Mikulás-csomag és magyarigazolvány

Veszélyben a magyar többségű választókörzet?

2001. december 7., 01:00 , 47. szám
Szernye. Kísért a múlt?

Nagy visszhangot keltett Kárpátalja-szerte a hír, miszerint hat magyarlakta munkácsi járási településen furcsamód szinte egyidejűleg merült fel a 72. számú Beregszász központú, magyar többségű választókörzettől való elválás kérdése. Az ügy hátteréről megkérdeztük az érintetteket.

Eddig három munkácsi járási magyar ajkú település – Izsnyéte, Szernye és Barkaszó – képviselőtanácsa hozott határozatot arról, hogy kérik a Beregszász központú parlamenti választókörzettől a Munkács központú választókörzethez való átcsatolásukat. Dercen és Fornos képviselőtestülete a beregszászi választókörzethez tartozás mellett döntött, Csongoron a kérdés egyelőre nem került szavazásra.

Négyből három esetben rendkívüli tanácsülésen vitatták meg a kérdést, melyet mindannyiszor az adott tanács elnöke terjesztett a testület elé.

– Izsnyétén azért tartottuk fontosnak felvetni a kérdést, mert azt tapasztaltuk, sok esetben hátrányunkra válik, hogy a falu közigazgatásilag Munkácshoz, míg a parlamenti választókörzet szerint Beregszászhoz tartozik – fejtette ki Bahus Mária, a községi tanács elnöke. – A Munkácsi járáshoz és választókörzethez tartozó falvak példának okáért érzékelhetően nagyobb központi támogatottságot élveznek, mind szociális, mind egyéb téren, amit a falu ruszin lakossága (38%) érthető módon nehezményez. Egy apró példa: a múlt év végén valamennyi, a munkácsi körzethez tartozó községben részesültek a gyerekek Mikuláskor édességcsomagban, de Izsnyétén nem.

A hivatalos verzió szerint az izsnyétei képviselőtestület valamennyi tagja írásban értesült a rendkívüli ülés időpontjáról és annak napirendi pontjairól, s a képviselők 5:6 arányban (a tanácstagok összlétszáma 15) a munkácsi választókörzethez tartozás mellett voksoltak. Az egyik tanácstag viszont úgy emlékszik, mindössze kilenc képviselő volt jelen az ülésen, többen pedig nem is tudtak annak összehívásáról.

– Jómagam sem szóbeli, sem írásos értesítőt nem kaptam, amire az elmúlt négy évben nemigen volt példa – erősíti meg az állítást Boldizsár Rozália tanácstag.

Hasonló eljárásra Barkaszón is találtunk példát.

– Szernye és Barkaszó közös képviselőtestülete húsz főből áll, ebből mindössze 12 volt (lehetett) jelen a nagy horderejű határozat megszületésénél – ad hangot felháborodásának Séra Gyula községi képviselő, a KMKSZ helyi alapszerveze­tének elnöke. – Főként azokat nem értesítették – többek között engem sem –, akik nyíltan ellenezték volna a beregszászi választókerülettől való leválást. A jelenlévő képviselők ugyanakkor ellenvélemény nélkül, egyhangúlag fogadták el az indítványt. Szinte rosszul lettem, amikor másnap tudomást szereztem a szavazás tárgyáról és eredményéről, hisz évek óta vallom: ma már nem lehet az emberek feje fölött döntéseket hozni. Vagy mégis?

Pallagi Magdolna, a KMKSZ izs­nyétei alapszervezetének elnöke is csupán véletlenül „értesült” a helyi rendkívüli összehívású ülésről.

– Természetesen nem hagytam szó nélkül az indítványt. Többek között elmondtam, hogy a parlamenti érdekképviselet a magyarság számára létkérdés, csakúgy, mint a választókörzet egysége. Ami a falunkat illeti, felsoroltam az elmúlt években kapott támogatásokat: a magyar iskola bővítését, a földva­gyonjegyek kiváltásához nyújtott segítséget stb. A szavazás eredménye első körben döntetlenre állt, egy későn érkező testületi tag azonban a leválásra voksolt, és ezzel az ügy el is dőlt. Szívből sajnálom, hogy bár többségében magyarok voltunk jelen, mégsem tudtunk egy akaraton lenni. Csak azt nem értem, hogy ugyanezek az emberek egy-két hónap múlva milyen lelkülettel vallják majd magukat magyarnak, és fordulnak hozzám a magyarigazolvány ügyében...

Dercenben is hasonló forgatókönyv szerint indult a tanácsülés (14 képviselőből 9 volt jelen), a végeredmény azonban másként alakult. Az indítvány előterjesztését követően Fodor István tanácstag, a KMKSZ helyi alapszerveze­tének elnöke cáfolta a különválás esetleges „előnyeit”, és vázolta a magyar többségű szavazókörzet megmaradásának fontosságát az egész kárpátaljai magyarság szempontjából. Hangsúlyozta, hogy a hat érintett munkácsi járási magyarlakta település esetleges elcsatolásával a magyarság kisebbségbe kerülhet a beregszászi választókörzetben, miáltal gyakorlatilag lehetetlenné válna, hogy saját képviselője legyen az ukrán parlamentben.

– A testület ezt követően egyhangúlag elvetette az indítványt, mert egyetlen magyar falu sem vallhatja, hogy számára kedvezőbb lehet valamely más, nem magyar többségű körzethez való tartozás – mondta Nagy Irén tanácstag.

Fodor Béla helyi tanácselnök kérdésünkre úgy értékelte a testület döntését, hogy az a későbbiekben esetleg hátrányára válhat a község munkácsi járási megítélésének…

A többi községgel ellentétben Csongor kivárásos taktikát választott, itt ugyanis lapzártáig még nem vitték szavazásra a kényes kérdést. Baksa Tibor tanácselnök elmondta, amint a járási közigazgatási hivatal bekéri a kérdés megvitatásáról szóló jegyzőkönyvet, a rendkívüli ülést itt is megtartják, aminek végeredménye kizárólag a testület döntésétől függ majd. Arra a kérdésre, hogy döntetlen szavazás esetén melyik oldalt támogatná, a 72. sz. körzet támogatását tartotta valószínűnek.

A történethez hozzátartozik, hogy az érintett községek lakossága 98-99%-ban magyar nemzetiségű, és csupán Izsnyétén számottevő a ruszin lakosság (38%). A közel nyolcezer szavazópolgárt jelentő térség négy évvel ezelőtt szinte egyöntetűen Kovács Miklósra, a KMKSZ elnökére szavazott.

Hogy a történet kerek legyen, tudnunk kell: a tanácsok határozata a választókörzetek kialakítása tekintetében nem bír döntő jelentőséggel, a központi választási bizottság azokat nem köteles figyelembe venni. Nem köteles, de figyelembe veheti… S ha netalán így tesz, nem lesz többé magyar többségű választókörzete a megyének.

Semmi nem utal ere, így nem is feltételezhetjük, hogy az akció mögött szándékosság rejlene. Sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy csupán a „szomszéd” választókörzetben folyó politikai harc indította el ezt a váratlan „megtérési” hullámot. A végeredmény azonban mindenképpen ugyanaz lehet, ha az akció sikerrel jár. Igen tanulságos továbbá, hogy a harmadik szabad választások előtt még akadtak, akiknek a meggyőzéséhez elegendő volt egy Mikulás-csomag…

– farkas –