20 éves a kertészmérnök képzés a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán

Magyar Tudomány Napja – 2019

A Magyar tudomány napja alkalmából idén november 15–16. között ünnepelte a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola a Szent István Egyetem (SZIE) által 1999 szeptemberében elindított kertészmérnöki szak beregszászi kihelyezésű levelezői tagozatának 20 éves, jubileumi évfordulóját. Az ünnepélyes megnyitónak a Rákóczi-főiskola Esztergom terme adott otthont. A konferencián a meghívott vendégek mellett részt vettek a kertészmérnöki szakon diplomát szerzett egykori diákok, illetve a szakon jelenleg is tanulmányokat folytató fiatalok, valamint a Rákóczi-főiskola biológia szakos hallgatói. 

Elsőként Kolozsvári István, a Fodor István Kutatóközpont vezetője az esemény moderátora köszöntötte az egybegyűlteket, majd arról tájékoztatta a konferencia résztvevőit, hogy a főiskola Biológia és Kémia Tanszékén belül működő Fodor István Kutatóközpont minden év novemberében megszervezi a Magyar Tudomány Napja rendezvényt. Ez az alkalom egy remek lehetőség arra, hogy megismerjék a szülőföldünkön zajló természettudományi kutatásokat, valamint a jelenleg is aktív és egykor komoly eredményeket elért kutatókat. 

Dr. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, az esemény házigazdája köszöntőbeszédében a kertészmérnöki képzéssel kapcsolatban elmondta, hogy egy olyan képzésről van szó, amelyből a Kárpátalján élő lakosság nagy része mindig is megélt, és nagyrészt jelenleg is ebből profitál. Visszatekintett a kezdetekre a beregszászi kertészmérnöki képzés 1999. évi beindítására, amely eredményeként már 20 éve sikeresen működik ez a tudástranszfer formáció. Ez alatt az évek alatt felnőtt egy olyan generáció, akik nemcsak megtanulták a szakmát, de a megszerzett biztos elméleti és gyakorlati tudást képesek átadni a jelenlegi hallgatóknak is. A Rákóczi-főiskola rektora arról is tájékoztatta a konferencia résztvevőit, hogy a SZIE-vel kötött szerződés keretein belül az idei tanévtől már az élelmiszermérnök képzés is sikeresen beindult a már meglévő kertészmérnök és mezőgazda mérnök képzés mellett. A kárpátaljai földterületek elveszése, kiárusítása miatt a kertészmérnök képzést tovább kell fejleszteni. Az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ által készített tanulmány alapján született gazdaságfejlesztési program ‒ amely a magyar kormány támogatásával valósul meg ‒ egyértelműen rámutat arra, hogy nincs más lehetőségünk, csak ha önmagunkat kitaláljuk, hiszen ezen keresztül tudunk csak megmaradni ‒ fogalmazott Orosz Ildikó. 

Dallos Gyula, az Agrárminisztérium, a Kincsem ‒ Nemzeti Lovas Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos köszöntőbeszédében kiemelte, hogy az a település, amelynek van történelmi gyökere és helye, annak van múltja, de csak annak van jelene, amelynek vannak kulturális és oktatási intézményei. Beregszász boldog lehet, mert mindkettővel rendelkezik ‒ tette hozzá. Egy oktatási intézménynek a rangját és erejét nem az határozza meg, hogy milyen indirekt értéket képvisel, hanem mi, a belső szelleme és tartalma, az oktatók tudása, és az azon felvértezett hallgatóknak az életben való alkalmassága ‒ fogalmazott a miniszteri biztos. Olyan oktatókra van szükség ‒ folytatta ‒, akik az Istentől kapott adottságokkal teszik a dolgukat, és a cselekedeteikért felelősséget vállalnak. Beszéde végén úgy fogalmazott: „Azt kívánom, hogy mindenki a saját területén hittel és hitelesen a nemzeti zászlónknak megfelelő színmagyarázattal erőben, erényben és reménnyel mutassa meg alkotótudását a nemzet tiszteletére, s dicsőségére.” 

Ezt követően Csizmadia Alexandra, Magyarország Beregszászi Konzulátusának külgazdasági attaséja köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében a szakmával kapcsolatban elmondta, hogy egy kertészmérnöknek jó áttekintéssel kell rendelkeznie az ország mező- és élelmiszer-gazdaságáról is. Hiszen ezek is részei a kertgazdaságnak, ami pedig része a mezőgazdaságnak. Tovább folytatva a Külgazdasági és Külügyminisztérium által 2019 tavaszán kiadott Nemzeti Export Stratégiájáról tájékoztatta a jelenlévőket, amelynek az egyik fókuszterülete a mezőgazdasági gép- és eszközgyártás, és amelyben Magyarország nettó exportőrnek számít az Európai Unión belül. 

Ünnepi beszédet hallhattunk még Nyitrainé dr. Sárdy Diána Ágnestől, a SZIE Kertésztudományi Karának dékánjától. A kertészmérnöki képzésről elmondta, hogy múlt nélkül nincs jövő, mert ha 1999-ben nem sikerül beindítani a szakot, akkor most nem ünnepelhetnénk itt, és nem nézhetnénk a jövőbe annak érdekében, hogy tovább fejlesszük, erősítsük az együttműködésünket a Rákóczi-főiskolával. Az ember mindent akkor csinál jól az életben, ha szívből, lélekből, szeretettel csinálja ‒ fogalmazott. Beszédét József Attila Kertész leszek versével zárta. Ezt követően pedig a Szent István Egyetem vezetősége nevében, illetve a Kertésztudományi Kar nevében egy-egy köszönő oklevelet nyújtottak át dr. Orosz Ildikónak. 

Ezt követően még dr. Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Természettudományi és Művészeti Karának dékánja, dr. Lengyel László, a SZIE zentai Konzultációs Központjának vezetője, a Pro Scientia Naturae Alapítvány elnöke, dr. Jakab Sámuel, a SZIE nyárádszeredai kihelyezett képzésének nyugalmazott tanára, tagozatvezetője, valamint Fandaljuk Alla, Ukrajna Talajvédelmi Intézetének munkatársa mondták el ünnepi köszöntőbeszédeiket és további ajándékokat adtak át a rektor asszony, illetve a Rákóczi-főiskola számára. 

Az eseményt számos más meghívott közéleti személyiség, főiskolai-egyetemi oktató és szakember is megtisztelte jelenlétével, többek között: Beke Mihály András, Magyarország Beregszászi Konzulátusának első beosztott konzulja, dr. Geösel András, a SZIE Kertésztudományi Karának (SZIEKK) oktatási dékánhelyettese, Simon Gergely, a SZIEKK határon túli levelező tagozatának tagozatvezetője, Magyar Zoltán, a Magyar Országgyűlési Labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, Sin József, a Beregszászi Járási Tanács és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi Középszintű Szervezetének az elnöke, Vass Ilona, a Rákóczi-főiskola rektorhelyettese, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány igazgatója, Váradi Natália, a Felnőttképzési Központ vezetője, Buda Zsuzsanna, a Tanulmányi és Karrierkövetési Osztály vezetője. 

A hivatalos megnyitót követően Dallos Gyula lapunknak adott interjújában elmondta, hogy az együttműködés folyamatos az anyaország és a külhoni régiók között, amely azonban az utóbbi 10 évben erősödött fel, mivel a jelenlegi magyar kormány szívügyének tartja a Trianon után, az anyaországból kiszakadt magyar honfitársainak sorsát, az életkörülményeit, a fejlődéshez, a tudáshoz és a tanuláshoz való jogát, az anyanyelvének a gyakorlását, hiszen nyelvében él a nemzet. 

Dr. Orosz Ildikó az Ungvári TV21-nek és lapunknak adott közös interjújában arról beszélt, hogy nagy örömére szolgál a kertészmérnöki képzés 20 éves jubileuma, hiszen ez elősegíti az itthon maradt kárpátaljai fiatalok tudásának a fejlesztését. A megszerzett tudás arra inspirálja azokat a diákokat, akik ezen a képzésen folytatták tanulmányaikat és szereztek diplomát, hogy a szakértelmüket már a saját gazdaságukban tudják alkalmazni, illetve kamatoztatni. A másik nagyon fontos szempont az, hogy ez a képzés összehozta Kárpátalján a kertészettel foglalkozó értelmiséget, akik immár az itthoni körülményeket ismerve gondolkodnak azon, hogyan lehetne fejleszteni a gazdaságot. Ehhez Kárpátalján is kialakultak olyan gyakorlótelepek, amelyek átvették a külföldi, magyarországi innovatív gyakorlatokat, pl. a borászok közül sokan áttértek az új borászati technológiákra. Ebből kifolyólag jelenleg már mi is rendelkezünk olyan hálózattal, ahol a hallgatóknak megmutathatjuk, hogy itthon is lehet érvényesülni. Lehetőségeink közül nagyon fontos, hogy megmaradjon és fejlődjön a háztáji gazdaság, a farmergazdaság, a falusi vendéglátás, a turizmust kiszolgáló ipar – ezeknek az előremozdítását szolgálja 20 éve a kertészmérnöki képzés a főiskolán ‒ nyilatkozta a rektor asszony. 

A jövőt illetően elmondta, hogy Kárpátalján nagy lehetőség van a lovas kultúra-, a lótenyésztés-, és a lovas turizmus meghonosításában, illetve fejlesztésében. Ahhoz, hogy a turisták minden évben visszajöjjenek és, hogy ebből meg tudjanak élni a kárpátaljai emberek, ehhez mindig új lehetőségeket kell számukra biztosítani, így mi is megpróbálunk belekapaszkodni a Kincsem ‒ Nemzeti Lovas Program által kínált lehetőségekbe. 

A finom ebédet követően a konferencia szakmai része következett. Az első előadó Dallos Gyula volt, aki a sokat emlegetett Kincsem ‒ Nemzeti Lovas Programról tartott előadást. 

Ezt követően dr. Höhn Mária, a Szent István Egyetem Növénytani Tanszékének tanszékvezetője, a Soroksári Botanikus Kert vezetője a 20 év közös kutatásról számolt be: florisztikai és filogeográfiai eredmények kárpátaljai és anyaországi együttműködésben címmel, aztán dr. Simon Gergely, a Gyümölcstermő Növények Tanszék tanszékvezetője a tanszéken folytatott kutatásokat és innovációs eredményeket mutatta be, majd dr. Pólin Irén, a Rákóczi-főiskola oktatója, a kertészmérnöki képzés tagozatvezetője, tartott előadást a 20 éves képzésről és a közös munkáról. 

Az előadásokat követően a résztvevők ellátogattak a nagyberegi tájházba és a Szikura József Botanikus Kertbe, majd a volt kertészmérnök hallgatók által üzemeltetett benei Varga és Parászka Pincészetekben vettek részt borkóstolón.

Az emlékkonferencia első napja vacsorával zárult a főiskola átriumában, ahol a Kokas Banda húzta a talpalávalót. 

A rendezvény második napján, november 16-án terepszemlére került sor, melyen a 20 éves kertészmérnökképzés alkalmából szervezett konferencia előadói, vendégei vettek részt. Ezen a tartalmas szombaton nemcsak kirándultunk, de olyan sikeres vállalkozásokat is megtekintettünk, melyek külföldön is megállnák a helyüket, arról nem is beszélve, hogy tulajdonosaik „szemtelenül” fiatal emberek.

Első állomásunk a munkácsi vár volt, ahová Berghauer Sándor főiskolai tanár kalauzolt bennünket, bemutatva az ősi magyar vár legnevezetesebb pontjait. Néhány anekdota és fotó után már suhant is tovább velünk a busz a nemrég elkészített Csap–Munkács autóúton. Perceken belül Nagydobronyba érkeztünk, ahol az Egán Ede Szakképző Centrum Nagydobronyi Képzési Központjába tettünk látogatást. Mint megtudtuk 97 elsős sajátít el különféle szakmákat, az iskola és a kollégium kívül-belül gyönyörű, minden lehetőség adott a tehetséges kárpátaljai fiataloknak, hogy jó szakemberekké váljanak.

Ebéd után Deme András somi vállalkozó ültetvényét tekintettük meg. Ízletes almákat kóstoltunk, melyekről az anyaországi szaktekintélyek véleménye is kiváló volt. Deme Andrást családja is segíti a vállalkozásban. Édesapja elmesélte, hogy a kezdetekkor az egész hegyoldal bokrokkal benőtt volt, s ők tisztították meg kemény munkával.

Lassan leszállott a nap, ezért siettünk, hogy még nappal láthassuk Huszár Tibor gazdaságát. A Huszár családban sincs széthúzás, apa és két fia közösen viszik a vállalkozást. Miután megtekintettük a gépparkot, földművelő eszközöket, jobbnál jobb borokat kóstolhattunk a család pincéjében.

A szombati nap utolsó állomása Beregszász volt. Cseh András virágzó gazdaságát vettük szemügyre. Az ifjú szakember gazdasága szó szerint is virágzik, mivel virágokat, dísznövényeket termel és értékesít. András édesapjától vette át a vállalkozást, aki még a rendszerváltáskor kezdett bele. Ugyan ki ne ismerné a beregszászi piac egyik bejáratánál lévő Nefelejcs virágüzletet – bizony sokunk vett ott virágot. Azt azonban kevesen tudjuk, hogy az üzlet a Cseh család tulajdona. András jelenleg is a Rákóczi-főiskola kertészmérnöki szakának hallgatója, szakdolgozatát az általa igen kedvelt muskátlik termesztéséből írja.

A nap végére megannyi élménnyel és pozitív tapasztalattal lettünk gazdagabbak. 20 év távlatából nyugodtan kijelenthetjük, hogy eredményes a kertészmérnöki képzés Kárpátalján, hiszen a fent említett sikeres vállalkozások vezetői diplomás vagy diploma előtt álló kertészmérnökök, akiknek sora egyre csak bővül.

D. P./JT