Kitiltották az RMDSZ elnökét Ukrajnából

Az elmúlt hét talán legnagyobb visszhangot kiváltó híre volt a kárpátaljai magyarság körében, hogy másfél évre kitiltották Ukrajnából Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt, romániai parlamenti képviselőt.

Az MTI tudósítása szerint a hírt maga a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke közölte egy közösségi portálon annak nyomán, hogy múlt szombaton nem engedték be az országba. Az RMDSZ elnöke Ungvárra szeretett volna eljutni a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) megalapításának harmincadik évfordulójára.

Amint a politikus a közösségi portálon írta: személyesen szerette volna átadni jókívánságait a KMKSZ-nek. „Beszéltem volna arról a közös útról, amelyet a kommunista diktatúrák bukása óta a Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek bejártak, és azokról a kihívásokról is szóltam volna, amelyekkel szembe kell néznünk. [...] Így nem marad más, mint hogy innen kívánjak boldog születésnapot a KMKSZ-nek, a Szövetség tagjainak és szimpatizánsainak, és egyben a kárpátaljai magyarokat biztosítsam az RMDSZ szolidaritásáról” – áll a bejegyzésben.

Amint leírta, az ukrán határon egyórás várakozás és ellen­őrzés után közölték vele, hogy nem léphet be Ukrajnába. Magyarázatot nem adtak a belépése megtagadására.

„Egy ukrán nyelvű jegyzőkönyvet tettek elém, és bepecsételték az útlevelembe, hogy 2020 október 13-ig nem mehetek be Ukrajnába” – magyarázta.

Kelemen Hunor azonnal tájékoztatta Románia külügyminiszterét a történtekről, hétfőn pedig panasszal fordult a bukaresti ukrán nagykövetséghez, és magyarázatot kért a történtekre.

Olekszandr Bankov, Ukrajna bukaresti külképviseletének vezetője Facebook-bejegyzésben reagált szombat este arra a szerinte „kellemetlen, de természetes” helyzetre, hogy Kelemen Hunort nem engedték be aznap reggel Ukrajna területére. Azt állította: az RMDSZ elnöke már 2017. november 3-a óta nem utazhat be Ukrajnába, és az ukrán hatóságok döntésével a magyar politikus is tisztában volt. A nagykövet szerint ugyanis azóta Kelemen Hunor megpróbált már magyar útlevéllel belépni Ukrajnába, és akkor is elutasították.

A mostani esetről a külképviselet vezetője elismerte, hogy a kitiltásról szóló – Kelemen Hunornak is kézbesített és általa aláírt – határozat nem tartalmaz indoklást, de Bankov szerint ez megszokott gyakorlat az európai országokban. Hozzátette: további magyarázatokkal is szolgál Kelemen Hunornak, ha személyesen felkeresi.

Az RMDSZ elnöke szerint a bukaresti ukrán nagykövet valótlanságot állít, amikor azt mondja róla, hogy korábban magyar útlevéllel próbált belépni Ukrajnába.

„Az elmúlt húsz évben nem voltam Ukrajnában, és soha nem használtam magyar útlevelet. Én be tudom mutatni a mai incidens dokumentumait. Arra kérem a bukaresti ukrán nagykövetet, Olekszandr Bankov urat, hogy ő is mutassa be az állítólagos korábbi beutazásomat megtiltó hasonló dokumentumokat” – reagált közösségi oldalán Kelemen Hunor a külképviseleti vezető állítására.

Kelemen Hunor szombaton este a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva közölte: nem rendelkezik magyar útlevéllel. Szerinte a vele szemben foganatosított intézkedés megszegi a román–ukrán alapszerződés 13. cikkelyének 7-es pontját. A politikus minden bizonnyal a dokumentum ama passzusára gondolt, miszerint a két ország területén élő nemzeti kisebbségeknek joguk van határon átnyúló kapcsolatot ápolni más államok polgáraival, továbbá részt vehetnek civil szervezetek tevékenységein belföldi és nemzetközi szinten egyaránt, mutat rá a kronika.ro.

Az RMDSZ elnöke szerint a kisebbségi jogokkal kapcsolatos állásfoglalásai állhatnak Ukrajnából történt kitiltása hátterében, de erről hétfő délutánig semmilyen hivatalos indoklást nem kapott. Emlékeztetett arra, hogy korábban több román politikussal együtt felemelte a hangját a – kisebbségeket hátrányosan érintő – ukrán oktatási törvény ellen, felszólítva Petro Porosenko ukrán államelnököt, hogy ne hirdesse ki a jogszabályt.

A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium hétfőn bekérette a budapesti ukrán nagykövetet Kelemen Hunor kitiltása miatt Ukrajnából - közölte a tárca az MTI-vel.

Azt írták: „A leghatározottabban kikérjük magunknak az újabb magyarellenes provokációt, az ukrán parlament és kormány folyamatos magyarellenes döntései elfogadhatatlanok.”

Kiemelték: Magyarország „a tisztességtelen ukrán lépések ellenére” többfajta egészségügyi és humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának, „az ukrán vezetők viszont a magyarokat ellenségnek tekintik, ez felháborító és elfogadhatatlan”.

Ugyancsak hétfőn Brenzovics László parlamenti képviselő, a KMKSZ elnöke, valamint Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke levélben kért magyarázatot Kelemen Hunor kitiltására Petro Porosenko elnöktől, Pavlo Klimkin külügyminisztertől, valamint Vaszil Hricaktól, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetőjétől. A levél aláírói hangsúlyozzák, nincs tudomásuk olyan cselekedetről vagy tettről a romániai magyar képviselő részéről, amely az ukrán jogszabályok értelmében indokolttá tenné a kitiltását. A hatóságok döntésének megalapozottnak kell lennie, ellenkező esetben eljárásukkal sértik a román–ukrán alapszerződés 13. cikkelyének 7. pontját, mutatnak rá. Amennyiben az intézkedés nem volt megalapozott, az SZBU és a Külügyminisztérium illetékes tisztségviselőinek felelniük kell tettükért, illetve elnézést kell kérniük azoktól, akiknek jogait megsértették – zárul a levél.

Lapzártánkkor érkezett a hír, mely szerint a román külügyminisztérium szűkszavú, és jobbára semmitmondó közleményben kommentálta az esetet. A bukaresti tárca közölte, hogy tájékoztatást kért a döntés okairól Ukrajna bukaresti nagykövetségétől. Válaszában a román külügyminisztérium megjegyzi, hogy a külföldiek Ukrajnából történő kitiltásáról kizárólag az ukrán hatóságok döntenek, az Ukrajnában akkreditált külképviseleteknek és konzuli hivataloknak semmilyen szerepük nincs ebben az adminisztratív eljárásban. „Az ilyen döntések ellen kizárólag az érintettek fellebbezhetnek az ukrajnai igazságszolgáltatásnál” – olvasható a román külügy által a kronika.ro-hoz eljuttatott válaszban.

Kelemen Hunor hétfőn levélben fordult a történtek kapcsán az Európai Néppárt (EPP) elnökéhez és főtitkárához, tekintettel arra, hogy Petro Porosenko ukrán államfő pártja megfigyelői státust kapott az EPP-ben, és várja a tagfelvételt. A történtek ismertetésén túlmenően a politikus arra kéri az EPP vezetőit, figyelmeztessék Porosenkót, hogy a „legnagyobb tűréshatárt is túllépi” mindaz, amit az ukrán hatóságok tettek. Ezen túlmenően az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése elnökségének vasárnap esti ülésén Korodi Attila képviselő szóvá tette az incidenst.

(MTI/kronika.ro/ntk)