Beregszász és a Beregszászi járás vétót kér az elnöktől

Minden képviselő támogatta a beadványt

A Beregszászi Járási Tanács, valamint a Beregszászi Városi Tanács szeptember 19-i, rendkívüli ülésein egyhangúlag elfogadott egy-egy beadványt, amelyben arra kérik Ukrajna elnökét, Perto Porosenkót, hogy ne írja alá a szeptember ötödikén a kijevi parlament által elfogadott oktatási törvényt.

A Beregszászi Járási Tanács 34 képviselőjéből 28 jelent meg kedden, a kizárólag az oktatási törvénnyel kapcsolatos beadvány miatt összehívott soron kívüli testületi ülésen. Fodor Gyula, a képviselő-testület oktatási ügyekért is felelős szakbizottságának elnöke ismertette a bizottság által megfogalmazott, Ukrajna elnökének címzett beadvány szövegét, melyet az említett bizottság minden tagja, pártállástól és nemzetiségi hovatartozástól függetlenül támogatott. A beadványban arról tájékoztatják az elnököt, hogy a Beregszászi járásban közel 80 százalék (41 ezer fő) a magyar nemzetiségű lakosok aránya, területén 30 magyar óvoda és 32 magyar tannyelvű iskola működik. A képviselők emlékeztetik az államfőt arra, hogy az ukrán alkotmányt, törvényeket, nemzetközi egyezményeket és kétoldalú megállapodásokat sértő oktatási törvény hatályba lépése esetén ellehetetleníti a magyar tannyelvű alap- és középiskolai oktatást. Ezért arra kérik Petro Porosenkót, hogy alkotmányos felhatalmazásával élve vétózza meg a jogszabályt.

Az oktatási bizottság által javasolt szöveg ismertetését követően név szerinti szavazáson a Beregszászi Járási Tanács jelen lévő képviselői, közöttük az ukrán pártok ukrán nemzetiségű képviselői is egyhangúlag támogatták az elnöknek címzett beadványt.

Sin József, a Beregszászi Járási Tanács elnöke a tanácsülés után lapunknak elmondta: „A rendkívüli tanácsülést a képviselők kérésére hívtuk össze. A frakcióvezetők egyetértettek abban, hogy ezt a kérdést napirendre kell tűznünk. Az ülés egyetlen napirendi pontja az elnöknek címzett beadvány elfogadása volt, amelyet minden képviselőtársam támogatott. Reméljük, az államelnök figyelembe veszi kérésünket. Egyébként az általunk kifogásolt törvénytervezet, amelyet az ukrán parlament szeptember elején elfogadott, szerintem minősíthetetlen, alkotmányos jogokat sért, egyáltalán a kisebbségek létezésének jogát kérdőjelezi meg. Kárpátalja történetében, függetlenül attól, hogy milyen országhoz tartozott, mindig volt kisebbségi nyelvű oktatás, tehát példa nélküli a most tervezett jogfosztás. Ebben láthatóan egyetértenek a Beregszászi Járási Tanács képviselői, függetlenül attól, hogy milyen pártok frakcióiban ülnek, és egyhangúlag támogatták az elnöknek címzett beadványt.”

Ugyancsak szeptember 19-én volt a Beregszászi Városi Tanács rendkívüli ülése, ahol a 26 tagú testület megjelent 20 képviselője és Babják Zoltán polgármester szintén egyhangúlag elfogadott egy Petro Porosenko elnöknek címzett beadványt, amelyben arról tájékoztatják Ukrajna elnökét, hogy a Beregszászi Városi Tanács képviselőit és a település magyar tannyelvű oktatási intézményeinek vezetőit mélyen aggasztja az ukrán parlament (Legfelső Tanács) által 2017. szeptember 5-én elfogadott oktatási törvény 7. cikkelye, amely korlátozza a középiskolai és felsőfokú végzettség megszerzését. Emlékeztetnek arra, hogy Beregszász soknemzetiségű város, ahol a lakosság közel 50 százaléka magyar ajkú, s ennek az aránynak megfelelő az oktatási intézmények hálózata is. A város 9 iskolája közül 6 magyar tannyelvű, bennük 1600 diák (48 százalék) tanul és 120 pedagógus tanít – olvasható a dokumentumban.

A képviselők szerint a beregszásziakat rendkívüli módon nyugtalanítják a törvény esetleges következményei, ha azt hatályba léptetik. Rámutatnak arra, hogy mások mellett a magyar nemzetiségi kisebbség anyanyelvű oktatási jogai nem Ukrajna függetlenné válása óta léteznek, azokat a korábbi államalakulatok is szavatolták. Beadványuk zárásaként felszólítják az ukrán elnököt, hogy ne írja alá az oktatási törvényt, küldje azt vissza a parlamentnek átdolgozásra azzal a módosítással, hogy hatálya ne terjedjen ki az Európai Unió tagországainak nyelveire.

A tanácsülés után Babják Zoltán polgármester tudósítónknak elmondta: „Beregszász város és a Beregszászi járás minden egyes polgárát váratlanul érintette az a szeptember elején elfogadott oktatási törvény. A városban és a környékén azóta is erről beszélnek az emberek és általában elítélik az oktatás területén tervezett változtatásokat. Remélem, a törvényesség őrének lesz annyi szakértelme, hogy meghozza a megfelelő döntést. El sem tudom képzelni, hogy tegyük fel a Beregszászi 4. Számú Kossuth Lajos Középiskolában meg fog szűnni a magyar nyelvű oktatás. Biztos vagyok abban, hogy a szükséges konzultációk nyomán a nemzetközi kérések és nyomás hatására újragondolja a nemzetiségi oktatás szabályozását a kormány, és figyelembe veszik azokat a javaslatokat is, amelyeket megfogalmaztunk a beadványunkban.

Darcsi Karolina, a Beregszászi Városi Tanács „KMKSZ” Ukrajnai Magyar Párt képviselőcsoportjának vezetője hozzáfűzte: „Rendkívül fontosnak tartom, hogy mi, Kárpátalja legmagyarabb városának önkormányzati képviselői egységesen kiálltunk ebben a kérdésben a magyar nyelvű oktatás védelmében. A közösen megfogalmazott beadványunkat a tanács ukrán nemzetiségű képviselői is egyhangúlag megszavazták, amelyben azt kérjük Ukrajna elnökétől, hogy ne írja alá ebben a formában az oktatási törvényt. Beregszász városában számos magyar iskola működik, ezek megvédése volt a célunk. Bízunk abban, hogy az elnök jogi, szakmai, pedagógiai szempontok alapján hozza majd meg döntését, nem pedig politikai szempontok alapján.”

Értesüléseink szerint a beregszászi járási önkormányzati testületekhez hasonló beadvány elfogadására készül a Kárpátaljai Megyei Tanács is csütörtöki (szeptember 21.) soron következő ülésén.

dózsa