Megalakult a parlament: a szavazógép beindult
Augusztus 29-én megalakult Ukrajna IX. összehívású Legfelső Tanácsa. A helyszín és a képviselők egy része ugyan a régi, az új parlament mégis nagyban különbözik az elődjétől. Ráadásul a kormánypárt, a Nép Szolgája egyetlen nap leforgása alatt akkora átalakulást vitt véghez az ukrán politikában, ami legfeljebb a 2014. évi Majdan után bekövetkezett „rendszerváltáshoz” mérhető.
Mit illik felvenni a parlamentbe?
Múlt csütörtökön a legtapasztaltabb politikusok sem mindig tudták leplezni érzelmeiket, miközben a Legfelső Tanács kupolája alatt az alakuló ülés kezdetére vártak. A parlament újoncait, akik többségükben a Zelenszkij-féle Nép Szolgája párt színeiben jutottak be a törvényhozásba, különösen könnyű volt felismerni csillogó szemükről, tétova mozdulataikról, az esetek többségében konfekciós ruházatukról, no meg arról, hogy igyekeztek csoportokba tömörülni a hatalmas terem sarkaiban, vagy fegyelmezetten ültek a zöldposztós padsorokban.
Ilyenkor óhatatlanul előfordulnak kisebb gikszerek. A 28 éves Olha Kovalj például rózsaszín nadrágkosztümöt választott az ünnepélyes eskütételhez, ami önmagában még nem lett volna baj, de a strana.ua utánajárt, hogy kiegészítőnek egy 2650 dolláros Gucci bőrtáskát választott. A táska színe illett a kosztümhöz, az ára azonban nem passzolt egy olyan párt képviselőjéhez, amely magát a nép szolgájaként igyekszik eladni.
Külön tanulmányt érdemelnek a leköszönt kormányerők ismét parlamentbe jutott politikusai, akik először ízlelhették meg az ellenzéki politizálás keserűségét. Irina Lucenko (Európai Szolidaritás), aki az elmúlt években márkás (és drága) ruháiról volt ismert, most szürkének tűnt korábbi önmagához képest, ami nem csoda, hiszen különösebben nem volt mit ünnepelnie. Párttársa, Viktorija Szjumar eleve feketébe öltözött, ruházata komorságán csak egy színes bizsu nyaklánc enyhített valamicskét. Julija Timosenko, a Haza vezére viszont fehérbe öltözött az esemény tiszteletére, és új frizurával jelentkezett. Akkor még nem sejthettük, hogy az alakuló ülés talán pártja számára is egy új éra kezdetét jelenti.
Az új éra kezdete
Az alakuló ülést Andrij Parubij, az előző Rada leköszönő elnöke nyitotta meg, eredményes munkát kívánva az utódoknak. Az eseményen jelen volt Volodimir Zelenszkij elnök és négy elődje – Leonyid Kravcsuk, Leonyid Kucsma, Viktor Juscsenko, Petro Porosenko –, valamint számos meghívott vendég. Petro Porosenko öltönye ezen a napon is kifogástalan volt, s vélhetően külföldi szabók keze munkáját dicsérte, arca azonban sápadtnak tűnt.
Az eskü szövegét a parlament emelvényéről az új törvényhozás korelnöke, Julij Joffe (Ellenzéki Platform – Az Életért) olvasta fel. Ezután szünetet rendeltek el, hogy a képviselők aláírhassák az eskü szövegét, illetve megalakulhassanak a frakciók.
A honatyákra a nap második felében zsúfolt program várt, a délutáni ülés mégis jókora késéssel kezdődött el bizonyos technikai problémák miatt. Rossz jel, gondolhatta kárörvendőn az ellenzék, de nem lett igazuk.
A képviselők első dolga volt megválasztani Dmitro Razumkovot, a kormánypárt, a Nép Szolgája listavezetőjét a Legfelső Tanács elnökévé. Első helyettese párttársa, Ruszlan Sztefancsuk lett. A parlament emelvényén helyet foglaló új vezetők hangja kezdetben el-elcsuklott a megilletődöttségtől, illetve a helyzet szokatlanságától, ám ez egyáltalán nem befolyásolta munkájukat. Mindjárt szolgáltak is egy meglepetéssel, amennyiben Olena Kondratyukot, a Haza párt képviselőjét választották meg a házelnök helyettesévé.
Kondratyuk megválasztására általános felzúdulással reagált az ellenzék. Előzőleg Az Ellenzéki Platform – Az Életért párt azon a véleményen volt, hogy a Rada második legnagyobb pártjaként őket illeti az egyik házelnökhelyettesi tisztség, s mindjárt jelölték is a posztra a kárpátaljai származású, még az egyesült Szociáldemokrata Párt kormányzása idején elhíresült Nesztor Sufricsot. Saját jelölttel hozakodott elő az Európai Szolidaritás és a Hang is. Némi vita után következhetett a szavazás, amelyből kiderült, hogy a teremben helyet foglaló tisztelt képviselők mindössze két dologban értenek egyet: túlnyomó többségük nemmel szavazott Sufricsra, s legalább ugyanennyien támogatták Kondratyuk megválasztását.
Egy hallgatólagos megállapodás
A Haza jelöltje természetesen nem az ellenzék szavazataival lett a Legfelső Tanács alelnöke, ahhoz szükség volt a Nép Szolgájának voksaira. Ez a támogatás viszont – elvben – csak úgy válhatott lehetségessé, hogy a kormánypárt előzetesen – még ha csak hallgatólagosan is, de – megegyezett a Julija Timosenko vezette politikai erővel valamiféle együttműködésről, bár hivatalosan nem léptek koalícióra a felek. A megállapodás lehetőségére eddig semmi vagy szinte semmi nem utalt, a későbbi voksolások eredményei viszont egyelőre megerősíteni látszanak a feltevést: a Haza a valóban fontos kérdésekben rendre együtt szavazott a kormánypárttal. Hogy valóban létezik-e valamiféle megállapodás, az valószínűleg igen gyorsan kiderül majd az elkövetkező ülésnapokon.
Emellett a független honatyák is rendkívül „lojálisaknak” bizonyultak, a kormánypárt szinte minden szavazás alkalmával számíthatott legalább 10-20 voksra az 54 fős független tábor részéről. (Ismertté vált, hogy a függetlenek időközben létrehozták saját képviselőcsoportjukat A jövőért néven, amelyhez eddig legalább 23 honatya csatlakozott, köztük a munkácsi járási illetőségű Viktor Baloga is. Tudvalévő, hogy a képviselői csoportok ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint a frakciók, ami azért lehet fontos, mert létszámát tekintve A jövőért alig marad el az ellenzéki frakcióktól.)
Újfajta munkamorál
Ami a kormánypárti képviselőket illeti, ők ezen a maratoni munkanapon példát mutattak kitartásból, amennyiben 16 órán át zokszó nélkül tűrték az ülésteremben a hőséget, és nem panaszkodtak, amiért sokuknak megebédelni sem volt idejük. A tévénézőnek az lehetett a benyomása, hogy órákon át nem állnak fel a helyükről, még a mosdóba se mennek ki, s a megadott jelre olyan természetességgel szavaznak együtt, ahogyan például a szardíniák mozognak szinkronban a tenger mélyén. Soha még frakció ilyen fegyelmezetten nem viselkedett a Legfelső Tanács üléstermében!
Üdítő volt tapasztalni, hogy az új parlamentben nem divat hosszú beszédeket tartani, a képviselők nem borulnak folyton megválasztott társaik nyakába, s a hatalmas virágcsokrok ajándékozása is kiment divatból. Kiderült továbbá, hogy a kormánypárt képviselői immunisak az ellenzéki sértésekre, s nem lehet őket ordítozással megfélemlíteni. Az ellenzéknek meg kellett szoknia, hogy mikrofonjaikat következetesen kikapcsolják, ha letelt a felszólalásukra szánt idő, s akármit gondoltak-mondtak is, előbb-utóbb elkövetkezett a szavazás pillanata, amikor kérlelhetetlenül érvényesült a többség akarata.
Az elnök nem viccel
A késő délutáni órákban ismét megjelent a parlament üléstermében Volodimir Zelenszkij, aki rövid beszédet intézett a képviselőkhöz. Az államfő kevesebb sms-t, több munkát kívánva gratulált a honatyáknak a Rada megalakulásához. Nem sokat teketóriázva választás elé állította a képviselőket rákérdezve, hogy miként kívánnak bekerülni a tankönyvekbe: mint az a parlament, amelyben nem volt verekedés, hiányzás és gombnyomogatás (mások helyetti szavazás), vagy mint az a Legfelső Tanács, amely minden korábbinál rövidebb ideig működött. „Ez a mi közös próbaidőnk” – mutatott rá Zelenszkij a párt választási programjának végrehajtását sürgetve. Hangsúlyozta, módjában állt megtapasztalni, hogy a parlamentet feloszlatni nem is olyan vészes feladat.
Miután elmondta beszédét, az elnök a teremben maradt, hogy lássa, miként születnek meg egymás után a fontos döntések. Arcán fokozott éberség és feszültség látszott. Alig száz napja volt hivatalban, de már nem a gondtalan komikus ült előttünk, hanem az államfő, aki folyton azt lesi, honnan érheti támadás.
Beindult a szavazógép
A Rada a továbbiakban Olekszij Honcsarukot, az Elnöki Hivatal eddigi helyettes vezetőjét nevezte ki kormányfővé. Beszédében a miniszterelnök kormánya legfontosabb feladataiként a hatalmas államadósság kezelését, a gazdasági növekedés gyorsítását, a kelet-ukrajnai háború lezárását, a korrupció és a csempészés felszámolását, valamint a munkahelyteremtést jelölte meg. Szavaztak a képviselők az új kormány tagjairól is. Így Volodimir Zelenszkij elnök javaslatára a védelmi miniszter Andrij Zahorodnyuk lett, a külügyi tárcát pedig Vadim Prisztajko irányítja majd. (A kormányról lásd keretes írásunkat!)
Ugyancsak az államfő előterjesztése nyomán a parlament Ivan Bakanovot nevezte ki az Ukrán Biztonsági Szolgálat élére. Az új főügyész Ruszlan Rjabosapka lett, aki Honcsarukhoz hasonlóan szintén az Elnöki Hivatal helyettes vezetője volt eddig.
Éjszakai szavazás
Bármennyire hatékonyan dolgozott is a parlament, késő este lett, mire jóváhagyták az új parlamentben megalakítandó 23 bizottság elnökeinek, elnökhelyetteseinek, titkárainak és tagjainak névsorát. Megerősítették, hogy a bizottságoknak legkevesebb öt, de legfeljebb 34 tagjuk lesz.
Az ellenzék másodszor is felháborodott a nap folyamán, mivel szerintük a Nép Szolgája törvénysértő módon járt el a bizottsági helyek és tisztségek elosztásakor, amelyeknek döntő többsége így a kormánypártnak jutott. Az sem tetszett a nemzeti ellenzéknek, hogy pártja Nesztor Sufricsot jelölte a szólásszabadság kérdéseiben illetékes bizottság élére, s ezt a többség elfogadta. Ismét bebizonyosodott, hogy a Porosenko-féle ellenzék, az Európai Szolidaritás nehezen tud megbékélni az új parlamenti erőviszonyokkal, amelyek nem nekik kedveznek.
Bár némelyik honatya ugyancsak álmosnak tűnt már, a Legfelső Tanács éjféltájban elfogadta a képviselők mentelmi jogának megszüntetéséről szóló alkotmánymódosító indítványt. Első olvasatban ehhez az egyszerű többség, 226 szavazat is elég lett volna, mégis több mint 300 voksot kapott a tervezet. Láthatóan az ellenzék sem mert nemmel szavazni ebben a kérdésben, annál is inkább, mivel némelyikük már 2014 óta ígérgeti a mentelmi jog megszüntetését.
Végül eldőlt, hogy a IX. összehívású Legfelső Tanács II. ülésszaka szeptember 3-án veszi kezdetét, s 2020. január 24-ig tart majd.
A fővárosban elmúlt két óra, amikor Dmitro Razumkov végre berekesztette az alakuló ülést. Láthattuk, a kormánypárt tartotta magát ígéretéhez: addig senki nem ment haza, amíg át nem rágták magukat az első munkanapra betervezett valamennyi napirendi ponton.
P. S. Ukrajna Legfelső Tanácsa keddi ülésén második olvasatban is elfogadta a képviselők mentelmi jogát eltörlő alkotmánymódosító indítványt. A tervezetre 373 képviselő szavazott igennel a 424 fős parlamentben. A mentelmi jog 2020. január 1-jétől szűnik meg, ehhez azonban módosítani a kell a kérdésről rendelkező alsóbbrendű törvényeket is.
(ntk)
Új kormánya van Ukrajnának
A Legfelső Tanács első ülésén, csütörtökön este kinevezte Olekszij Honcsaruk miniszterelnököt és kormányának tagjait. A döntést 281 igen szavazattal, 26 ellenszavazat mellett hozta meg a törvényhozás. Lássuk, mit kell, illetve mit lehet tudni az új kormányról és minisztereiről!
A miniszteri kabinetet 11 férfi és hat nő alkotja. A kormány tagjainak átlagéletkora mindössze 39 év.
Zelenszkij és csapata jelentősen átszabták a minisztériumokat. Mostantól nem lesz külön Agrárpolitikai Minisztérium, a területért ezentúl a gazdaságpolitikai tárca felel. A Környezetvédelmi Minisztériumot összevonták az Energetikai Minisztériummal. Összeolvadtak a veteránügyi és a megszállt területekért felelős tárcák. Hasonló sors vár a kulturális, az informatikai, valamint az ifjúsági és sporttárcákra is. Ugyanakkor létrehozzák a Digitális Átalakulás Minisztériumát.
Ily módon a pillanatnyi helyzet szerint az új kormány mindössze 15 tárcából fog állni, szemben a Hrojszman-kabinet 19 minisztériumával. Az új miniszteri kabinetet 17 miniszter alkotja majd a korábbi 25-tel szemben. További újdonság, hogy Olekszij Honcsaruk kormányában nem neveztek ki első miniszterelnök-helyettest, s kormányfőhelyettesből is csak kettő lesz a korábbi hattal szemben.
A kormány legrejtélyesebb tagjainak egyike maga a miniszterelnök, amennyiben a közvélemény egyelőre alig tud róla valamit. A jogi végzettséggel rendelkező Honcsaruk mindössze 35 éves, ő minden idők legfiatalabb ukrán miniszterelnöke. (Elődje, Volodimir Hrojszman 38 évesen lett kormányfő.) Politikai pályafutása valamivel a 2014-es Majdan előtt kezdődött, ám különösebb sikerek nélkül. Vonzalma a kormányzati munka iránt a 2013–2014-es események után mutatkozott meg. Ekkoriban sokat foglalkozott a vállalkozásbarát jogi környezet megteremtésének kérdéseivel. Ismerősei jó szakemberként, a munka megszállottjaként jellemzik őt.
Egyes források szerint körülbelül egy évvel ezelőtt ismerkedett meg Volodimir Zelenszkijjel és környezetével, s igen hamar tekintélyre tett szert körükben. Zelenszkij elnökké választása után az Elnöki Hivatal vezetőjének gazdasági kérdésekben illetékes helyettese lett. Elemzők rámutatnak, logikus az államfő szempontjából, hogy csapata egyik kipróbált tagját jelölte miniszterelnöknek. Sajtóinformációk szerint további érv Honcsaruk mellett, hogy a többi jelölt ragaszkodott a miniszteri kabinet önállóságának megőrzéséhez, míg ő késznek mutatkozott mindenben együttműködni az Elnöki Hivatallal. Végül, de nem utolsósorban, Honcsaruk mellett szól, hogy az ukrán sajtó szerint a befolyásos oligarchák egyikéhez sem fűzik szoros szálak.
Megjegyzendő azért, hogy amit egyesek az új miniszterelnök érdemének tartanak, mások ellene szóló érvként hozzák fel. Az Ukrajinszka Pravda forrása szerint például az elnöki hivatal vonatkozásában mutatott együttműködési hajlandóságát többen függőségnek tekintik, egyfajta hajlamnak, hogy alávesse magát a felette állóknak. A portál egy másik forrása viszont azt állítja, Volodimir Zelenszkijt Honcsaruknak az a képessége győzte meg, hogy rövid idő alatt érjen el látványos eredményeket, hiszen a „Ze!” kormányzat egész tevékenységét a hatékonyságra, a gyors eredményekre szeretnék építeni.
És most lássuk a kormány tagjait!
Európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettes – Dmitro Kuleba (38 éves, diplomata, Ukrajna képviselője az Európa Tanácsban).
Miniszterelnök-helyettes, digitális átalakulásért felelős miniszter – Mihajlo Fedorov (28 éves, eddig az elnök digitalizálási tanácsadója volt).
A miniszteri kabinetet irányító miniszter – Dmitro Dubilet (34 éves, az Ihor Kolomojszkij-féle PrivatBank volt informatikai igazgatója).
Pénzügyminiszter – Okszana Markarova (42 éves, az előző kormányban is ő töltötte be ezt a posztot).
Gazdaságfejlesztési, kereskedelmi és mezőgazdasági miniszter – Timofij Milovanov (44 éves, a Kijevi Gazdasági Iskola tiszteletbeli elnöke).
Infrastrukturális miniszter – Vladiszlav Kriklij (32 éves, közgazdász, mostanáig a Belügyminisztérium fő szolgáltatóközpontjának vezetőjeként dolgozott).
Energetikai és környezetvédelmi miniszter – Olekszij Orzselj (35 éves, a Nép Szolgája párt parlamenti képviselőjévé választották, korábban az energetikai szabályozó hatóságoknál tevékenykedett).
Védelmi miniszter – Andrij Zahorodnyuk (42 éves, jogász, Volodimir Zelenszkij elnök külső tanácsadója, hosszú időn át dolgozott a bányaiparban).
Belügyminiszter – Arszen Avakov (55 éves, az elmúlt öt esztendőben is ő vezette a tárcát).
Külügyminiszter – Vadim Prisztajko (49 éves, karrierdiplomata, Pavlo Klimkin leköszönt külügyminiszter helyettese volt, Ukrajna képviselője a NATO-ban).
Egészségügyi miniszter – Zorjana Szkalecka (39 éves, jogász, a 2014-es forradalom után az egészségügyi reform kidolgozásában vett részt szakértőként).
Oktatási miniszter – Hanna Novoszad (29 éves, politológus, korábban az oktatási tárca stratégiai tervezési és európai integrációs főosztályát vezette, a Nép Szolgája parlamenti képviselőjévé választották).
Igazságügyi miniszter – Denisz Maljuszjka (37 éves, a Nép Szolgája parlamenti képviselőjévé választották, korábban jogászként működött, elsősorban a gazdaságszabályozás és a csődeljárások területén).
Közösség- és területfejlesztési miniszter – Olena Babak (50 éves, az előző parlamentben az Önsegítés párt képviselője volt, azt megelőzően területfejlesztési kérdésekkel foglalkozott).
Kulturális, ifjúsági és sportminiszter – Volodimir Borogyanszjkij (45 éves, az elnök külső tanácsadója, közgazdász, korábban évekig a médiában dolgozott).
Veteránügyi, az ideiglenesen megszállt területekért és a belső menekültekért felelős miniszter – Okszana Koljada (38 éves, tartalékos ezredes, az előző kormányban a veteránügyi tárca helyettes vezetője).
Szociálpolitikai miniszter – Julija Szokolovszka (34 éves, közgazdász, volt pénzügyminisztériumi tanácsadó).
(zzz)
