Politikai idénynyitás Kijevben

2017. augusztus 30., 20:29 , 868. szám

Ukrajnában hagyományosan a függetlenség napja jelenti a politikai idény kezdetét. Az idei rajt meglehetősen vegyesre sikeredett. Az embernek egyfelől az lehetett a benyomása, mintha az ország vezetői közül néhányan el sem mentek volna nyaralni. Másfelől, bár jövő héten összeül a parlament, úgy tűnik, mintha a képviselők még mindig a tengerpartokon süttetnék magukat a nappal, és tovább tartana a nyári uborkaszezon.

Augusztus 24-én, a függetlenség napján természetesen az országot sújtó háborún volt a hangsúly. A Kijevben tartott katonai parádén, amelyen tíz külföldi, köztük nyolc NATO-tagállam katonái is felvonultak, Petro Porosenko elnök hangoztatta, hogy Ukrajna katonailag készen áll arra, hogy keményen visszacsapjon az „agresszornak”, ha támadással próbálkozik. Az „agresszor” alatt az ukrán államfő nyilvánvalóan Oroszországot értette, amely Kijev szerint fegyverekkel támogatja a kelet-ukrajnai szakadárokat és katonai erővel is részt vesz a konfliktusban.

Porosenko mindazonáltal leszögezte, hogy még rengeteg munka van hátra az ukrán hadsereg további erősítése, korszerűsítése és NATO-kompatibilissá tétele terén. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az Oroszország által önkényesen elcsatolt Krím félsziget és a szakadárok által uralt Donyec-medencei területek visszaszerzésére Kijev továbbra is a békés, diplomáciai és jogi megoldást keresi elsődlegesen.

Talán nem véletlen mindazonáltal, hogy a nemzeti ünnepre időzítették James Mattis amerikai védelmi miniszter kijevi látogatását. Petro Porosenko vendégével Ukrajna védelmi képességeinek erősítéséről, az ahhoz nyújtandó amerikai támogatásról tárgyalt, nem mellékesen az élet kioltására is alkalmas fegyverek esetleges szállításáról.

Némileg beárnyékolta az ünnepet, hogy két kisebb merénylet is történt a fővárosban azon a napon. Előbb a kormány épületénél robbantottak ismeretlenek, s az esetben hárman megsebesültek, majd az ATO résztvevőinek kijevi emlékművére dobtak – vélhetően házi készítésű – robbanószerkezetet, amely szerencsére senkiben és semmiben nem tett kárt.

Az Ukrajnában folyó hibrid háborúban természetesen fontos szerep jut az információs hadviselésnek. A bahmutyivkai tévétorony minapi átadása lehetővé teszi, hogy a jövőben Luhanszk megye egész területén foghatóvá váljanak az ukrán tévécsatornák műsorai. Elemzők az intézkedést értékelve rámutatnak, a Donyec-medencében a kormány által ellenőrzött területek lakosságának hangulata sem különösebben hazafias, ezért minden hasonló lépés üdvözlendő, a sikerhez azonban az adók mellett megfelelő műsorok is szükségeltetnek.

A megszakítás nélkül robotoló kormány részéről az elmúlt napokban a nyugdíjreformról esett valamivel több szó. A hírfogyasztók emlékezetében leginkább Volodimir Hrojszman miniszterelnöknek az a kijelentése ragadhatott meg, miszerint a jövőben meg kell majd dolgozni a nyugdíjért.

Ahhoz azonban, hogy a nyugdíjreform megvalósulhasson, azt előbb el kell fogadnia a parlamentnek. Ráadásul a kormánynak a nyugdíjreform mellett az egészségügyi reformot is mielőbb át kell erőszakolnia a törvényhozáson, miközben már az IMF-nek ugyancsak beígért földreform is a körmükre égett.

Mintegy felvezetve a jövő héten kezdődő új parlamenti ülésszakot, Andrij Parubij házelnök a kormány törekvéseivel összhangban kijelentette, hogy az idei a reformok ősze lesz. Óvatosságra inthet azonban e tekintetben, hogy mindjárt azt javasolta a képviselőknek, a Legfelső Tanács új ülésszakát kezdjék az oktatási törvény tárgyalásával.

A sajtó emlékeztet, hogy augusztus 18-án Volodimir Hrojszman kormányfő kijelentette, ősszel a parlamentnek támogatnia kell az oktatási reformot, Lilija Hrinevics oktatási miniszter pedig valamivel később közölte, hogy az új oktatási törvény szövege készen áll a második olvasatban való tárgyaláshoz. Bár a kárpátaljai magyar nyelvű oktatást hátrányosan érintő jogszabálytervezetet még júliusban napirendre akarták tűzni, rossz nyelvek szerint a törvény mostani előtérbe kerülése talán annak is betudható, hogy elfogadását illetően valamivel kisebb ellenállásra számíthat a képviselők részéről a kormány és az elnök, mint a nyugdíjreform vagy az egészségügyi reform esetében.

Két közlekedési baleset is borzolta a kedélyeket az elmúlt napokban. Az egyiket Petro Diminszkij Mercedese okozta Lemberg (Lviv) megyében. A fiatal nő halálára igen érzékenyen reagált a helyi közvélemény, s kijevi politikai körökből is érte néhány kemény megjegyzés a lembergi Kárpáti élvonalbeli labdarúgóklub, illetve a ZIK tévécsatorna tulajdonosát, így azután az jobbnak látta haladéktalanul Svájcba távozni. Ha ezek után vádat emelnek ellene a halált okozó baleset ügyében, nem kizárt, hogy idővel változni fog a tévécsatorna információs politikája, a Kárpátinak pedig előbb-utóbb anyagi gondjai támadhatnak – vélik az ukrán belpolitikai élet ismerői.

A másik balesetet ifjabb Nesztor Sufrics okozta, ő Bentley-jével egy férfit ütött el a zebrán, akit azóta is intenzív osztályon ápolnak. Elemzők szerint az utóbbi esetnek aligha lesznek politikai következményei a híresen-hírhedt kárpátaljai származású politikus papára nézvést, ami történt, inkább csak egyike a „gazdaggyerek-baleseteknek”, amelyek már-már megszokottak Ukrajnában. A híradások szerint egyébként a súlyosan sérült férfihoz Izraelből hozattak orvosokat Sufricsék.

(unian.ua/pravda.com.ua/MTI/espreso.tv/zzz)