, mint például az anyanyelvi oktatás garanciáját nélkülöző új oktatási törvény, vagy a kettős állampolgárságot az ukrán állampolgárság elvesztésével büntető módosító indítvány.

zzz