Közgyűlések a KMKSZ középszintű szervezeteiben

„Mi nem a meghátrálás emberei vagyunk...”

A harminc éve alakult Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Nagyszőlősi Középszintű Szervezete március 30-án tartotta soros közgyűlését a szervezet nagyszőlősi székházában. A gyűlésen 94 küldött volt jelen.

A közgyűlés a Himnusz eléneklésével vette kezdetét. Ezután Barta József, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke köszöntötte a jelenlévőket, és ismertette, hogy a középszintű szervezet köszönetnyilvánító dísz­oklevelet adományoz Milován Jolánnak, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezete korábbi elnökének a sokéves közösségszervező munkájáért.

Barta József – aki egyben a KMKSZ alelnöke és a Kárpátaljai Megyei Tanács (KMT) első elnökhelyettese is – megtartotta elnöki beszámolóját a középszintű szervezet 2018. évi tevékenységéről. Beszédét az elmúlt év legjelentősebb történéseinek összefoglalásával kezdte: „Az elmúlt év legfontosabb eredményei közé sorolom, hogy Kárpátalján sikerült megőrizni a békét, etnikai alapon nincs torzsalkodás annak ellenére, hogy többször is megpróbálták egymás ellen fordítani a nemzetiségeket” – emelte ki, majd hozzátette, hogy sikerült megőrizni, sőt megerősíteni súlyukat a regionális és helyi politikában és a közéletben, emellett sikerült a magyarországi támogatások révén elősegíteni a szülőföldön való boldogulást, ezáltal valamelyest lelassítani a kivándorlást. „Az eredmények megőrzése érdekében a fejlődés útján való továbbhaladásért kell küzdenünk és dolgoznunk az elkövetkezendő időben” – szögezte le Barta József. Ezt a munkát azonban rendkívül megnehezítik azok a támadások, amelyek miatt az előrehaladás helyett védekező harcokat kell vívni a szerzett kisebbségi jogokért, az anyanyelvi oktatás lehetőségének és az anyanyelv közéletben való használatának megőrzéséért. Ennek érdekében „folyton és mindenhol hangunkat kell hallatnunk és tiltakozásunkat kifejeznünk azon intézkedések, események és cselekedetek miatt, melyekkel megfélemlíteni, megalázni, megvádolni és lejáratni akarnak bennünket alaptalanul és igazságtalanul” – fűzte hozzá.

Barta József elmondta, hogy 2018-ban a járás 25 alapszervezetének tagsága összesen 9133 főt tett ki. Beszámolt arról, hogy az elmúlt év során Magyarország támogatásának köszönhetően a járásban 2100 szülő kapott gyermekétkeztetési támogatást, továbbá 1072 oktatásügyi, 364 egészségügyi, 71 művészeti iskolában dolgozó személy részesült fizetéskiegészítésben, 5 művelődésszervező, 12 könyvtáros, valamint 7 médiában dolgozó, oktatási-nevelési támogatásban pedig 4290 szülő részesült. Az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program keretében a Nagyszőlősi járásban 721 pályázó összesen 1 milliárd 821 millió forint vissza nem térítendő támogatáshoz, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. pályázatai révén a járás tíz KMKSZ-alapszervezete összesen kb. 1,5 millió forint összegű támogatáshoz jutott. A magyar kormány támogatásából újítottak fel 11 családorvosi rendelőt, 4 jelenleg is felújítás alatt áll. „A felsorolásból is nyilvánvalóvá válik, hogy Magyarországtól minden eddiginél nagyobb és egyre bővülő keretű támogatást kapunk” – mondta, és ezért köszönetét fejezte ki.

Az ugocsai középszintű szer­vezetben 2018-ban számos kulturális programot szerveztek: megemlékezésekre, honismereti kirándulásokra, színházi előadásokra, koncertekre, táncházakra, sporteseményekre és fesztiválokra került sor. Végezetül köszönetet mondott a járás aktivistáinak munkájukért, melyet a magyar ügyért, e nemzetrész megmaradásáért és megerősödéséért tettek. „Tegyünk lépéseket az esély megteremtéséért, mert csak közös akarattal és cselekedettel tudjuk legfontosabb célunkat, a kárpátaljai magyarság szülőföldön magyarként való megmaradását elérni!” – hangsúlyozta Barta József.

A mandátumvizsgáló bizottság jelentését Illés Katalin, az ellenőrző bizottság beszámolóját Gorondi Albert, az etikai bizottság beszámolóját Király Károly olvasta fel, melyeket a küldöttgyűlés egyhangúlag elfogadott.

Ezt követően dr. Erdei Péter beregszászi magyar konzul átfogó tájékoztatást adott a jelen lévő küldöttek számára a 2019. május 26-i magyarországi európai parlamenti választás kapcsán, illetve megválaszolta a hallgatóság felől érkezett kérdéseket is.

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az ukrán Legfelső Tanács képviselője beszédében a Szövetség harminc éve történt megalakulását emelte ki: harminc év alatt egy új nemzedék már úgy nőtt fel, hogy létezett a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, amely mindent megtett és megtesz azért, hogy megfelelőképpen képviselje a kárpátaljai magyarság érdekeit, ugyanazt az irányvonalat követve már harminc éve. Köszönetét fejezte ki mind­azoknak, akik a kicsit sem könnyű elmúlt három évtized során kitartottak a kárpátaljai magyarság ügye mellett, és tettek annak érdekében, hogy ez a közösség ne csak megmaradjon, hanem fejlődjön is. Ugyanakkor Ukrajnában lezárul egy ötéves ciklus – tette hozzá –, hiszen 2019-ben elnök- és parlamenti választásokat tartanak az országban. Az ukrán sajtóban öt éve folyamatosan zajlik a kárpátaljai magyarság negatív színben való feltüntetése, a határokon történő vegzálása. Az elmúlt egy év különösen veszélyes volt, hiszen felrobbantották a KMKSZ ungvári székházát, a Mirotvorec nevű honlapon listázásra kerültek kárpátaljai magyarok is, s több más olyan cselekmény történt, amely nincs összefüggésben sem az európai gondolkodásmóddal, sem a jogállam fogalmával – mutatott rá a KMKSZ elnöke. A megfélemlítési kísérletek ellenére a kárpátaljai magyarság továbbra is kiáll jogaiért, hiszen „mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk” – fűzte hozzá.

A küldöttgyűlésen felszólalt Dobsa István, a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének (ISZ) elnöke, aki az ISZ 2018-as tevékenységét foglalta össze. Gál Lilla, az Egán Ede Jótékonysági Alapítvány munkatársa a közel 3 éve működő alapítvány eddigi munkáját mutatta be. Kész Barnabás, a KMT képviselője a megyei közgyűlésben folyó munkáról számolt be a gyűlésen. Gál István, a Nagyszőlősi Járási Tanács képviselője, a tanács KMKSZ-frakciójának vezetője is beszámolt az ott zajló tevékenységről, illetve a Pro Agricultura Carpatika munkatársaként a szervezet munkásságáról. Kudron Zoltán, a KMKSZ Nagyszőlősi Alapszervezetének elnöke a városi tanács képviselőjeként röviden összefoglalta a KMKSZ városi tanácsban betöltött szerepét.

A küldöttek ezután megvitatták a beszámolókat és számos kérdést tettek fel a politikai folyamatokhoz, valamint a KMKSZ ISZ működéséhez kötődően, amelyekre az illetékesek adtak választ. A gyűlés végén a szervezet elmúlt évi munkáját a küldöttek egyhangúlag kielégítőnek minősítették. A közgyűlés a Szózat eléneklésével zárult.

Csuha Alexandra

A KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének 30. közgyűlésére a nemrég elkészült Nagydobronyi Magyar Házban került sor.

Elsőként a Kriczky Beáta vezette téglási Dominus kórus adott rövid műsort, majd nemzeti himnuszunk eléneklése után Balogh Lívia, a középszintű szervezet elnöke köszöntötte a küldötteket és a megjelent vendégeket, többek között Bátori József megyei képviselőt, az Ungi Református Egyházmegye főgondnokát, aki március 15-én magyar állami kitüntetést vehetett át.

A közgyűlést köszöntötte Buhajla József ungvári magyar főkonzul, majd munkatársai, Kovácsikné Scheuer Antónia vezető konzul és Bege Krisztina konzul részletesen tájékoztatta a jelenlévőket a közelgő európai parlamenti választások megváltozott magyarországi szabályozásával kapcsolatban.

Köszöntötte a jelenlévőket Popka János, Nagydobrony polgármestere is, akit 1989-ben választottak első ízben polgármesterré, amikor megalakult a KMKSZ alapszervezete a községben. A polgármester megjegyezte, hogy a hatezer lakosú településen, akárcsak harminc éve, ma is mindenben együttműködik a helyi hatalom a KMKSZ-szel, önzetlenül segítik egymás munkáját, és ezért haladnak, emiatt tudnak beszámolni fontos eredményekről. Az együttműködésnek és a magyar kormány támogatásának köszönhetően jöhetett létre a Nagydobronyi Magyar Ház, felépülhetett a faluban egy szakközépiskola, megújult az óvoda, az iskola, és tervben van egy új református óvoda építése is.

Balogh Lívia elnöki beszámolójában elmondta, hogy a kárpátaljai magyarság körében 20–25%-ra tehető a munkamigráció aránya, amely mértékének csökkentésére, a kárpátaljai magyar emberek szülőföldön történő megmaradásának elősegítésére törekszik a KMKSZ a magyar kormány által finanszírozott támogatási programjain keresztül. Ezen programok között említette a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány és a BGA Zrt. pályázati programjait, valamint az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Programot és a Keleti Partnerség programját. Elmondta, hogy a Szövetség az elmúlt időszakban képviselőt tudott juttatni Ukrajna Legfelső Tanácsába, az Európai Parlamentbe, a Kárpátaljai Megyei Tanácsba és a járási tanácsokba, ahol tudta képviselni magyar közösségünk érdekeit, illetve hallatni hangját a különböző nemzetközi testületekben, mint például a FUEN, az ENSZ vagy az EBESZ.

Az elnök asszony elmondta, hogy a tagrevízió miatt kb. 300 fővel csökkent az Ungvári Középszintű Szervezet tagsága, de még így is 12 049 tagja van az Ungvári járásban a KMKSZ-nek. A legnagyobb alapszervezetek továbbra is az ungvári, a csapi és a nagydobronyi, a legkisebb pedig a szerednyei. A középszintű szervezet 31 alapszervezetének 110 rendezvénye volt az elmúlt évben, amelynek közel egyharmadát társszervezésben bonyolították le. Számos sikeres nagyrendezvényt bonyolított le a középszintű szervezet, és szerveztek egy kirándulást is az erdélyi Marosvécsre. Az idén is szerveznek csapatépítő kirándulást, és számos rendezvényt, konferenciát, színházi előadást, koncertet is. Az óvodafejlesztési program keretében a csapi, a téglási és a kereknyei óvoda újulhatott meg, illetve a Keleti Partnerség programjának köszönhetően a Homoki Általános Iskola, a császlóci községháza és a Szalókai Kultúrház épülete is. Ugyancsak magyar támogatással újult meg sok családorvosi rendelő a járásban.

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke a szervezet jubileuma kapcsán elmondta, hogy nincs még egy olyan politikai szervezet az országban, amely 30 éve folyamatosan működne. Eleve a Szovjetunió idején a KMKSZ volt a második nem állami szervezet, amely létrejött a Sevcsenko Társaság után. „Sevcsenko Társaság már rég nincs, de KMKSZ van és lesz is. Elsősorban azért, mert Szövetségünket a kárpátaljai magyarság támogatja, ugyanis közösségünknek szüksége van erre a szervezetre” – jelentette ki a KMKSZ elnöke.

Az elmúlt időszakban Ukrajnában nem tapasztalhattunk fejlődést Brenzovics László szerint, tragikomikusnak nevezte, hogy harminc éve minden tavasszal a „hóval együtt az utak is elolvadnak”. Kiemelte, hogy Ukrajna az egyetlen olyan ország Európában, amely máig nem érte el az 1991-es függetlenné válásakor meglévő fejlettségi szintet. Az ország „bölcs vezetőinek” sikerült elérni, hogy pestis- és kolerajárványok vagy világháború nélkül is több mint 10 millió fővel kevesebb lett Ukrajna lakossága. Az utóbbi öt évben pedig háború is tetézi a problémáinkat, illetve a nemzeti kisebbségek eddig biztosított jogait is igyekeznek korlátozni. „A helyzet rendkívül feszült az országban. Reméljük, hogy ennek az amúgy is nehéz helyzetű országnak sikerül ezeken a választásokon is túljutni” – jegyezte meg a Szövetség elnöke, aki ezúttal is hangsúlyozta, hogy a KMKSZ az elnökválasztáson senkit nem támogat, bár több elnökjelölttel is találkoztak és folytattak tárgyalásokat. A KMKSZ elnöke biztosnak nevezte, hogy lesz második forduló, amely előtt a KMKSZ vezetése megfontolja és meghozza majd a döntését. Brenzovics beszélt a magyarellenes akciókról és zaklatásokról, amelyek kapcsán elmondta, hogy ez a helyzet hamarosan meg kell, hogy változzon, és meg is fog változni. Az ősszel esedékes parlamenti választásra a törvény által garantált magyar többségű választási körzet kijelölésével kapcsolatban pedig egyenesen komédiának nevezte parlamenti képviselőnk azt, amit produkál a Központi Választási Bizottság, így jelenleg az ügyben bírósági eljárás folyik. Az elnök részletesen beszámolt a 2019-re tervezett anyaországi támogatási programokról és beruházásokról is, majd megköszönte a tagság munkáját. Beszámolóját zárva pedig kijelentette: „Reméljük április elsején tudunk majd nevetni!”

Andrejcsák-Tóth Anetta, az ellenőrző bizottság elnöke beszámolt a szervezet anyagi helyzetéről, Medve Andrea, a fegyelmi bizottság elnöke pedig örömmel jelentette be, hogy az elmúlt év folyamán az Ungvári Középszintű Szervezetben nem volt fegyelmi ügy.

Mackó István, az Ungvári Járási Tanács alelnöke beszámolt a nyolctagú KMKSZ-frakció tanácsi munkájáról. A tanács által kiutalt források 60%-át a közutak felújítására fordították. Az alelnök elmondta, hogy a járás lakosságának 32%-a magyar, a járási tanács forrásainak pedig 46,4%-át kapták meg a magyar vonatkozású önkormányzatok, ami a magyar frakció tagadhatatlan sikere. Ezek a források persze eltörpülnek a magyar állam által az Ungvári járásnak juttatott fejlesztési forrásokhoz képest, amelyekért Mackó István köszönetet mondott a magyar állam jelen lévő képviselőinek, hisz nagy mértékben tehermentesítik a járás költségvetését.

Őrhidi László, a középszintű szervezet alelnöke, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány vezetője tájékoztatta a küldötteket a magyar kormányzat által létrehozott falugazdász-hálózat beindulásáról.

Varga Sándor tanár úr bemutatta a KMKSZ és Nagydobrony múltját régi fényképeken bemutató kiadványát. A szép kivitelű, több mint 120 oldalas könyv címe: Fénnyel rajzolt emlékezet.

A KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezete oklevéllel és virágcsokorral mondott köszönetet egykor fontos szerepet betöltött tagjainak: Badó Margitnak, Tagyi Klárának, Katkó Lászlónak, Árokháti Emmának, Szanyi P. Ilonának, Necze Sándornak, Molnár Lászlónak, Szallár Sándornak, Bakos Endrének, Veres Péternek, Varga Erzsébetnek és a középszintű szervezet egykori elnökének, Zselicki Józsefnek.

Végül a közgyűlés résztvevői tortával ünnepelték a KMKSZ 30. születésnapját.

Badó Zsolt