Egységes gazdasági térként válhat versenyképessé a Kárpát-medence

Március 12–13-án 400 kiállító és 1500 szakmai résztvevő volt jelen a Magyar Nemzeti Kereskedőház második alkalommal megrendezett Kárpát-medencei gazdasági konferenciáján és kiállításán a budapesti Várkert Bazárban. A kétnapos rendezvényen az anyaországiakon kívül részt vettek a határon túli szakmai és gazdasági szervezetek, illetve a társadalmi élet szereplői is. Kárpátalját dr. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke és Virág László, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnöke mellett megyénkből számos ismert vállalkozás tulajdonosa és vezetője képviselte.

Az első Kárpát-expót tavaly március 16–17. között rendezték Hajdúszoboszlón. Az akkori létszám idénre megduplázódott. A rendezvény kiemelt célja, hogy minél több üzleti kapcsolat szülessen, körvonalazódjanak a közös üzleti és pályázati lehetőségek, valamint megsokszorozódjon a határokon átívelő konkrét üzletek száma. Ez a cél erősíti Magyarország és a közép-európai régió országai közötti gazdasági együttműködést, és jó csírája lehet az egységes Kárpát-medencei gazdasági tér kialakításának.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház abból a felismerésből kiindulva, hogy a gazdasági növekedés az exportképes vállalkozások számának növelésével és a számukra szükséges piac megteremtésével érhető el elsősorban, eldöntötte, hogy megszervezi a Kárpát-expót, amelynek egyik nem titkolt célja a magyar gazdaság régióban betöltött szerepének erősítése, de ugyanolyan fontos ezzel párhuzamosan a külhoni magyarság szülőföldön maradásának és helyben való boldogulásának elősegítése is.

Oláh Zsanettnek, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatójának köszöntője után Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese a magyar nemzetpolitika eredményei kapcsán elmondta: „A nemzetpolitikában végbement változások elemi jelentőségűek. Sikerült összevarrnunk az elszakadt szálakat. Ilyen például a kedvezményes honosítás.”

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előadásában Magyarország elmúlt 20 évének gazdasági folyamatait elemezte a közép-kelet-európai országokkal összehasonlítva. A 2010-es kormányváltáskor egyszerre kellett kiszabadulni az adósságcsapdából, a konszolidáció mellett emelni a foglalkoztatottságot, úgy növekedni, hogy közben nem emelkedik az adósság mértéke. Az ország 2011-től ráállt a folyamatos adósságcsökkenésre, 2013-tól pedig a folyamatos gazdasági növekedésre. Ezt sok kis apró lépés segítette, illetve ezek szinergikus hatása, amiért büszkélkedhetünk Magyarország tavalyi 4,2%-os növekedésével. Ugyanakkor legnagyobb büszkeséggel mégis a hatéves bérmegállapodásról számolt be, amelyhez egy komoly járulékcsökkentést kapcsoltak. A miniszter paradoxonként említette, hogy a tavalyi évben mintegy 800 milliárd forinttal csökkentették az adó mértékét, az adóbevételek mégis 400 milliárd forinttal növekedtek.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere így fogalmazott: a hagyományos támogatási területek kiegészültek a gazdaságfejlesztési programokkal, úgy a két eszköztár egymást kiegészítve hatékonyabban szolgálhatja a külhoni magyarságot.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes zárszavában a magyar állam létének indokait azzal magyarázta, hogy a magyar nemzet fennmaradjon, és az életminősége javuljon. Ehhez erős Magyarországra, az identitás megőrzésére, gazdasági erőre, a külhoni politikai szervezetek támogatására, az állampolgárság és az autonómia közjogi evidenciáira van szükség.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház az eddigi két Kárpát-expóval kiváló alkalmat teremtett a Kárpát-medencei térség jelentőségének bemutatására, számokkal és konkrét példákkal szemléltetve. Láttatni engedi, hogy milyen perspektívákat tartogat a jövőben a Kárpát- medence és a Közép-Kelet-Európa gazdasági megerősödése, ami fontos szerepet játszik a versenyképes magyar nemzeti gazdaság kialakításában.

dózsa/felvidek.ma