Primőr zöldségek: enni vagy nem enni?

Úton-útfélen azt halljuk, együnk több zöldséget, gyümölcsöt, lehetőleg frissen, nyersen. A melegházaknak és az importnak köszönhetően napjainkban egész évben szinte mindenféle zöldség kapható a piacokon, bevásárlóközpontokban. Ettől függetlenül sokan a szezonális zöldségeket részesítik előnyben, mondván, azok kevésbé veszélyesek. De ha nincs saját kertünk, a termesztőkre vagyunk utalva. A primőr zöldségektől roskadozó piaci standok láttán nyilván mindenkiben felmerül a kérdés: próbáljunk meg ellenállni a hónapos reteknek, a zöldhagymának, a káposztának, az uborkának? Főleg, hogy nemrég aggasztó hírt olvashattunk, miszerint a Ternopil megyébe szállított 177 tonna zöldségféle és gyümölcs közül csak a kárpátaljai hónapos retekben mutattak ki a határérték fölötti nitráttartalmat.

Simon Gyulát, a Kárpátaljai Megyei Állami Élelmiszer-fogyasztási Szolgálat állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző főosztályának vezetőjét arról kérdeztem, mire ügyeljünk vásárláskor, ha mégis úgy döntünk, hogy primőrárut veszünk, és hogyan kerüljük el, hogy a vitaminok és az ásványi anyagok mellett kemikáliákat is együnk.

– Ki vizsgálja a primőr­árut?

– A növényi eredetű termékeket, beleértve a káposztát, retket, uborkát, paradicsomot stb. Kárpátalja valamennyi piacán az állami laboratóriumok vizsgálják. Az Egészségügyi Minisztérium 2009-ben kelt rendelete értelmében 10 naponta vizsgálják be a piacon értékesítésre kerülő valamennyi zöldségfélét.

– Mit mérnek a vizsgálat során?

– Elsősorban a nitrátra figyelünk oda. A 2007-es állami szabályzatban meg van határozva, hogy az egyes zöldségekben mennyi a megengedett érték: kilogrammonként a káposztában 900 milligramm, a retekben 1200, az uborkában 300, a paradicsomban 200. A H 401-es típusú nitrátmérővel vizsgálják a zöldségeket, amely szinte pár másodperc alatt kimutatja, hogy mennyi az érték az adott termékben.

– Mennyibe kerül ez a vizsgálat?

– A szolgáltatás fizetett, de nem nagy összegről van szó. Attól függ, milyen mennyiségű zöldség kerül értékesítésre. 50 kilogrammig 2,40 hrivnyába kerül, 50 kg fölött pedig 3,60 hrivnya a vizsgálat ára.

– Ki ellenőrzi az egészségre veszélyes mennyiséget tartalmazó zöldség további útját?

– A laboratórium felelős szakembere levélben értesíti a piac igazgatóságát, akik biztosítják, hogy az a zöldség, amelyben túllépett értéket mutattak ki, ne kerüljön a standokra, vagy ha már forgalomba került, akkor azonnali hatállyal vonják ki a forgalomból. Ám a szállítmány további sorsával senki sem törődik. A termelőnek vagy a viszonteladónak nem érdeke kidobni. Tehát szinte biztos, hogy megpróbálja más helyen, hivatalosan nem ellenőrzött ponton értékesíteni. Nem kell messzire mennie, 50–100 méterrel odébb hajt, és árulni kezdi pl. az útszélen a piacok mellett, ahol senki nem vizsgálja. Ezért nagyon fontos arra odafigyelni, hogy hol vásárolunk. A piacon tíznaponta vizsgálat alá kerül az áru, míg az illegális eladóhelyeken bárki bármit árulhat.

– Számokban kifejezve, hány ellenőrzés során milyen mennyiséget vizsgáltak be?

– Féléves kimutatást készítünk. Eszerint a tavalyi év második félévében összesen 46 668 mintát vettünk, és ezek alapján 244 941 vizsgálatot végeztünk el.

– Milyen más szerek kimutatására van lehetőség?

– A peszticideket csak Kijevben vizsgálják. A többi szer nem annyira mérgező. Érthető, hogy olyan növényápoló és egyéb védekezési termékeket, szereket fog venni a gazda, amivel nem lépi túl a határértéket. Eleve olyan szerek kerülnek eladásra, amelyek használata nem veszélyes az egészségre.

– Van-e sugárszennyezettség-vizsgálat?

– Negyedévente, szúrópróbaként végezzük. Az utóbbi 10-15 évben soha nem tapasztaltunk túllépést, kivéve tavaly. A megyei állatorvosi laboratóriumban a Lengyelországból behozott gombában a határértéket meghaladó mennyiségben volt jelen cézium­izotóp. Természetesen a piaci értékesítést nem engedélyezték, de bárhol máshol, ahol nem vizsgálják, ott eladhatták.

– Vásárlóként hogyan ellenőrizhetjük a zöldségfélék nitráttartalmát?

– A vevő elsősorban a piaci árustól kérheti a vizsgálatot igazoló okmányt. Minden termelőnél, viszonteladónál, aki a piacon árul, megtalálható ez a bizonyítvány, amely 10 napig érvényes. Ha útszélen, illegális eladóhelyeken vásárol, akkor ezt természetesen hiába is kéri.

A másik megoldás, ha a vevő kételkedik a termék minőségében, akkor egy minimális mennyiséget megvéve beviheti a regionális laboratóriumba, ahol 2,40 hrivnyáért pillanatok alatt megbizonyosodhat arról, biztonságos-e az általa vásárolt zöldség fogyasztása.

– Külsőre megállapítható, ha valamilyen mérgező szert tartalmaz a zöldség?

– A zöldség külalakján nem látszik a károsanyag-tartalma. Nem feltétlenül a nagy retekben van több nitrát. Sőt, abszolút nem, mert ha ma nem szedik ki, holnapra még nagyobbra nő. A hónapos retek egy nap alatt meleg időben, kedvező nedvesség esetén hatalmasat tud nőni attól függetlenül, hogy van-e nitrátozva. Amire ügyelni lehet és kell is, az a frissesség! Viszont a frissesség nem határozza meg a biztonságos értéket.

Attól is sok minden függ, melyik időszakban szedik a zöldséget. A korai termésben gyakrabban mutatnak ki magas vegyszertartalmat. Ezekről a megengedettnél nagyobb értékekről konkrétabban: ha olyan retket vettünk, amely netalán 1200 mg/kg fölötti nitrátmennyiséget tartalmaz, ahhoz, hogy az ember enyhe mérgezést kapjon, leg­alább 600-650 mg nitrátot kell elfogyasztania. Tehát, ha az 1200-as határt vesszük, akkor egy fél kilogramm retket kellene elfogyasztani egy nap, ami szinte lehetetlen.

A káposztánál arra kell odafigyelni, hogy a nitrátok leginkább a törzsében gyülemlenek fel, mivel azon keresztül táplálkozik, és kevésbé a levelekben. Tehát salátakészítéskor figyeljenek oda, hogy a törzsét vágják ki. A vizsgálatok azt mutatják, hogy ott 2-3-szor magasabb az érték. Az uborkáról elterjedt tévhit, hogy a héjában van több nitrát. Ez nem igaz, ott az egész termésben egyforma érték mutatható ki.

Rehó Viktória