Szaakasvili szerepváltása, hazudozó politikusok, infláció
Szaakasvili hívei a Majdan hőseit utánozták Kijevben, egy felmérés szerint Julija Timosenko az ország egyik legmanipulatívabb politikusa, miközben a hrivnya árfolyama folytatta nyugtalanító zuhanását a dollárhoz képest – valahogy így telt az elmúlt hét Ukrajnában.
Szaakasvili újabb szerepben
Miután Miheil Szaakasvili volt Odessza megyei kormányzó, jelenleg hontalan ellenzéki politikus múlt héten szabadon távozhatott a bíróságról, amely nem kívánta őt házi őrizet alá helyezni az ügyészség indítványának megfelelően, az egykori grúz elnök újabb „forradalmi” akció szereplőjeként tűnt fel a képernyőkön. Vasárnap az impeachmentről (az elnök elleni eljárásról) szóló törvény elfogadását sürgető újabb menetet szerveztek hívei a főváros központjában, ahol Szaakasvili a Ruh Novih Szil párt vezetőjeként bejelentette, hogy „koordinációs központot” rendeznek be az Insztitutszka utcai Zsovtnevij palotában. Az akció résztvevői ezután az épülethez vonultak, ahol összecsaptak a karhatalmi erőkkel, behatoltak az épület halljába, ott azonban feltartóztatta őket a nemzeti gárda. Szaakasvili utóbb kijelentette, hogy akciójuk során nem szólított fel a Zsovtnevij palota elfoglalására és provokációnak nevezte a történteket, de a Petro Porosenko elnököt és a kormányt támogató politikai erők érthetően nem hisznek neki. Közben a rendőrség bejelentette, hogy a palotát ostromló tüntetők nem a szokásos könnygázt vetették be a rendőrség ellen, hanem egy ismeretlen vegyületet, amely több rendőrnél és nemzeti gárdistánál is erős tüneteket okozott, néhányukat kórházba kellett szállítani.
Az elemzők egy része úgy látja, hogy a hétvégi megmozdulás következtében több támogatót veszített a grúz származású politikus, mint ahányat nyert, különösen, ami a vezető ukrán ellenzéki politikusokat illeti, ám ennek jelei egyelőre nem mutatkoznak. Sokan felemlegetik viszont, hogy néhány nyugati nagyhatalom kijevi nagykövete is helytelenítette az erőszakos akciót. Mindenesetre Szaakasvili ellen, akit eddig „csak” azzal gyanúsítottak, hogy akcióit Viktor Janukovics volt elnök környezetéhez tartozó személyek pénzéből finanszírozza, mostantól új eljárás indulhat az épületfoglalási kísérlet miatt.
Nagyotmondó politikusok
Szaakasvili egyébként szerepel abban a Novoje Vremja újságírói és a VoxCheck tényfeltáró projekt szakértői által összeállított rangsorban, amelyet ukrán politikusoknak a tényeknek meg nem felelő kijelentései alapján állítottak össze. A rangsorbeli helyezésről a hamis, manipulatív vagy túlzó kijelentések együttes hányada döntött. A kutatás során a szakértők 424 olyan politikusi idézetet gyűjtöttek össze, amelyek a nyilvános adatok alapján ellenőrizhető tényeket, statisztikákat, állításokat tartalmaztak. Szeptemberi és októberi kijelentéseik alapján tizenöten kerültek fel a kutatók listájára. Az első helyet Julija Timosenko, az ellenzéki Batykivscsina párt frakcióvezetője foglalja el a rangsorban, miután állításainak 91%-a bizonyult hamisnak (26%), manipulatívnak (48%) vagy túlzónak (17%). A portál kommentárja szerint Timosenko profi politikusként szavait rendszerint tényekkel támasztja alá, s azok többségükben helytállóak, ám az esetek majd felében manipulációra használja azokat, ami viszont nálunk elfogadott egy politikustól. Timosenkót a rangsorban Vagyim Rabinovics, a Za Zsittya párt vezére követi 86%-kal, míg a harmadik helyet Jurij Bojko, az Opozicijnij Blok párt frakciójának társelnöke foglalja el 84%-kal. Miheil Szaakasvili a maga 33%-ával a rangsor végén kullog, nálánál kevesebbszer csupán Petro Porosenko elnököt (31%) és Volodimir Hrojszman kormányfőt érték pontatlanságon a kutatók.
Másfelől egy kedden az Ukrajinszka Pravda által ismertetett felmérés szerint, amelyet a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet végzett december elején, ha e hónap közepén tartották volna az elnökválasztást, a megkérdezettek 7,9%-a szavazott volna Julija Timosenkóra, aki a potenciális elnökjelöltek rangsorában Petro Porosenkót (6,5%), Anatolij Hricenkót (4,9%), Jurij Bojkót (3,6%), és Oleh Ljaskót (3,5%) előzte meg.
Gyengélkedő hrivnya
Kevéssé vidám hírek érkeztek időközben nemzeti valutánk, a hrivnya árfolyamának alakulásáról. A híradások szerint hétfőn napközben a kijevi valutaváltókban már több mint 28 hrivnyát kértek el egy amerikai dollárért, s bár kedden délelőttre az árfolyam valamivel 28 hrivnya alá zuhant, a hírportálokon és a tévécsatornák műsoraiban még mindig előkelő helyen szerepel a fizetőeszközünk. Annál is inkább, mivel a legkülönfélébb értesülések látnak napvilágot a hrivnya ősz óta tartó gyengélkedésének okairól. Egyesek például annak tudják be az árfolyamzuhanást, hogy a még mindig új elnökére váró Ukrán Nemzeti Bank nem állítja elég meggyőzően, hogy ura a helyzetnek, azaz, hogy kordában tudja tartani az árfolyamot. Mások a jegybank leköszönő elnökét, Valerija Hontarevát gyanúsítják különféle homályos, közelebbről nem részletezett üzelmekkel. Létezik egy olyan magyarázat is, mely szerint a hrivnya mélyrepülése a kormány műve, amely állítólag a pénz „gyengítésével” szerzett plusz bevételekkel igyekszik befoldozni a költségvetés réseit. Annyi bizonyos, hogy az utolsóként vázolt esetben közvetetten és rövidtávon valóban „jól jár” a kormány, bár ez önmagában még semmit nem bizonyít. Ami pedig a bérből és fizetésből élőket illeti, minden esetben ők húzzák a rövidebbet, mivel az árfolyamesés hozzájárul a fogyasztói áraknak a tervezettnél nagyobb mértékű emelkedéséhez.
(ntk)
