Szili: A magyar közösségeknek maguknak kell megfogalmazniuk milyen jogokat akarnak megteremteni

A magyar közösségeknek maguknak kell megfogalmazniuk milyen típusú autonómiát és milyen közösségi jogokat akarnak megteremteni – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a felvidéki magyar fiatalok legrégebbi hagyományokra visszatekintő nyári rendezvényének, a Gombaszögi Nyári Tábornak az egyik fórumán múlt csütörtökön.

Szili Katalin erről az Autonómia, mint európai megoldás címet viselő, a Ma7 médiacsalád által szervezett fórumon beszélt.

Az autonómiaelképzelésekről szólva elmondta: nem Budapestről fogják megmondani, hogy a (külhoni magyar) közösségeknek milyen közösségi jogaik legyenek, és milyen típusú autonómiát szeretnének, ezt maguknak a közösségeknek kell megfogalmazniuk, mint ahogy ki kell mondani azt is, hogy mindezt „európai keretek között” lehet megvalósítani.

A miniszterelnöki megbízott a felvidéki magyar közösség említett törekvései kapcsán megállapította: az autonómia szó Szlovákiában sokakban zsigeri félelmet kelt, ezért tisztázni kell az autonómiához kötődő fogalmakat úgy, hogy a többségi szlovák társadalom is megértse, hogy a magyarság nem az elszakadásban gondolkodik, hanem európai keretek között szeretné magának az önigazgatás feltételeit megteremteni.

Leszögezte: az önigazgatás megteremtéséhez, illetve a közösségi jogok megteremtéséhez az is elengedhetetlen, hogy a magyarság politikai erői és civil szervezetei ebben az összefüggésben meghatározzák azt a minimumot, amiben egyet tudnak érteni.

Szili Katalin beszélt a többi Kárpát-medencei külhoni magyar közösség helyzetéről is. Megállapította: jogait tekintve a legjobb helyzetben a vajdasági magyarság van, Erdélyben a székely autonómia a kulcskérdés, Kárpátalján viszont a legnehezebb a helyzet, mivel ott egyelőre a jogszűkítések ellen kell küzdeni.

(MTI/Kárpátalja)