Választási költségvetés üres zsebbel

A miniszteri kabinet szeptember 14-i ülésén jóváhagyta és továbbította a parlamentnek a 2019. évi költségvetés tervezetét. Volodimir Hrojszman miniszterelnök a dokumentumot az országépítés büdzséjének nevezte, holott az jó esetben is legfeljebb a túlélést biztosíthatja Ukrajna számára.

A tervezet a gazdaság 3%-os növekedésével számol jövőre 7,4%-os infláció mellett. A szakértők értetlenkedve tekintenek ezekre a számokra és a kormány optimizmusára. Egyfelől ugyanis nem teljesen világos, mire alapozza a miniszteri kabinet a 3%-os gazdaságnövekedésre vonatkozó előrejelzését, másfelől nyilvánvaló: Ukrajna pillanatnyi helyzetében a 3%-os növekedés még ahhoz sem elegendő, hogy stabilizálni tudják az ország helyzetét. Légből kapottnak tűnik az inflációs előrejelzés is, hiszen köztudott, hogy valószínűleg az idei 9,9%-os célt sem sikerül tartani, és mostanáig alig történt valami a kormány, illetve az Ukrán Nemzeti Bank részéről a folyamat kiigazítására.

Ami Ukrajna államadósságát illeti, annak összege elérte az 1,3 trillió hrivnyát. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban jelezte, hogy 2019-ben a GDP 60%-ának megfelelő államadósságot 52%-ra szándékoznak csökkenteni, majd 2020-ban 49%-ra, ám ennek az optimista vállalásnak sem látni az alapját. Egyfelől, mert Ukrajna jelenleg csak újabb hitelekből képes törleszteni lejáró tartozásait, másfelől, mert a hitelek nagyobb hányadát külföldi valutában vette fel az ország, így a magas infláció miatt az államadósság hrivnyában kifejezett összege akkor is növekedni fog, ha az ország nem vesz fel újabb kölcsönöket. Némelyek az adósságcsökkentés szándéka mögött a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) sejtik, illetve Ukrajnának azt a törekvését, hogy az újabb hitelek reményében az IMF elvárásainak megfelelő büdzsét sikerüljön elfogadtatni a parlamenttel. (Az IMF-fel folyó tárgyalások némely vonatkozásáról lásd keretes írásunkat!)

A költségvetés összeállítói 30,5 hrivnyás dollárárfolyammal számolnak jövőre, ami szintén arra vall, hogy Kijevben valóban arra számítanak, megkapják az IMF-től a remélt 1,9 milliárd dolláros kölcsönt. Ellenkező esetben ugyanis, tehát e hitel nélkül, a szakértők sokkal valószínűbbnek tartják, hogy a dollár árfolyama 2019 végére eléri a 40 hrivnyát.

Miután egyelőre nem hozták nyilvánosságra a költségvetés tervezetét, a közgazdászok csak találgatják, hogyan szándékozik előteremteni a kabinet az előirányzott bevételeket, amelyek a tervek szerint 130 milliárd hrivnyával fogják meghaladni az ideieket. Az ellenzéki sajtó szerint nem kizárt, hogy csupán egy újabb felfelé kerekített adatról van szó, amely olyan soha nem teljesülő tételekből áll össze, mint amilyennek évek óta az állami vállalatok privatizációjából származó bevétel számít Ukrajnában.

A kormány ugyanakkor számos területen növelni szándékozik a kiadásokat az elmúlt esztendőhöz képest. A legnagyobb növekedést a honvédelem könyvelheti el, amelyre ismét a GDP 5%-át fordítják. Ez jövőre mintegy 210 milliárd hrivnyának felel meg, ami 31,5 milliárddal több, mint idén. A növekmény oroszlánrészét nem fegyverekre költik, a pénzt várhatóan a katonabérek emelésére fordítják, amelyek a miniszteri kabinet számításai szerint mintegy 30%-kal nőnek majd. Automatikusan nőni fognak a személyi állomány jövedelméhez kötött katonanyugdíjak is, miáltal a kormány a szó szoros értelmében betömi a választások előtt az utóbbi időben sokat elégedetlenkedő obsitosok száját.

Az utakra az ideinél 8,3 milliárddal többet, 56 milliárd hrivnyát szánnak. Ebből 17,7 milliárd jutna a helyi jelentőségű utak javítására.

A büdzsé egyik prioritása változatlanul a decentralizáció, ezért 41,4 milliárd hrivnyára növelnék a helyi költségvetések bevételeit. A beszámolók ugyanakkor nem térnek ki arra, hogy miként alakulnak jövőre az önkormányzatoknak a kötelezően ellátandó feladatokból adódó kiadásai.

Az oktatásra 242,1 milliárd hrivnya jutna, ami 27,8 milliárddal több, mint idén. Ebből egymilliárd hrivnyát költenének a tervek szerint az alsós tantermek modernizálására. Miután látható, hogy a költségvetési előirányzat növekménye nem haladja meg számottevően az idén várható infláció mértékét, nyilvánvaló, hogy 2019-ben sem jut a mostaninál sokkal több pénz az ágazatra.

A kormány jövőre 92,3 milliárd hrivnyát szándékozik fordítani az egészségügyre, ami 9,4 milliárddal több a 2018-as előirányzatnál. Miután már tavaly is kevesebb volt a pénz az ágazatban a minimálisan szükségesnél, az infláció figyelembevételével borítékolható, hogy jövőre sem jut elég pénz se az egészségügyi ellátásra, se a gyógyszerár-támogatási programra.

Január 1-jétől havi 4175 hrivnyára emelkedne a minimálbér, ugyanakkor a minimális nyugdíj összege 1497 hrivnyáról 1624 hrivnyára nőne. A létminimum összege is emelkedne: a mostani 1853 hrivnyáról 2011 hrivnyára. Ugyanakkor a szociális kiadásokra fordítható pénz 14,8 milliárddal 301,8 milliárd hrivnyára nőne.

A szociális kiadások látszólag töretlen növekedése ellenére a politikusoknak, a civil szervezeteknek és a szakszervezeteknek is számos észrevételük van a kormány elképzeléseivel kapcsolatban. A szakszervezetek például arra hívják fel a figyelmet, hogy a tényleges létminimum összege jelenleg 5,5 ezer hrivnya körül mozog Ukrajnában, tehát a minimális nyugdíj ennek kevesebb mint az egyharmada, de még a hivatalos létminimum sem teszi ki a felét. Ráadásul azt hallani, hogy a nyugdíjak indexációja nem január 1-jétől történne meg, hanem csak márciusban, tehát közvetlenül az elnökválasztás előtt.

Egyébként azt beszélik, nem kizárt, a szociális kiadásokat azért számították ennyire szűken a költségvetés összeállítói, hogy később, a büdzsé parlamenti vitája során a kormánypárti képviselőknek legyen módjuk megemelni az eredeti előirányzatokat, ezáltal az egyszerű népet védő bajnokokként tüntetve fel magukat a közvélemény szemében. Akár igaz ez a feltevés, akár nem, annyi bizonyos, hogy Ukrajna a következő évet sem fogja megúszni újabb hitelek felvétele nélkül, vagyis már ezzel a nyomorúságos költségvetéssel is túlköltekezte magát.

(ntk)