Kormánybiztos: A kárpátaljai társadalomtudományi kutatások alapot jelentenek az ukrán–magyar kapcsolatok javításához
Grezsa István kormánybiztos szerint az ukrán–magyar kapcsolatok javításához is alapot adnak a Kárpátalján végzett társadalomtudományi felmérések.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak koordinációjáért felelős kormánybiztos két, a kárpátaljai magyarság körében végzett kutatás pénteki budapesti bemutatóján azt mondta, ezeknek aktualitást ad az ukrajnai belpolitikai helyzet, illetve az ukrán–magyar viszony.
Közölte, a jószomszédi viszony nem a magyar fél hibáinak sorozatán keresztül romlott meg, de vissza kell térni a kölcsönös érdekeken alapuló együttműködéshez.
Grezsa István kitért arra is, a magyar nemzetpolitika az elmúlt kormányzati ciklusban igyekezett figyelmet fordítani arra, hogy Kárpátalja és Magyarország viszonyában legyenek megalapozott kutatási, szakmai anyagok, amelyekre támaszkodva meg lehet hozni a megfelelő döntéseket.
Mivel nem a folyamat végén, hanem annak közepén van az ország, szükség van olyan megállapításokra, amelyek ezekből a kutatásokból fakadnak – tette hozzá a kormánybiztos.
Ferenc Viktória, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa a nemzeti identitással kapcsolatban két évvel ezelőtt, magyarok és ukránok megkérdezésével készült úgynevezett tandemkutatás eredményét ismertetve azt mondta, a nemzethez tartozásban a tanult nyelvtudás fontos faktor lett, a származás tekintetében pedig mind az ukránok, mind a magyarok körében a kárpátaljaiság.
Emellett fontos megállapítás volt, hogy a kettős állampolgárság nem gyakorolt jelentős hatást az identitást megállapító elemekre, az ukránok többsége számára ez semleges vagy inkább pozitív volt. A magyarok körében ugyanakkor gyengült az Ukrajna iránti kötődés.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a konferencián azt mondta, előrelátható volt, hogy ha Ukrajna változtat a nemzetiségekkel szembeni toleráns politikáján, akkor az ország „szakadni fog”. Ez szerinte meg is történt, ennek eredménye a mostani helyzet, amely minden nemzetiség számára kedvezőtlen folyamatokat indított el.
Hozzátette, hogy a nemzetközi egyezmények, szerződések megbuktak, mert nem tartatják be őket, a nemzetiségek jogait viszont így nem lehet megvédeni. Úgy vélte, abban lehet reménykedni, hogy az ukrán törvények szigorát a be nem tartás vagy a részleges végrehajtás enyhíteni fogja.
(MTI)
