Megkezdődött a FUEN 63. kongresszusa
Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) kongresszusán 52 szervezet vesz részt összesen 250 résztvevővel.
Ferd Crone, Ljouwert város polgármestere köszöntötte elsőként a konferenciát, aki a térség nemzeti értékeiről, történelméről beszélt, melynek során a város neve 250 alkalommal változott. Büszkeségre ad okot, fogalmazott, hogy 2018-ban a város Európa kulturális fővárosa lett. Vincze Lóránt, a FUEN elnöke megnyitó beszédében kitért arra, hogy a szervezet a kisebbségi jogok védelmében nagy lépést tett előre, mikor sikeresen hajtotta végre a Minority SafePack (MSP) aláírásgyűjtési akciót, melynek eredményeként 1 320 053 aláírást sikerült összegyűjteni Európa területén. A kisebbség helyzetéről beszélve az elnök kiemelte: Nem akarunk a politika játékaivá vállni. A kisebbségi jogok védelme nem mond ellent a többségi nemzetek érdekeinek. Sőt, bővíti, gazdagítja az országokat. Ugyanakkor az asszimiláció elkerülése végett biztosítani kell a kisebbségek nyelvi jogait. Ennek érdekében együtt kell működni az EU-parlamenttel. S ha ez most nem megy, meg kell várni az EU-s választásokat. A tagországokkal is szorosan együtt kell működni. Sajnos, negatív példa is akad, hisz Románia bejelentette, nem tartja magára nézve kötelezőnek, és nem támogatja a MSP-et, mert erre semmi nem kötelezi. A FUEN közössége az elmúlt években megerősödni látszik, új fórumok is létrejöttek: oktatási, média-, anyaország nélküli nemzeti kisebbségekkel foglalkozó platform. A FUEN a nemzeti kisebbségek népszámlálása is egyben, hisz számos tagszervezete van, akik nem tagjai az EU-nak. Kiterjedtségének köszönhetően többször sikerült már felhívni a nemzetközi figyelmet egyes kisebbségek jogszűkítésére. Megköszönte Magyarországnak a MSP nagymértékű támogatását, mellyel nem csupán az ország határain kívül élő nemzetrészek, de az országban élő kisebbségek mellett is kiállt.
A kongresszuson több nemzetiségi képviselő között Kelemen Hunor is megszólalt mint MSP-kezdeményező. Üdvözölte az eredményeket, hisz azok mind elvi, mind gyakorlati szempontból fontosak, majd elmondta: Bár gyakran gyűjtünk aláírásokat, de ez az elhúzódó kampány a mi állóképességünket is próbára tette, még akkor is, ha ez a közösségépítés egy formája. Egy olyan országból, mint Románia, nagyon fontos eredmény ez. Ma azonban mindannyiunknak, akik itt vagyunk, dolga van: meg kell győznünk a tagállamokat, hogy ez nem a többség ellen szól, nem akarunk elvenni senkitől semmit. A cél, hogy az országok meghallják a polgáraik szavát, azt, hogy az emberek mit akarnak. Romániában nagy baj van ezen a téren: egyrészt hirdeti, hogy példaértékűen megoldotta a kisebbségek jogait, és erről az EP konferenciát szervez, másrészt megtámadja a MSP-et. „Ez a két vonat a fejekben hogy nem ütközik össze?” – tette fel a kérdést Kelemen Hunor.
Az ülésen részt vett Bocskor Andrea EP-képviselő, aki hozzászólásában a kárpátaljai magyarságot ért kisebbségi jogsértésekről beszélt. Kérdésekre válaszolva kifejtette a kárpátaljai magyarság álláspontját az oktatási, valamint az etnonacionális törvénytervezettel kapcsolatban. A képviselő asszonynak a Kolozsvártól Leeuwardenig című panelben a kárpátaljai magyarságot képviselve lehetősége nyílt elmondani: „Bár az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek közül nekünk a legszervezettebb a képviseletünk helyi és regionális szinten, illetve a Legfelső Tanácsban is van képviselőnk, mégsem számolhatunk be pozitív fejleményekről a kisebbségi jogok terén. Épp ellenkezőleg, az ukrán oktatási törvény nyelvi cikkelye nagyon súlyos: már több évtizede meglévő és Alkotmányban is rögzített jogainktól foszt meg minket – az anyanyelvi oktatás lehetőségétől! Nemzetközi nyomásra van szükség, hogy az Európa felé törekvő Ukrajna ne korlátozza a kisebbségek jogait és ne diszkriminálja, ne kategorizálja állampolgárait!”
Jelen volt az eseményen a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) képviseletében Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke is.
VI
