Gyermeknevelés – Isten igéje szerint

Egyházmegyei férfi csendesnap Nagyberegen

2018. május 30., 18:56 , 906. szám

Hogyan lehet boldog gyermekeket nevelni? Miként lehet belőlük kiegyensúlyozott, belső tartással rendelkező, helyes életutat választó felnőtteket faragni? Ezekre és más, a gyermekneveléssel kapcsolatos kérdésekre kaphattak választ a gyönyörű, gótikus nagyberegi református templom boltívei és síkmennyezetei alatt egybegyűlt, már gyermekeket nevelő vagy leendő édesapák május 27-én, vasárnap, a Beregi Református Egyházmegye csendesnapján.

A rendezvénysorozat a vasárnapi istentisztelettel vette kezdetét, melyen Béres László szernyei református lelkész hirdetett igét Pál apostol efézusbeliekhez írt levele 6. részének 4. verse alapján: „Ti is, atyák, ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek azokat az Úr tanítása és intése szerint.” A lelkipásztor elmagyarázta: a „ne ingereljétek gyermekeiteket” kifejezés azt jelenti, hogy nem szabad őket megalázni, elkeseríteni. Nem kell durván parancsolgatni, hanem szeretettel, türelemmel meg kell magyarázni, mit kívánunk tőlük. Az Úr tanítása szerint, vagyis Isten igéje szerint is kell nevelni a gyermekeket, s ahogy a szőlész lemetszi a hajtások egy részét, hogy jól teremjen a szőlő, úgy kell formálni a gyermek lelki növekedését, lenyesegetve a „vadhajtásokat”, hogy az élete termő legyen. Ezért van szükség a fegyelmezésre, meg kell tanítani a gyereket arra, mit nem szabad tennie. De éppígy fontos a biztatása, a bátorítása is, dicsérni is tudni kell, ám túlzottan agyondicsérni sem szabad. Ha Isten tanítása szerint nevelik a gyermeket, akkor lelkileg egészséges felnőtté válik – zárta Béres László az igehirdetést.

Ezt követően Pándy Szekeres Anna tanárnő, a Kárpátaljai Református Egyház tanügyi tanácsosa tartotta meg Apának lenni az ige fényében (női szemmel) c. előadását, melyben kifejtette, hogy az édesapának meg kell fognia gyermeke kezét, és el kell vinnie a templomba. Majd a szülőknek a gyermeknevelésben játszott szerepére áttérve, elmondta: nem jó összekeverni az apa és az anya szerepét. Ezért arra kérte a jelenlévő apákat, hogy külföldi munkavállalással ne kényszerítsék rá az anyákat az édesapai feladatok felvállalására is, hanem itthon igyekezzenek munkát találni, mert – mint mondta – Isten áldásával a kevesebb jövedelem is jobb…

A tanügyi tanácsos előadása után Patay Tibor, gróf Tisza István egykori magyar miniszterelnök anyai ági dédunokája lépett a mikrofonhoz, visszatekintve a Tisza család és a Magyarországi Református Egyház kapcsolatára. Mint elmondta, családjuk több tagja vezető világi tisztséget töltött be a református egyházban, miközben a család két tagja is miniszterelnökként vezette Magyarországot: Tisza Kálmán a kiegyezés korában, nagy szerepet játszva a Buda, Pest és Óbuda egyesülésével létrejött Budapest világvárossá fejlesztésében, majd gróf Tisza István a századfordulón és az I. világháború éveiben, aki politikusi tevékenysége mellett a református egyházat is támogatta.

A templomban elhangzottakat azután kiscsoportos beszélgetések során vitatták meg a csendesnapra érkezett, s a templom mellett álló Nagyberegi Református Líceum tantermeibe átvonuló férfiak. Az ebédet követően pedig – lazításként – sportversenyeken: tizenegyesrúgó-versenyben, valamint a vidékünkön még új, de egyre népszerűbb dartsban mérték össze ügyességüket a résztvevők. Majd ismét a templomban gyűltek egybe, ahol meghallgatták Kacsó Géza bátyúi református lelkész Fegyelmezés és tekintély a családban c. előadását, melyben a felszólaló kifejtette: ha a gyermeket nem fegyelmezik a szülei, akkor nem alakul ki a belső tartása, nem lesz önfegyelme, sőt világos célja sem az életben, hanem csak sodródni fog az árral. A szülői fegyelmezés révén viszont a gyermekbe bevésődik: mi a jó, mi a rossz, és hogy mindennek van következménye, annak is, ha rossz dolgot művel. Ezért a szülőknek vállalniuk kell a konfliktust a rosszalkodó gyermekükkel, és hiba, ha ezt nem teszik meg, ha egymásra, vagy a nagyszülőkre, vagy az óvodára, illetve az iskolára hárítják át a fegyelmezést. A fegyelmet meg nem szokó gyermekből aztán sérülékeny, a társadalomba nem jól beilleszkedő felnőtt válik. A fegyelmezés a gyermek külső váza, amire szüksége van mindaddig, míg fel nem nő, és ki nem alakul a belső váza, a belső tartása. A fenyítés pedig legyen az életkornak megfelelő, határozott és egyértelmű. S tisztázni kell, melyek a betartandó szabályok, mert ezek hiánya bizonytalanságot kelt a gyermekben. Emellett higgadtan kell fegyelmezni, indulatok nélkül, mert az indulatos fegyelmezés a gyermekből is indulatokat vált ki. Emellett Kacsó Géza arra is felhívta a figyelmet, hogy az édesapának, az édesanyának és a nagyszülőknek közös nevezőre kell jutniuk abban, mit lehet megengedni a gyermeknek, és mit nem, s nagyon fontos, hogy a büntetés legyen arányos az elkövetett csínytevéssel.

Az előadást a Laudisz ifjúsági egyházi ének-zenei együttes szolgálata követte. A rendezvénysorozatot pedig Szanyi György nagyborzsovai lelkipásztor evangelizációja zárta le, aki a 125. zsoltár alapján arról tartott beszédet, hogy rá kell tudni bízni magunkat, az életünket Istenre. El kell hinnünk, hogy Isten szeret, segít bennünket, s legyen bennünk az a biztonságérzet, hogy Isten kezében vagyunk.

Lajos Mihály