Bajor–magyar segélyben részesült Volóc
Értékes kórházi berendezések átadására került sor a Volóci Központi Járási Kórházban április 11-én, csütörtökön. A humanitárius adományt, amely hasznos hozzájárulást jelent a kórház gyógyító tevékenységéhez és komfortosabbá tételéhez, Kuti László, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának első beosztott konzulja és Loppert Balázs konzul adta át.
Az átadással egybekötött sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a mostani szállítmány érdekes és hasznos együttműködés keretében több partner közreműködésével jutott el ide. Komoly szerepet játszott egy kárpátaljai származású, hosszú ideje Bajorországban élő, kárpátaljai származású magyar orvosprofesszor, Szabad Ferenc, aki az eszközöknek és a berendezési tárgyaknak az összegyűjtéséről gondoskodott. Az egész akciónak a szervezése dr. Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos közreműködésével zajlott. A helyszínen pedig Magyarország Ungvári Főkonzulátusa a helyi kapcsolatain keresztül végezte annak a felmérését, hogy melyik egészségügyi intézményben milyen berendezésre van szükség.
– Magyarország Ukrajna szomszédja, de közvetlenül Kárpátaljáé, és a jó szomszéd szeret segíteni – hangsúlyozta Kuti László, aki kiemelte, biztos abban, hogy ez a segítség a továbbiakban is folytatódni fog. – Amikor humanitárius segítségről, az emberek egészségéről van szó, ott nem beszélünk nemzetiségről, lehet a páciens orosz, ukrán, magyar, ruszin, teljesen mindegy, a lényeg az emberek egészsége, amit meg kell őrizni, vagy helyre kell állítani. Remélem, tudják majd hasznosítani ezeket a berendezéseket, és segítik majd az orvosok, ápolók munkáját ezek az eszközök: betegszállító kocsi, betegtoló ágy matraccal, hordágy, rácsos gyermekágy stb. – jegyezte meg Kuti László, majd gratulált ahhoz a fantasztikus munkához, amelyet a járás lakosai egészségének megőrzése terén végeznek és további sikereket kívánt.
Alla Popelics, a Volóci Központi Járási Kórház megbízott igazgató-főorvosa elmondta, az intézmény 115 fekvőbeteg ellátására alkalmas. Évente 3 ezer pácienst kezelnek itt. A 38 orvos és a nővérek, ápolók nem csupán a Volóci járásban élő mintegy 25 ezer lakost részesítik orvosi ellátásban. Gyakran fordulnak hozzájuk más térségekből, például az Ökörmezői járás közeli településeiről. Ezenkívül gyakoriak a közúti balesetek, előfordulnak rendkívüli esetek az áthaladó vonatokon, de a turisták közül is kerülnek ki pácienseik, akik mérgezést szenvednek vagy sielés közben megsérülnek.
– A gépek régóta cserére szorulnak, de a hiányos finanszírozás nem teszi lehetővé az anyagi-műszaki bázis fejlesztését és cseréjét, így ez gyakorta a külföldi – németek, csehek, most már magyarok – támogatásokkal történik. A németországi Badersdorf várossal testvértelepülési kapcsolatot tartunk fenn. Sokat segítenek, a bútorokon kívül az autóparkot is tőlük kaptuk, a rohamkocsit (reanimmobilt), amellyel Kijevbe vagy külföldre is tudunk súlyos beteget szállítani. Mindezért nagyon hálásak vagyunk – szögezte le a főorvosnő, és reményének adott hangot: annak ellenére, hogy a Volóci a Magyarországtól legtávolabb eső kárpátaljai járás, ez nem lesz akadálya a további együttműködésnek. Majd szerényen megjegyezte, hogy nem szeretne visszaélni az adományozók bizalmával, de a jövőbeni támogatás reményében elmondta, milyen orvosi gépekre – mobil röntgen-, ultrahangos készülékre, kardiográfra, endoszkópra, műtéti gépekre stb. – lenne szükség ahhoz, hogy minőségi egészségügyi ellátást nyújthassanak, és persze ágyakra, éjjeliszekrényekre, székekre. Végezetül ismételten köszönetet mondott az illetékeseknek a bajor–magyar segély célbajutattásáért.
Az átadásra és a sajtótájékoztatóra érkezett magyarországi diplomatákat és az újságírókat Tóth Attila traumatológus, osztályvezető orvos fogadta, és Volócon meglepő módon választékos magyar nyelven ismertette az egészségügyi intézmény történetét és működését. A keletnémetek a múlt század ’80-as éveiben iskolát, óvodát, 3 panelházat és kórházat építettek a településen. 1986-tól ebben az épületben működik a sebészet, a belgyógyászat, a szülészet, a nőgyógyászat, a gyermekosztály, a traumatológia és az intenzív osztály. A régi épületben van az infektológia és a neurológia. Végigkalauzolt minket a klinikán, jártunk a sebészeten, a belgyógyászaton, bepillanthattunk a műtőbe, és láttuk a szállítóágyat, amelynek már egy orvosmúzeumban lenne a helye.
Kérdésemre válaszolva kiderült jó nyelvtudásának a titka: a Beregszászi járásból származó doktor az Ungvári Állami Egyetem orvosi karának befejezése után került ide. Megnősült és már 20 éve dolgozik itt. Egyébként felesége szintén orvos, a belgyógyászati osztály vezetője.
– Sok a munka, de a nem megfelelő finanszírozás miatt a betegek nem kapnak olyan ellátást, amire napjainkban, a XXI. században szükségük lenne. Ennek ellenére a kollektíva mindent megtesz, hogy segítsen a pácienseken. A segélyek, amelyeket kapunk, segítik a kezelés korszerűsítését. Évek óta csak a maradékelv alapján és a választások előtt jut a fejlesztésre. Amit itt látnak, az 90%-ban német felszerelés. De mások is segítik a kórházat, például, Fábián László Árpád Svédországban élő biológus-mérnök és a Csehországban dolgozó vendégmunkások által kialakított kapcsolatok révén szintén érkezik támogatás – jegyezte meg a doktor.
Az állami támogatás a közműdíjakra, munkabérekre és részben a gyógyszerekre elég, de a múlt év végén három hónapos késéssel kapták meg a bérüket a dolgozók.
Az átadáson elmaradt az Ukrajna-szerte szokásos szalagátvágás, volt viszont terepszemle, amely során megtekinthettük a kórház valós helyzetét, és lehetőség nyílott felmérni, mire van a legnagyobb szükség az egyébként kettős érzelmeket kiváltó egészségügyi intézményben. Egyfelől, egy valaha modern, német precizítással épített, és az akkori korhoz mérten jól felszerelt kórházról van szó, ahol a több mint három évtized alatt hazai (szovjet, ukrán) forrásból nem történt fejlesztés. De a személyzetnek köszönhetően mindezt sikerült megfelelő állapotban megőrizni. Másrészt az anyagi nehézségek, a korábbi korrupt főorvos (jelenleg is tart a bírósági eljárás) tevékenységének negatív hatása ellenére a kórház működik – az egyetlen (!) műtőben az 1970-es években gyártott műtőasztalon több mint 40 éves altató-lélegeztetőgép segítségével műtenek.
Rehó Viktória