Brinkács István-tárlat Ungváron
Kedden, október 15-én délután Magyarország Ungvári Főkonzulátusán Brinkács István ungvári festő olajképeiből és bőrtechnikával készített alkotásaiból álló kiállítás nyílt.
– Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt évek során a főkonzulátus előcsarnoka az ungvári képzőművészek alkotásainak egyik színvonalas kiállítótermévé vált. A mai napon egy különleges kiállítás megnyitására kerül sor: Brinkács István hozta el egyéni, eredeti technikával készített alkotásait – mondta köszöntőjében Kuti László első beosztott konzul, majd röviden ismertette a művész életútját, aki a közelmúltban ünnepelte 70. születésnapját, és nagyon sok szállal kötődik Ungvárhoz, ma is ebben a városban él és dolgozik.
Brinkács István 1949. október 3-án született Ungváron. Itt végezte el Bakonyi Zoltán rajzstúdióját, majd az Odesszai Usinszkij Főiskola művészeti grafika szakán tanult. Az ungvári Képzőművészeti Alapnál helyezkedett el, művészeti makettezéssel foglalkozott. Több műfajt is űz: festészet, grafika, arcképfestészet, ikonfestés, kollázs, bőrművesség, fafaragás, restauráció, makettezés. 1971 óta megyei, köztársasági, külföldi, ezen belül magyarországi tárlatok, határon túli alkotóműhelyek állandó résztvevője. Több egyéni és csoportos tárlata volt Ungváron, Magyarországon, de figuratív csatajeleneteit kiállították a Luxemburgi Katonai Múzeumban, a szentté avatott misszionáriusokról készített portréiban pedig Vatikán közönsége is gyönyörködhet.
Fuchs Andrea, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége Munkácsy Mihály Képzőművészeti Egyesületének titkára, a kiállítás kurátora felidézte a mintegy 10 évre visszatekintő ismeretségük és együttműködésük történetét.
– A művész 60. születésnapja alkalmából a néprajzi múzeumban szerveztük meg a tárlatot, majd egy időre szem elől vesztettük, mert dolgozott külföldön és idehaza egyaránt. Nemrég összefutottunk és eldöntöttük, hogy jubileuma alkalmából újra szervezünk egy kiállítást, ahol bemutathatja az elmúlt évtized alkotásait. Munkái valóban unikálisak, hiszen festészettel, grafikával sokan foglalkoznak, de bőrművességgel nem.
Ezután a művész vette át a szót és szerényen megjegyezte, nagyon örül a lehetőségnek, hogy Magyarország főkonzulátusa mutathatja be műveit, amelyeket a látogatók elbírálására bocsát.
Megtudhattuk, Európa-szerte is ritka, aki ilyen technikával dolgozik, mert a bőr beszerzése nem egyszerű. Az első darabkákat festette, főzte, a lakás gyakorlatilag vegyi műhely volt. Amióta Kárpátalján működik egy olasz cég, amely táskákat varr, azóta számára megoldódott az alapanyagkérdés. A maradékot, a sérült, vagy vastagsága miatt nem megfelelő bőrt megvásárolja.
A technikáról kérdezve kiderült, hogy erős ragasztékkal dolgozik.
– Nagyon óvatosnak kell lenni, mert amit már felragasztottam és mégsem tetszik a szín, a cserével rontom az alapot. A bőrrel is óvatosan kell játszani, hogy a mélységet, a dombort lehessen érezni – avat be az alkotás rejtelmeibe, és felhívja a figyelmem a Lovak az istállóban című alkotás egyik részletére, amivel az alkotó nincs megelégedve. – Már nem tudom átcsinálni, mert azzal csak elrontanám – jegyezte meg Brinkács István.
Általában egy kép egy hónap alatt készül el, de a Boksay József Ungvár 1927 festménye alapján készített művén közel 3 hónapig dolgozott. Mint mondotta, szeretet és óriási türelem kell az alkotáshoz.
Képeit a technikán kívül a lendületük, frissességük és stílusuk teszik a művészet érdekes színfoltjává. Bőrművei ugyanolyan kifejezőek, mintha festmények lennének. A kígyóbőrből készített ablaküveg más-más szögből nézve szinte világít, színekben játszik, megadva az üveg hatását. És még sorolhatnám a különlegességét, de ehelyett azt ajánlom, nézzék meg! A kiállítás egy hónapig tekinthető meg Magyarország Ungvári Főkonzulátusán.
Rehó Viktória