A többségi nemzet ellenségei lettünk?

Az Egyesült Államok segítsége nélkül nehéz lesz feloldani az Ukrajna–NATO Bizottság találkozóinak Magyarország általi blokkolását – jelentette ki Olena Zerkal, a ukrán külügyminiszter európai integrációért felelős helyettese a 5 Kanal tévécsatorna szerda esti műsorában. Zerkal emellett egy újabb barátságtalan állítást is meg fogalmazott a kárpátaljai magyarokkal szemben, amennyiben kijelentette, hogy közösségünk döntései Budapesttől függnek.

A tévécsatorna Informacijnij vecsir (Információs este) című műsorát, melynek vendége Olena Zerkal ukrán külügyminiszter-helyettes volt, az ukrán külpolitika alakulásának szentelte annak apropóján, hogy Berlinben hétfőn találkoztak a kelet-ukrajnai konfliktus rendezésén munkálkodó, normandiai négyekként emlegetett országcsoport – Németország, Franciaország, Oroszország és Ukrajna – külügyminiszterei. A beszélgetés során szóba került egyebek mellett az Ukrajna–NATO Bizottság miniszteri szintű üléseinek Magyarország általi blokádja is. Jegyezzük meg, már a kérdésfelvetés is furcsa és tendenciózus volt, hiszen a műsorvezető a kárpátaljai magyarságot a „pótlólagos magyar útlevéllel rendelkező ukrán polgárok kárpátaljai területi közössége”-ként említette.

„Kompromisszum született az oktatási és külügyminiszterek június 22-i, a (Magyarország és Ukrajna közötti – a szerk.) viszony fejlesztésének szentelt üléséről, és hogy mit kell tennünk, hogy ne romoljanak, hanem javuljanak a kapcsolataink, hogy ne legyenek problémák a különböző nemzetközi színtereken – közölte Zerkal a pillanatnyi helyzetről szólva. – Ugyanakkor Lilija Hrinevics (ukrán oktatási miniszter – a szerk.) találkozott a közösségekkel, tervet fogadtak el. Természetesen ők (mármint a kárpátaljai magyarok – a szerk.) nem hozhatnak önálló döntést, mert a közösség nagyban függ a Budapest által számukra biztosított pénzügyi forrásoktól” – tette hozzá.

„Arra számítunk, hogy ezen a téren (a NATO-hoz fűződő viszony tekintetében – a szerk.) az amerikai segítségnyújtás jelentős, különösen a magyarokkal folytatott párbeszéd tekintetében. Mert közvetítés nélkül aligha tudjuk feloldani a blokádot” – hangsúlyozta a miniszterhelyettes.

A műsorvezetőnek arra a kérdésére, vajon érkezik-e Ukrajna idejében rendezni mindezeket a kérdéseket a következő (júliusban esedékes – a szerk.) csúcstalálkozóig, Zerkal kifejtette: „A csúcs valóban fontos találkozó, de a legfontosabb az, hogy mit érkezünk elvégezni itt, belül (az országban – a szerk.), és ez már a kollégáimhoz intézendő kérdés. … Hiszen vannak tervek, amelyeket végrehajtunk, van előrelépés… Szeretnénk nagyobb haladást látni, de ez nem olyan, mint a grúzoknál. Mi elmaradunk tőlük” – ismerte el.

Amikor két hete New Yorkban Pavlo Klimkin ukrán és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter megállapodott az ukrán–magyar kétoldalú tárgyalások újrakezdéséről az ukrán oktatási törvénynek a kisebbségek anyanyelvű oktatását hátrányosan érintő rendelkezéseiről, senkinek nem lehettek kétségei afelől, hogy Kijev részéről ez a gesztus nem a kárpátaljai magyarságnak szól, hanem Ukrajna egyre kényelmetlenebb elszigeteltségét igyekszik megszüntetni a NATO-hoz fűződő kapcsolatában. Azóta az ukrán politikusok és a kormánypárti média több ízben jelezték, nem áll szándékukban lényeges engedményeket tenni az oktatás nyelvét illetően. Olena Zerkal mostani megnyilvánulása a kormányhoz közeli tévécsatornán azonban azt is egyértelművé tette, miként tekintenek mostantól Kijevben a kárpátaljai magyarságra: Magyarország által finanszírozott, Budapesttől függő közösségként.

Ha ehhez hozzávesszük azokat az egyre félreérthetetlenebb utalásokat kormánytisztviselők és a média részéről, melyek szerint nem a kárpátaljai magyarságot fosztották meg az anyanyelven való tanulás jogától az oktatási törvénnyel, hanem közösségünk tagadta meg az egyeztetést a jogszabály végrehajtásáról (méghozzá budapesti sugallatra), ha eszünkbe jut, hogy a napokban az SZBU vizsgálatot indított az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány ellen, akkor aligha maradhat kétségünk afelől, hogy Kijevben immár hivatalosan is az ukrán nemzet ellenségeinek egyre dagadó táborába sorolták át közösségünket. Kérdés, hogy ezek után mit lehet remélni a külügy- és oktatási miniszterek június 22-i beregszászi találkozójától, illetve mit érnek majd a kárpátaljai magyarságnak tett esetleges ígéretek?

(ntk)