A kárpátaljai gazdák magyarországi cégektől is vásárolhatnak a jövőben

Mezőgazdasági üzleti fórum Jánosiban

Soha nem tapasztalt mértékben fejlesztik a kárpátaljai gazdák mezőgazdasági gépparkjukat, köszönhetően a magyarországi gazdaságfejlesztési programoknak, legfőként az Egán Ede-programnak. Viszont ezzel egy időben egyre több gazda panaszkodik a kárpátaljai agrárgép-kereskedők tisztességtelen üzletpolitikája és kartellezése miatt. A kereskedők eleinte örültek a korábban soha nem tapasztalt forgalomnövekedésnek, de hamar rájöttek, hogy monopolhelyzetben vannak, olyan árakat határozhatnak meg, amilyeneket csak akarnak, bármit megtehetnek, a magyar gazdák úgyis náluk költik majd el a pályázaton nyert pénzüket.

A fent vázolt helyzet megoldása érdekében szervezett magyar–ukrán mezőgazdasági üzleti fórumot a Magyar Nemzeti Kereskedőház Beregszászi Képviseleti Irodája Jánosiban. A fórumon 12 magyarországi és 34 kárpátaljai vállalat képviseltette magát, közülük hét magyarországi mezőgazdasági gépgyártó és kereskedő, valamint borászati eszközöket gyártó cég mutatta be az általa gyártott vagy forgalmazott gépeket, berendezéseket.

Kincs Gergely, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Beregszászi Képviseleti Irodájának vezetője a rendezvény elején az üzleti fórum két céljaként nevezte meg a két éve zajló gazdaságfejlesztési programmal kapcsolatos átfogó tájékoztatást, olyanoktól, akik ebben szakértők, illetve azt, hogy szeretnék a magyarországi és a kárpátaljai vállalatok közötti beszállítói és megrendelői kapcsolatokat bővíteni, illetve lehetőséget igyekeztek teremteni a magyarországi cégek és a kárpátaljai vállalkozók közötti ismerkedésre. Elmondta továbbá, hogy a mostani rendezvénnyel hagyományt kívánnak teremteni, a gazdaságfejlesztési pályázatok kiírásakor a jövőben is fognak üzleti találkozókat, szakmai beszélgetéseket szervezni.

Buhajla József ungvári magyar főkonzul köszöntötte az üzleti fórum résztvevőit, majd beszélt a kárpátaljai gazdaságfejlesztési program eddigi eredményeiről, az azzal kapcsolatos tapasztalatokról és a jövőbeni tervekről. Elmondta, hogy az is mutatja a pályázat sikerét, hogy annak köszönhetően több mint 500 család visszaköltözött Kárpátaljára és itt indította be vállalkozását. Most, 2017 végén újra kiírták a mezőgazdasággal kapcsolatos pályázatot, és jövőre tovább folytatódik majd a program, minden érintettet arra biztatott, hogy használják ki a lehetőséget.

Barta József, a KMKSZ és a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke a jelenlegi kárpátaljai helyzet kapcsán elmondta: „A béke és a stabilitás megőrzése lehet az alapja a gazdasági fejlődésnek, a kulturális együttműködésnek, az emberi viszonyok olyan irányú alakulásának, amilyenre szükségünk van céljaink eléréséhez.” Hangsúlyozta, hogy Kárpátalja jövőjét nem a nehéziparra és a bányászatra kell építeni, hanem a turizmusra, valamint az azt kiszolgáló ágazatokra és a mezőgazdaságra, éppen ezért óriási jelentőségűek a Magyarország által nyújtott támogatások. „Persze problémák is vannak, hisz a vállalkozó, aki árajánlatot kér egy kereskedőtől, hónapokkal később, amikor megkapja a támogatást, és megy, hogy realizálja a pályázatát, megvegye a kiszemelt eszközt, azzal szembesül: olyan eszköz már nincs, vagy már rég nem annyiba kerül. Esetleg nem olyan minőségben kapja, amiről kezdetben szó volt. Emiatt örülnénk annak, ha az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Programba bekapcsolódnának a magyarországi kereskedők, üzletemberek is, akik jó minőségű árut, gépeket tudnak időben szállítani. Akik ha azt mondják, hogy ez a gép ennyibe kerül, akkor négy hónap múlva is annyit fognak kérni érte. Akik a kiválasztott eszközöket ugyanolyan minőségben tudják egy fél évvel később is szállítani, nem úgy, mint a kárpátaljai vállalkozások. Ezzel mindkét fél jól jár, hisz várhatóan előidézhetjük a termékek választékának bővülését, minőségének javulását, egyben a szolgáltatás javulását, például a garanciális javítások esetében, ugyanakkor exportlehetőséghez juthatnak ezáltal a magyarországi vállalkozások” – hangsúlyozta Barta József.

Dr. Kota György ügyvezetőként a Magyar–Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara tevékenységét mutatta be a jelenlévőknek. A szervezet 2009-ben alakult 30 cég részvételével, céljuk, hogy minél több magyar és ukrán vállalkozás termékeit, szolgáltatásait tudják eljuttatni a partnerország piacára.

Dr. Loppert Balázs ungvári magyar konzul a Kárpátalja és Magyarország gazdasági kapcsolataiban rejlő lehetőségekről és kihívásokról beszélt. Kifejtette, hogy az ukrán vámszabályok kuszasága, valamint a határátkelés lassúsága és kiszámíthatatlansága a legfontosabb akadálya a két ország közötti intenzívebb áruforgalomnak. Ugyanakkor felhívta a vállalkozók figyelmét a magyar állam által nyújtott pályázati lehetőségekre és az általa fenntartott támogató intézményrendszerre, amelynek feladata a két ország közötti gazdasági kapcsolatok előmozdítása.

Szungert Balázs, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Közép-euró­pai Kereskedelemfejlesztési Hálózat Kft. külpiaci tanácsadója a Magyar Nemzeti Kereskedőházak Zrt. tevékenységét mutatta be. Felhívta a jelenlévők figyelmét többek között arra, hogy a magyar gazdaságfejlesztési programokra pályázók számára létrehoztak egy minősített szállítói adatbázist (https://www.szallitoiadatbazis.hatarontul.hu/Minositett-szallitok), a rendezvényen jelen lévő cégek képviselőinek pedig javasolta, hogy jelentkezzenek minősítésre. A rendszerben szereplő cégek termékei között könnyebb eligazodni a pályázó vállalkozóknak, illetve a pályázat elbírálása során eleve 15 pontot kap az a pályázó, aki a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. által minősített szállítótól kap árajánlatot.

Bujdosó István, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ Jótékonysági Alapítvány szakembere az aktuális pályázati lehetőségeket ismertette, valamint gyakorlati tudnivalókra hívta fel a figyelmet, és tanácsokat adott a kárpátaljai gazdaságfejlesztési program kapcsán.

A fórum végén hét magyarországi gyártó és forgalmazó cég mutatta be az általa kínált mezőgazdasági gépeket, berendezéseket, a modern borászati berendezéseket, mindazt, amire szüksége lehet egy kisebb vagy akár nagyobb mezőgazdasági vállalkozásnak Kárpátalján. Kiderült, hogy a hazaihoz hasonló áron magyarországi cégektől is lehet például traktorokat, vető-, permetezőgépeket stb. vásárolni, ráadásul ők odahaza több évre szóló garanciát is vállalnak és szervizhálózatot működtetnek, aminek Kárpátaljára történő kiterjesztésétől sem zárkóznának el nagyobb számú megrendelés esetén. A rendezvény végén konkrét üzleti tárgyalásokra és üzletkötésekre is sor került.

dózsa